Licitálással fordul célegyenesbe a reform

Valószínűleg többet kell fizetni, de jobb színvonalú ellátást kapunk - mondta az [origo]-nak nyilatkozó közgazdász arról az egészségbiztosítási rendszerről, amelyet három hónapos vita után hoztak össze a koalíciós pártok. A rendszer életbelépésekor, 2009-ben a betegek nem lesznek könnyű helyzetben, mivel fogalmuk se lesz, melyik biztosító mellett tegyék le garast. Ami már biztos: a reform februárban egy olyan árveréssel indul, ahol a magánbiztosítók azokra a  megyékre licitálnak, ahol meg akarják vetni a lábukat.

Februártól kezdődik az a speciális aukció, amelynek során a profitorientált társaságok arra licitálhatnak, hogy milyen megyékben akarják megszervezni az egészségügyi ellátást - magyarázta keddi sajtótájékoztatóján Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésért felelős SZDSZ-es államtitkár a hétfő este megszületett paktum részleteit. Közel három hónapos vita után ugyanis a koalíciós pártok megállapodtak az egészségbiztosítási reform részleteiről. A rendszer meglehetősen bonyolult.

Először felosztják az országot 22 ellátási egységre: ez a 18 megyéből jön össze, valamint Budapestből és Pest megyéből, amelyet 4 egységre osztanak. Ezekre licitálhatnak majd a magánbiztosítók. A biztosítóknak várhatóan több megyére kell majd licitálniuk, mivel egy biztosítónak minimum 500 ezer ember ellátásról kell gondoskodnia. Vagyis annyi megyét kell megszereznie, hogy legalább 500 ezer ügyfele legyen. A megszerzett megyékből - például Zala és Somogy - jön létre egy egészségbiztosítási pénztár, amelynek a magánbiztosító csak kisebbségi tulajdonosa lehet.

Jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) kezeli azokat a pénzeket, amelyeket egészségbiztosítási járulék formájában befizetünk. Az állam ebből fedezi orvosi, kórházi ellátásunkat, amelyekhez mindenki egyformán férhet hozzá az általa befizetett járulék mértékétől függetlenül. Az új rendszerben ezt a feladatot vennék át a részben magánkézben lévő pénztárak.

A létrejövő pénztárak azonban nemcsak a hozzájuk tartozó megyében élők ellátását szervezhetnék meg, hanem az egész országból toborozhatnának tagokat. A monopólium kialakulását úgy akadályozná meg a kormány, hogy egy pénztárnak sem lehetne 1,5-2 milliónál több tagja. Ráadásul csak két egymás mellett fekvő megyét szerezhetnének meg, ennél nagyobb egybefüggő terület ellátása nem lehet az övék. Horn Gábor a Horváth Ágnes egészségügyi miniszterrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a 22 terület ellátására várhatón 8-10 pénztár jön majd létre.

Az egészségügyi miniszter az [origo] kérdésre azt mondta: nem fordulhat elő, hogy egy megye ellátás nélkül marad. Horváth Ágnes szerint, ha egy megyére senki nem akarja pályázni, akkor vagy az állam gondoskodik majd az ellátásáról, vagy a környező pénztárak. Mindez azért merült fel, mert elképzelhető, hogy azok a megyék, ahol nagy a lakosság egészségügyi fogyasztása, nem lesz vonzó a pénztáraknak. Ilyen például Budapest. A kelet-magyarországi megyékben viszont kevesebb a kórház, az emberek ritkábban mennek orvoshoz. Így az emberek után kiosztott fejpénz a biztosítónál marad. Vagyis jobban megéri ilyen megyébe fektetni.

Az SZDSZ eredetileg nem rendelt volna adott területet a pénztárakhoz, ehhez az MSZP ragaszkodott. A szocialisták azonban a meglévő régiókat osztották volna fel a pénztárak között. Az SZDSZ ezt pont azért utasította el, mert úgy vélte, a nagy betegforgalommal járó régiók majd nem kellenek senkinek. A megállapodásban szerepe lehetett annak, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP szombati választmányi ülésén azt mondta, hogy a hónapok óta húzódó vita nem vezet sehova, a reform részleteiről szeptember végéig meg kell egyezni.

A betegek számára előnye és hátránya is lehet az új rendszernek - mondta az [origo]-nak Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. ügyvezető igazgatója. A közgazdász a hátrányok közé sorolta, hogy csökkenni fog az új rendszerben az egészségügyi ellátásra fordítható pénz. Az állampolgárok után befizetett járulékokból ugyanis nem egy, hanem több biztosító működési költségeit kell fedezni. Így kevesebb pénz jut a betegekre. Ezt úgy tudják kompenzálni, ha növelik a lakossági hozzájárulást, emelkedik a vizitdíj összege, vagy pedig több kiegészítő szolgáltatást kínálnak a betegeknek pénzért.

Ha viszont a hatékonyság és a spórolás érdekében ellátásszervezést is csinálnak a pénztárak, akkor javulhat az ellátás minősége - közölte a közgazdász. Skultéty szerint jó lehet a betegeknek is, ha nő az egynapos sebészetek, az otthoni ápolás aránya, hiszen akkor kevesebbet kell a kórházban feküdniük. Ugyancsak jól járhatnak azzal is, ha a pénztár ügyel arra, hogy kórház betartsa a különböző protokollokat, előírásokat.

A rendszer életbelépésekor nem lesznek könnyű helyzetben a betegek, mivel nem lesz elegendő információjuk arról, hogy eldöntsék, melyik biztosítót válasszák - mondta Skultéty, aki szerint a létrejövő biztosítóknak se lesz sok tapasztalatuk, mivel Magyarországon még nem csináltak ilyet. A közgazdász szerint a pénztárak valószínűleg különböző pluszjuttatásokkal, kiegészítő biztosításokkal próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket.