Bár ez a leglátványosabb, a törökök nem csak gyrost árulnak. A Star Kebab tulajdonosa szerint nincs Budapesten hatvannál több éttermes, pedig több mint ezer, egyesek szerint 1500 török él itt. (A KSH adatai szerint 2008. január elsején 1120 török tartózkodott Magyarországon.) Először általában egyedül jön a férfi, aztán ha el tudja tartani őket, akkor hozza a családját is.

Van, aki szerint a Magyarországon élő törökök nagy része valaha kamionsofőrként kezdte, és sokan közülük itt ragadtak: megházasodtak, gyerekeik születtek. Létszámuk elenyésző a többmilliós németországi török közösséghez vagy a félmilliós ausztriaihoz képest. Vendégmunkások itt nem nagyon vannak, inkább üzeletemberek - nagyvállalatok képviselőitől gazdag nagykereskedőkön és utazási irodákon át a textil- és papucsárusokig - ők általában a Józsefvárosi piacon kezdik. Az üzletembereknek saját szervezetük is van, az ABA (Active Businessman Association). Nagyon sokra egy sem vitte a törökök közül, bár nem élnek rosszul - mondta az ELTE tanára.

Diákok is több százan tanulnak itt, a jómódú török családok megtérülő befektetésnek tekintik a külföldön tanulást. A diplomaták, üzeletemberek gyerekei egy török alapítású, két éve létező angol-magyar nyelvű általános iskolába járnak, ez az egyik legnagyobb hazai török befektetés, mondják a törökök. Vannak, akiknek arra is van pénzük, hogy a török gyerekeket anyjukkal együtt a tanulás idejére Magyarországra költöztessék - tudtuk meg Tasnádi Edittől.

Hazamennek a maffiózók

Bár a fővárosban tartják magukat a török maffiáról szóló pletykák, a megkérdezett törökök általában visszautasították a szervezett bűnözésre vonatkozó kérdéseket. Egy török üzletember pedig csak legyintett: "Lehet, hogy van pár ember, aki maffiózónak képzeli magát." Mások csak annyit mondtak: ha vannak is török bűnözők, azok biztosan az Orczy téren és a Józsefvárosi piac környékén találhatók.

"Régen itt tényleg volt mindenféle maffia, de tíz éve sok minden változott" - mesélték az Orczy téri pékség tulajdonosai. Akkor még nagyobb üzletet csináltak a törökök, és volt miből adniuk a maffiózóknak, akiktől nagyon féltek. "De hát ma mit adjanak, hiszen ők is nehezen keresik meg" - szerintük ez az oka, hogy visszaszorult az alvilág. "Aki nem dolgozik, nem kap semmit ma már" - jelentette ki Sedat.

A Star Kebab tulajdonosa szerint csak a maffiózók mennek vissza lassan Törökországba, mert beszűkültek a lehetőségeik. "Az alvilági emberek, a feketemunkások már nem élnek meg itt" - mondta. Mehmet szerint a török maffia felszámolása Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak köszönhető. "Kár volt elbocsátani, megszüntette az alvilágot, akkoriban nagyon sokat dolgozott a rendőrség ezen."

Nem kap már pénzt az alvilág

Budapesten 2005-ben 17, 2006-ban 8, 2007-ben 16 volt az olyan ismertté vált bűncselekmények száma, amelyet török állampolgárok követtek el - a BRFK csak ennyit közölt a török alvilággal kapcsolatos kérdéseinkre, mondván, nincs olyan nyomozó, aki kifejezetten a török bűnözőkre szakosodott volna, és nyilvántartásuk sincs erről.

A budapesti törökök közötti létező ellentétekre utalt az a lövöldözés, ami 2003-ban tört ki az Oktogonnál. A hírek szerint két török család között robbant ki a konfliktus, a rendőrök három török állampolgárt vettek őrizetbe, több töltényhüvelyt, egy kést és vérnyomokat is találtak a helyszínen. "Mi úgy tudjuk, két társ veszett össze, mindketten maguknak akartak egy üzletet" - emlékezett vissza a Star Kebab tulajdonosa. A rendőrség végül 2005-ben megszüntette a nyomozást, mert nem tudták megállapítani, hogy a gyanúsítottak követték el a garázdaságot.

A török állampolgárok kis számukhoz képest előkelő helyet foglalnak el a magyar hatóságok statisztikáiban a kiutasítások, idegenrendészeti őrizetek és kitoloncolások magas száma miatt (bővebben lásd keretes írásunkat). Ezek a számok az elmúlt években folyamatosan csökkentek. Az ok - ahogy a megkérdezett törökök is érzékelték -, hogy kevesebb lett a török bűnöző, közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Kiutasítást főleg a tartózkodási idő túllépése miatt rendelnek el, de magas a bíróság által elrendelt kiutasítások száma is.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A BÁH adatai szerint legtöbbször kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, hűtlen kezelés, sikkasztás és egyéb gazdasági bűncselekmények miatt utasítanak ki törököket - közülük többen olyanok, akik éppen szabadultak a börtönből. Őket általában idegenrendészeti őrizetbe veszik, ha valószínű, hogy nem hagynák el Magyarországot, vagy kitoloncolják őket, amire "a közbiztonság védelme érdekében" van szükség.

A magyar Külügy - talán a bűncselekményeknek köszönhetően - tartózkodó is kissé Törökországgal szemben: a török fél már többször kérte a vízumkötelezettség megszüntetését, de eddig nem oldották fel azt - mondta Tasnádi Edit. A Külügyminisztérium konzuli osztálya szerint már nem is tehetjük meg, mióta Magyarország a schengeni övezet tagja és a közös vízumpolitikához igazodik. A közösségi jogban a vízumköteles országokat biztonságpolitikai szempontok alapján határozták meg - közölte még a Külügyminisztérium.

Kalandorok gondjai

A törökök kalandvágyók, szívesen próbálnak szerencsét akár a hazájuktól távol is, és általában ügyes kereskedők. Az újonnan jöttek többsége egyedül boldogul. "Néha adok egy-két kölcsönt, de nem jellemző" - mondta róluk Coskun Mehmet, a Star Kebab tulajdonosa. "Mindenki csak akkor jön, ha ismeretsége van", és ő segít neki valamennyit.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

Egy nagyobb hullám a rendszerváltás után érkezett, akkor még szűz terület volt Magyarország. A török textilipar ugyanis nagyon fejlett, túl nagy a konkurenciaharc, míg Magyarországon nem volt ekkora verseny. Mindenki hozhatta a saját áruját, és terjeszkedni is tudott innen, hiszen az ország hét másik állammal határos. Mostanra kevesebben jönnek, mert egyre rosszabb a gazdasági helyzet, "a vak ember is látja, hogy bajok vannak itt" - mondta Mücahit Akyüz, aki az egyik legnagyobb török csőrendszergyártó vállalat kelet-európai ágazatának vezetője.

"Ma már alig lehet a bérleti díjakat kifizetni. Ha keresel száz forintot, abból hetvenet elvisz az állam meg a költségek" - panaszkodott egy török büfé üzletvezetője. A textilkereskedésből sem nagyon lehet ma már megélni. Ezért sokan máshol próbálnak szerencsét, vagy visszamennek Törökországba - mondta.

Wirth Zsuzsanna
Fotó: Pályi Zsófia