Meleg hanggal készülnek az ünnepre a segélyvonalak

Vágólapra másolva!
Míg a karácsonyt a legtöbben örömmel várják, sok magányos ember ilyenkor még elviselhetetlenebbnek érzi a helyzetét. A pszichológusok szerint az ünnepek közeledtével többen esnek depresszióba, mint az év más napjain, a telefonos lelkisegély-szolgálatokhoz érkező hívások száma is megugrik ebben az időszakban. Az anyagi gondokkal küzdő, túlterhelt segélyvonalak önkéntesei beszélgetéssel, beszéltetéssel próbálják eltéríteni szándékuktól az öngyilkosságra készülőket, de ha a segélykérő nem akarja, mentőt, orvost nem hívhatnak hozzájuk.
Vágólapra másolva!

"Minden évben több hívást kapunk az ünnepek előtt és alatt. Sok idős ember érzi magányosnak magát, mindenki jóval stresszesebb ilyenkor. Feltolulnak a problémák: gond van a gyerekkel az iskolában, a felnőtteknek a munkahelyükön" - mondta az [origo]-nak a Veszprémi Telefonos Lelkisegély Alapítvány munkatársa, s a többi segélyvonalnál is hasonló tapasztalokról számoltak be.

"Karácsony idején valóban több a depressziós tüneteket produkálok aránya, mint az év más napjain" - erősítette meg az információkat Kőtörő Emese pszichológus. Szerinte ennek az az oka, hogy a tévék és az újságok többsége ebben az időszakban azt sugallja, hogy a karácsony a szeretet és a család ünnepe, aki viszont egyedül él, úgy érezheti, hogy nincs keresnivalója a világon. "Ezekben az emberekben így karácsonykor csak nő a keserűség és a szomorúság, ami akár öngyilkossághoz is vezethet" - tette hozzá a pszichológus.

A legtöbb hazai segélyvonal elsősorban mentálhigiéniás prevenciós feladatot lát el, de van köztük olyan is - például az ÉLET -, amely kifejezetten az öngyilkosság megelőzésére specializálódott. Bármilyen komoly veszélyben forog is azonban a telefonos segélykérő, az önkéntesek nem tudják riasztani a mentőket vagy a rendőrséget, mivel nem tudják, ki és honnan beszél. Hacsak a telefonáló önként le nem mond anonimitáshoz való jogáról, a segítők még akkor sem hívhatnak külső segítséget, ha a segélykérő elmondja nekik, hogy öngyilkos akar lenni, és rengeteg altatót vett be. Ha öngyilkosságot tervező ember telefonál, a segélyvonalak munkatársai megpróbálják minél hosszabban beszéltetni. "A fő, hogy megtalálja az élethez visszavezető utat" - magyarázta az [origo]-nak Egedi Ilona, a Szolnokon működő Bizalom Mentálhigiénés Egyesület elnöke.

Emberi hang

"Az a legfontosabb, hogy meleg emberi hanggal próbáljuk meg visszatartani őket" - fogalmazott Grosch Mária, az idősek problémáival foglalkozó DélUtán Alapítvány munkatársa. "Ha ő magának meg tudja fogalmazni, mi a baja, mi pedig meg tudjuk hallgatni, akkor rájöhet: talán mégsem olyan szörnyű a helyzet, hogy azt a végső döntést meg kéne hozni" - tette hozzá.

"Egy fiatal fiú azt mondta a telefonba, hogy ha elválik tőle a felesége, öngyilkos lesz - kezdte egy emlékezetes eset felidézését Rénes László, a debreceni Segítőkéz Lelkisegély Telefonszolgálat titkára. A fiú egy kisvárosban élt özvegy édesanyjával, aki kisgyermekként kezelte, teljesen rátelepedett. Mikor leérettségizett, rábeszélte vele egyidős barátnőjét, hogy házasodjanak össze. Eleinte a fiú anyjánál laktak, de később sikerült önálló életet kezdeniük, és gyerekük született. A problémák rendeződni látszottak, úgy tűnt, végre minden rendben van, a fiú mégis egyre ritkábban járt haza, helyette kocsmákban ivott a barátaival. A felesége bejelentette, hogy válni akar, a férj önmagát hibáztatta a történtekért. A segélyvonallal folytatott beszélgetések során sikerült megértenie, hogy mi vezetett idáig, és így csökkent a bűntudata, és végül letett öngyilkossági szándékáról.

Az anonimitás miatt a lelkisegély-szolgálatok nem tudják nyomon követni a telefonálók sorsát, senkit sem hívhatnak vissza. Az viszont előfordul, hogy a segélykérő újra telefonál, mert ismét beszélni szeretne a problémájáról, vagy elújságolja, hogy megoldódtak a gondjai. "Van, akinek szüksége van kíséretre a a betegség és a fájdalom útján, nekik nagy erőt ad, ha havonta egyszer-kétszer beszélünk" - állítja Grosch Mária. Karácsony táján a segélyvonalak néha köszönőleveleket is szoktak kapni.

Minden korosztályból akadnak telefonálók

A lelkisegélyvonalakat általában olyanok hívják, akik elmagányosodással, depresszióval vagy más súlyos betegséggel küzdenek, sokan pedig kapcsolati problémáik megoldásához kérnek segítséket. A középkorúak többnyire családi, házassági vagy munkahelyi problémák miatt telefonálnak. A fiataloknál a partnerkapcsolati nehézségek a leggyakoribbak - tudta meg az [origo] Rénes Lászlótól. A Segítőkéz titkárának tapasztalatai szerint egyre több tizen- huszonéves szenved attól, hogy túl sok felületetes kapcsolata volt, a kicsit idősebbek pedig arról panaszkodnak, hogy még egyáltalán nem volt barátjuk, barátnőjük. A segélyvonalakon sokszor szóba kerül a fiataloknál "megállapodási dilemma" is, és az önálló élet elkezdése sem megy zökkenőmentesen. A Segítőkézhez érkező telefonoknak csak öt százalékát teszik ki a 60 év feletti emberek hívásai. Erre a korosztályra specializálódott a DélUtán Alapítvány, amely az élet második felében felmerülő gondokon próbál segíteni. "A legfőbb fájdalom és panasz a magányról szól, s ez szinte független attól, hogy valaki egyedül él vagy családban" - árulta el az [origo]-nak a szolgálat egyik önkéntese, aki szerint arra is vannak példák, hogy a családtagok nem törődnek egymással, gorombán bánnak az idősekkel, akik nagyon kiszolgáltatottak.

A segélyvonalaknál dolgozó önkénteseknek tanfolyamot kell végezniük, mielőtt munkába állhatnának. Személyiség-és készségfejlesztő órákon vesznek részt, pszichológiát és pszichiátriát tanulnak, s végül telefonos helyzetgyakorlattal teszik próbára őket az "éles bevetetés" előtt.

"Azok telefonálnak, akik úgy gondolják, hogy valamilyen problémában egyedül dönteni nem könnyű. Ezt a feszültséget jobb letenni egy kicsit, valami vigaszt kapni" - mondta el az [origo]-nak Grosch Mária a DélUtán Alapítványtól. Ez a szolgálat nyugdíjas klubokhoz, családsegítő szolgálatokhoz is elirányítja a segélykérőt, ha az igényt tart rá.