A Fidesznek nem tetszik az ülésrend

Megegyeztek a május 16-i parlamenti alakuló ülésről a frakciók. A megállapodás alapján a szocialisták adják a házelnököt, a Fidesz és az SZDSZ a két alelnököt, az ülésteremben elfoglalt helyeket is rögzítették, bár ezzel a Fidesz nem ért egyet. A bizottságok számáról és szerkezetéről, valamint a többi alelnökről 20-a után folytatódnak a tárgyalások.

Aláírták a parlamenti pártok az Országgyűlés jövő keddi, alakuló üléséről szóló megállapodást. Eszerint a házelnököt az MSZP jelöli, az alakuló ülésen megválasztandó, két alelnök egyikére az SZDSZ, a másikra a Fidesz tesz javaslatot, további alelnököket az alakuló ülést követően választanak. Megállapodtak az ülésrendről is, de ezzel a Fidesz és a KDNP nem ért egyet, ezért a megállapodás ezen részét nem írták alá, csak tudomásul vették. A házelnök balján az MSZP képviselői ülnek, mellettük az SZDSZ, majd az MDF és a Fidesz képviselői, a KDNP-sek pedig a Fidesz frakció soraiban foglalnak helyet.

Katona Béla, a szocialista párt frakcióvezető-helyettese az egyeztetés után elmondta: a tárgyalásokat május 20-a után folytatják a Ház alelnökeinek és bizottságainak számáról, s feltehetőleg 30-án az Országgyűlés megválaszthatja valamennyi tisztségviselőjét.

"Nagy csata lesz" - jósolta az SZDSZ-es Eörsi Mátyás a bizottsági szerkezetről és az alelnökökről szóló egyeztetésekről beszélve. A munka nagyobb része még hátra van - jegyezte meg az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly, aki szerint, ha spórolni kell, akkor azt az Országgyűlés kezdje magán, legyen kevesebb bizottság és bizottsági tagság. Az alelnökök számáról úgy fogalmazott: ez komolyabb téma annál, minthogy "vásári cirkuszt csináljanak belőle".

A problémák sűrűsödnek - jelentette ki Deutsch-Für Tamás fideszes képviselő, aki szerint "csigalassúsággal haladnak a koalíciós egyeztetések", s ez lehetetlen helyzetbe hozza az Országgyűlést, mert érdemben nem tudnak beszélni a bizottsági struktúráról, amely a kormány szerkezetéhez igazodna. Felhívta a figyelmet arra, hogy amíg nem alakulnak meg a bizottságok, addig a parlament sem tud ülésezni. (Az Országgyűlés elé csak úgy kerülhetnek törvényjavaslatok, hogy azokról a bizottságok előzetesen már állást foglaltak.)

A Fidesz továbbra is azt tartja jó megoldásnak, ha három alelnöke van az Országgyűlésnek, de nem zárkóznak el más megoldástól sem. Az ülésrendről szólva kijelentette: az MSZP miatt a magyar parlament "otromba módon fittyet hány" arra a szokásjogra, hogy az elnök jobbján a kormánypártok, balján pedig az ellenzék ül. Deutsch-Für Tamás ezt azzal a két üléstermi freskóval magyarázta, amelyek az országházban felszólaló Kossuth Lajost, illetve Ferencz József magyar királlyá koronázását ábrázolják.

Az új Országgyűlés május 16-i alakuló ülése délután kettőkor kezdődik. Az ülést Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg és Horváth János korelnök vezeti a tisztségviselők megválasztásáig. A napirenden az OVB választási beszámolója, a választások lebonyolításával kapcsolatos belügyminiszteri jelentés, a képviselők mandátumigazolása és eskütétele, a frakciótisztség-viselők bejelentése, valamint a parlamenti elnök, alelnökök és jegyzők megválasztása szerepel. Az ülés végén az új házelnök mond köszöntőt, bejelenti a kormány megbízatásának megszűnését, majd az államfő javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az ülés Gyurcsány Ferenc beszédével zárul.

Nagy Szilvia