Az orosz főnök se szórja szélbe a pénzét

Kik azok, akiket a magyarok még közepesen se szeretnek, nem akarnak nekik dolgozni, de sejtik a bennük rejlő üzleti lehetőséget? Az oroszok. Gyurcsány óva inti Orbánt attól, hogy rájátsszon az esetleges oroszellenes érzelmekre, de az általunk megkérdezett szakértő árnyalja a képet: van példa ugyan arra, hogy Moszkva zokon veszi bajszának rángatását, de alapvetően a pénz szava számít.

Hogyan lehet rájátszani arra, ami nincs? - teheti fel bárki a kérdést azután, hogy Gyurcsány Ferenc a szerinte nem létező társadalmi oroszellenességre való rájátszástól óvta az ellenzéket a parlamentben. A miniszterelnök a Szabadság téri szovjet emlékműről azt mondta, "beleszakadhat a szívünk Magyarország megszállásába, de előre kell nézni"; a napirenden lévő gázvezetékvita kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy az oroszellenességre való rájátszással könnyen pórul járhatunk, mivel az "a nemzeti érdekkel szemben van".

Orosz kultúra: Sztálin vagy Puskin nyelve?

A magyarok 5-ös skálán mindössze 2,77-es osztályzatot adnak az oroszoknak, vagyis a közepesnél kevésbé szeretik őket - derül ki a TÁRKI 2006 szeptemberében készített közvélemény-kutatásából. A nem túl hízelgő minősítés azonban nem jelenti az oroszok teljes elutasítását, hiszen ugyanebben a felmérésben a megkérdezettek több mint 60 százaléka tartotta fontosnak az orosz kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A megkérdezettek inkább csak a politikai kapcsolatok erősödésétől tartottak.

Nézeteltérés főleg a politikusok miatt tűnik fel, a kultúra területén egyáltalán nincs ellentét, - erősítette meg a felmérés adatait az [origo]-nak Bakonyi István, a Magyarországi Orosztanárok Egyesületének főtitkára. Szerinte a politika mellett még mindig hibáztatható a múlt is az orosz nyelv rossz megítélése miatt: "Sajnos néha még mindig azért kell küzdenünk, hogy az orosz nyelv ne Lenin, Sztálin és zsarnok Szovjetunió nyelvét jelentse, hanem Puskint vagy a mai orosz kultúrát" - vázolta a helyzetet.

A régen kötelezően oktatott orosz nyelv sokakban hagyott ellenszenvet, így a tanárok néha még ma is találkoznak elutasítással a szülők részéről - mondta Bakonyi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy, a diákok ma már inkább közömbösek, de vannak olyanok is, akik szívesen fizetnek is az orosztanulásért.

Orosz üzlet: más kultúra

Bár a direkt oroszellenesség inkább csak a szélsőjobboldali gondolkozásúakra, a lakosság legfeljebb 10 százalékára lehet jellemző, létezik egyfajta általános bizalmatlanság az oroszokat illetően - mondta az [origo]-nak Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet Oroszország-szakértője. Szerinte például különböző kulturális-civilizációs érvek alapján a magyar lakosság döntő többsége ódzkodik az orosz befektetőktől.

"A közvélemény-kutatások alapján például senki nem akar magának orosz főnököt, feltehetően azért, mert az oroszoknak más az üzleti kultúrájuk, amit az ottani közállapotok és a jogbiztonság hiánya szült" - magyarázta a szakértő. Szerinte emiatt van az, hogy a magyarok állandóan kigyúrt, fekete szemüveges, kalasnyikovos figurákra számítanak orosz részről. "Fontos kérdés, hogy Oroszországon kívül az orosz befektető képes-e levetkőzni egy ilyen magatartásformát" - mondta Deák, hozzátéve, hogy magyarországi nagyvállalatoknál megjelent orosz üzletemberek képesek erre.

Orosz barátság: vastag pénzek

Míg a hozzánk érkező orosz befektetőktől meglehetősen tartanak a magyarok, az oroszországi üzleti lehetőségekben sokan látnak nagy üzletet. Orbán Anita külügyi szakértő az [origo]-nak azt mondta, sokak számára nem világos, hogy milyen "nemzeti érdek" hajtja a magyar külpolitikát az oroszok felé, Deák András György szerint azonban látható, hogy főleg "vastag üzleti érdekről" van szó. Mivel a közép-európai piac telítődött, a keleti lehetőségek érdekében flörtölni kezdtünk az oroszokkal: a jelenlegi évi 2 milliárd dolláros magyar export még nem túl jelentős, de az orosz piacban rejlő lehetőség annál inkább - véli Deák.

Ha ebben a helyzetben - akár társadalmi ellenszenv, akár más ok miatt - megszűnne a két kormány közti jó viszony, azzal főleg az Oroszországba tervezett üzleti lehetőségek kerülhetnének veszélybe - magyarázta Deák. Ha a két ország vezetése nem törekedne arra, hogy a jelenlegihez hasonló mértékben segítsék egymás vállalatait, akkor azzal nagyot bukhatna a rohamosan (idén 70 százalékkal) fejlődő magyar külkereskedelem - folytatta a szakértő, aki szerint létezik példa ilyen hideg viszonyra Kelet-Közép-Európában is: az oroszokkal fagyos viszonyt tartó lengyeleket például különböző élelmiszeripari szankciókkal sújtja Oroszország.

Orosz függőség: a pénz szava számít

A energiafüggőség miatt, akárcsak Európa többi országa, természetesen Magyarország is ki van szolgáltatva az oroszoknak, ez azonban más EU-tagokat sem kényszerített automatikusan Moszkva szeretői közé. Megoszlanak a vélemények arról, hogy egy barátságtalan fordulat után az oroszok politikai érdekből felhasználnák-e ezt a függőséget: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán arra utalt, hogy ez is elképzelhető. (részletek)

^Barátkoznak

Az [origo]-nak Deák András György ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az orosz energiapolitikát nem pusztán politikai sértődések mozgatják, az oroszok érzelmek és sérelmek miatti bosszúból nem fogják a szélbe szórni a pénzüket. "Ne gondoljuk, hogy a mai Oroszország a Szovjetunió második kiadása, itt még a nyugatinál is ridegebb kapitalizmus uralkodik, és a pénz szava számít" - figyelmeztetett a szakértő.

Deák szerint egyébként sem valószínű, hogy a két ország közötti viszonyt pont olyan ma kiragadott témák rontanák meg, mint a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű sorsa. Az Oroszország-szakértő szerint a jelenlegi kormány vezetésével teljesen kizárt, hogy az emlékműhöz hozzányúljanak, kormányváltás esetén pedig amúgy is olyan sok szinten következne be elhidegülés - ezzel Orbán Anita is egyetért -, hogy nem a megbolygatott Szabadság tér lenne az egyetlen és kiváltó oka az esetleges gazdasági hátrányoknak.

Visnovitz Péter