Zöld pártot szervez a Védegylet alapítója

Élő Lánc Magyarországért néven zöld pártot hoz létre október elején Lányi András író, a Védegylet nevű civil szervezet egyik alapítója. Az [origo] által megkérdezett politológus szerint a környezetvédelmi mozgalmaknak Magyarországon nincs tradíciója.

Október 8-án bont zászlót az Élő Lánc Magyarországért nevű párt, amely az ökológiai értékeket képviselve akar elindulni a tavaszi parlamenti választásokon. A zöld párt alapítója Lányi András író, a Védegylet nevű civil szervezet egyik létrehozója. A párt alapításában pedig a civil szervezet más tagjai is részt vesznek. Orosz István, az ökopárt sajtóreferense az [origo]-nak elmondta: a megalakulás során elsősorban környezetvédő civil szervezetek tagjaira számítanak. A szóvivő szerint tavaszig mindenképpen kiderül, hogy Magyarországon van-e társadalmi igény egy zöld párt jelenlétére.

A Zengőre tervezett lokátor elleni tiltakozó akciókkal ismertséget szerző, majd Sólyom László alkotmányjogászt köztársasági elnöknek javasló Védegylet szerint az alakuló párt teljesen független a civil szervezettől. Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője az [origo]-nak azt mondta: a civil szervezet tervei között nem szerepel, hogy a Védegylet párttá alakuljon, jelenleg ezt a teljes szervezőbizottság határozattan ellenzi.

Az elmúlt években többször felmerült a pártalakítás ötlete, amelyet többek között az azóta a Védegyletből kilépő Lányi András is javasolt. A civil szervezet vezetősége azonban végig kitartott azon álláspontja mellett, hogy ennek a feltételei nem adottak. Schiffer András, a Védegylet munkatársa ezt azzal indokolta, hogy annyira erős Magyarországon a kiábrándultság a politikai pártokból, hogy ezen az országgyűlési választásokig egy újonnan alakult szervezet sem tudna változtatni. A Védegylet így továbbra is az olyan civil akciókban látja az ökológiai gondolkodás sikerét, mint a Zengőre tervezett radar elleni tiltakozások.

A rendszerváltás után több zöld párt is alakult, ezek azonban egyik választáson sem értek el jelentős eredményt. Ennek oka, hogy egyik formáció se jelenítette meg hitelesen az ökológia értékeket. A Magyarországi Zöld Pártot már 1989 decemberi megalakulását követően nem sokkal belső viták, hatalmi harcok jellemezték. Később, az 1994-es választások előtt pedig lényegében szélsőjobboldali párttá vált a szervezet. Az ezt követően megalakuló környezetvédő pártok, a Zöld Alternatíva majd a Zöld Demokraták Szövetsége pedig az [origo] által megkérdezett politológusok szerint hiányoztak a hiteles vezetők, valamint nem rendelkeztek elegendő anyagi forrással sem. A Zöld Alternatíva az 1994-es választásokon 2,7 százalékot szerzett, 1998-ban már csak mindössze 0,62 százalékot. A 2002-es választáson a Zöld Demokraták Szövetsége a Centrumhoz csatlakozva indultak, a pártszövetségnek a voksok 3,9 százalékát sikerült begyűjtenie.

Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója szerint elképzelhető, hogy az új párt ki tudja majd használni a Védegylet eddigi sikereit. Nehezíti a helyzetüket viszont, hogy a zöldmozgalmaknak a '60-as, '70-es években volt egy európai fénykora, amelyből Magyarország kimaradt. Így jelenleg a Fidesz és az MSZP zöld tagozatai fedik le a környezetvédelmi kérdéseket. Somogyi szerint a jelenlegi kiélezett politikai viszonyok se kedveznek egy zöld párt létrejöttének, a politológus szerint a szavazók a kiélezett helyzetben hajlamosabbak arra, hogy a két nagy politikai tábor mögé álljanak. A politikai elmező szerint egy új ökopártnak akkor lenne a legnagyobb esélye, ha egyszerre kritizálná mindkét oldal politikáját. Hiába jelentős értelmiségi Lányi, nem biztos, hogy van olyan jó politikus is, hogy képes legyen felépíteni egy zöld pártot - tette hozzá Somogyi.