Felfedezővel vág vissza Hillernek a tibeti szak

Vágólapra másolva!
A tibeti szakos egyetemi hallgatók számát kritizálta Hiller István leendő oktatási miniszter, amikor a felsőoktatási szakok rendszerének átalakításáról beszélt. Szerinte ugyanis "álságos" egy időben öt-nyolc ilyen hallgató képzése. Ezzel lényegében az érintettek is egyetértenek. Az ELTE tanára szerint ráadásul Kőrösi Csoma Sándor óta Magyarországon hagyománya van a tibeti filológia kutatásának. Idén egyébként nem is indul tibeti filológia képzés.
Vágólapra másolva!

"Én nem veszem magamra a megjegyzést, de ha a túl sok egyetemistáról van szó, nem pont egy kis szakot kell kiemelni" - mondta az [origo]-nak egy volt tibeti filológia szakos diák, aki most doktorál ezen a szakterületen. "Az tény, hogy túlképzés van minden szakon, nem csak a kicsiken, ezzel együtt a bölcsészreform katasztrofális. Rövid idő alatt tönkreteszik a magyar bölcsészéletet" - jelentette ki, hozzátéve: "nézzük meg azt is, hogy például hány közgazdászt képeznek és hánynak van állása".

Hiller István, az oktatási miniszteri poszt várományosa a szakstruktúra határozott átalakításával kapcsolatban tett megjegyzést a tibeti szakra. Azt mondta, szerinte "álságos, ha egy időben öt-nyolc tibeti filozófia szakos hallgató van". (Az MTI tudósítása szerint Hiller tibeti filozófia szakról beszélt; a szak neve valójában tibeti filológia.) Hiller később kifejtette azt is: kétségei vannak afelől, hogy ilyen infrastrukturális és pénzügyi adottságok mellett a hallgatói létszám négyszeresére emelkedését, megőrízve a színvonalat is, az ország elbírja-e.

Tóth Erzsébet, aki az ország egyetlen tibeti filológia szakán, az ELTE bölcsészkarán tanít, az [origo]-nak azt mondta: összefüggések nélkül vizsgálva, nem jogos Hiller István kijelentése, bár a gyakorlat azt mutatja, valóban nincs szükség sok tibeti szakos bölcsészre. "Viszont az elhelyezkedés tekintetében a mi hallgatóink sincsenek hátrányban a más bölcsész szakot végzettekhez képest" - mondta arra utalva, hogy például a magyar-történelem szakosok is hasonlóan kevés állás között válogathatnak.

Nem is indul tibeti képzés

Ugyanakkor Tóth Erzsébet szerint meg kellene őrizni azt, amiben Magyarország unikum, és szerinte a tibeti-oktatás is ezek közé tartozik. A híres felfedező, Kőrösi Csoma Sándor óta Magyarországon hagyománya van a tibeti filológia kutatásának, ráadásul a tibeti elismert, önálló kultúra - magyarázta.

Forrás: [origo]
Több a hallgató mint az állás

A bolognai-rendszerben a tibeti filológia már a "keleti nyelvek és kultúrák" nevű alapszak egyik szakirányaként működik majd, de egyelőre nem is indul ilyen képzés. Az ELTE-n sokáig évente egy-két-három hallgatóval működött a szak, majd ez tíz-tizenötre nőtt, tavaly azonban már nem volt klasszikus felvételi: a szakot is váratlanul érte, hogy harmincegy új hallgatóval kellett megbirkózniuk (közülük a többség költségtérítéses képzésre jár). Tóth Erzsébet szerint évfolyamonként két-három hallgató kétségtelenül "egészségesebb" a mostani létszámnál.

"Egyetemi szinten a tibeti szak a kifejezetten nyereséges szakok közé tartozik" - mondta az [origo]-nak Tóth Erzsébet. Ezt a fizetős diákok után befolyó pénzen kívül azzal indokolta, hogy a tibeti és a mongol szakra összesen három oktató jut, miközben több százan járnak olyan óráikra, amelyek minden bölcsész számára elérhetőek. Van olyan közismereti kurzusuk, amelyen több mint négyszázan jelentkeztek vizsgára.

Ipari mennyiség

Azt tehát a Hiller által kipécézett Tibet-szakosok is elismerik, vannak problémák. A felsőfokú képzésben a kimutatások szerint sokkal többen vesznek részt, mint amennyire a munkaerőpiacon szükség lenne: amíg uniós tagállamokban átlagban a lakosság 3,6 százaléka tanul az egyetemeken, addig a Magyarországon ez az arány 4,3 százalék. A Central European Management Intelligence (CEMI) 2006-os tanulmánya szerint Magyarországon közel 70 ezerrel járnak többen egyetemre és főiskolára, mint ahányan ezt egy hasonló méterű nyugati-európai országban tennék.

Ráadásul sokan tanulnak olyan szakokon, amelyek olyan tudást adnak, amire nincs igény a munkaerőpiacon. 2005-ben például csak kommunikáció szakra 15 ezer diák járt, és a már-már ipari mennyiségben kiadott jogász diplomával rendelkezők közül is sokan recepciósnak vagy ügyintézőnek mennek, miközben nyilvánvaló, hogy egy ilyen munkához nincs szükség a római jog ismereteire. A kormánypártok szerint a többciklusú (alap, mester, doktori), úgynevezett bolognai képzési rendszer bevezetése megteremti annak lehetőségét, hogy a felsőfokú képzés igazodjon a gyakorlati, piaci igényekhez, és takarékosabb is.

Wirth Zsuzsanna