Ketyegő bombát csináltak a szakmunkából

2008.08.06. 11:05

Olyan kevés a szakmunkás, hogy az már a nemzetgazdaságot veszélyezteti. Erről elvileg a kormány is tud, nagyszabású tervei azonban több sebből véreznek, késlekedés és szerencsétlenkedés jellemzi azokat. Erre egy friss számvevőszéki jelentés is rámutatott, de az iskolákban is tisztában vannak vele. A helyzetet súlyosbítja, hogy nagyon kevés gyerek akar szakmunkásnak tanulni, és ők sem túl jó képességűek.

Egy tapasztalt, jó CNC-marós szakmunkás 300-400 ezer forintot is megkeres, egy jó forgácsoló pedig könnyen megkaphatja a diplomás minimálbér dupláját, a munkásokat mégis lasszóval kell fogni - két hiányszakmáról van szó, ahol a szakembereket egymás elől próbálják elkapkodni a cégek. Az egyedi gépalkatrészeket gyártó Metall-Techno Kft-nek például állandóan szüksége lenne szakmunkásokra, a folyamatos álláshirdetésekre mégsincs jelentkező - mondta az [origo]-nak Heinz Krisztina, a cég egyik vezetője. Tíz-tizenkét embert ezért Erdélyből kellett hozniuk, de mivel az ottani szakmunkások is egyre kapósabbak, most ukrán, szlovén területeken keresgélnek magyarul beszélő munkásokat. Egyelőre hiába: még mindig több gépük áll az üzemben, nincs aki kezelje ezeket.

A cég a frissen végzettekben is reménykedik: egy fővárosi szakiskolával sikerült megállapodniuk, onnan időnként érkeznek diákok az üzembe. "Próbáljuk lekötni, tanítani őket, és rávenni, hogy maradjanak nálunk, győzködjük őket arról, hogy dolgozni kell" - mondta Heinz Krisztina, aki szerint azonban a fiataloknak legtöbbször nem tetszik, hogy olajosak, koszosak lesznek a munkától, a szakiskolákba eleve már csak a lustábbja jelentkezik. Az üzemvezető pedig hozzátette, a képzés sem a régi már: a frissen végzetteket még vagy két évig kell türelmesen tanítgatni, amíg középkategóriás szakember válik belőlük. A kitanítottak pedig sokszor elmennek nyugatra dolgozni - például Németországba, ahol a hazai bérek többszörösét is megkeresik.

Miért nem működik?

Sokan megkongatták már a vészharangot a szakmunkáshiány miatt. "Kétkezi munkásból ma olyan nagy a hiány, hogy az már-már akadályozza a nemzetgazdaság fejlődését" - jelentette ki az [origo]-nak korábban Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) főigazgatója. Az egyik leggazdagabb magyar üzletember, Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke pedig nemrég azt mondta, tarthatatlan, hogy Magyarországon "hat diplomásra jut egy szakmunkás, hat okosra egy szorgalmas".

Valóban tapasztalhatók aránytalanságok: 2004-ben a középiskolások mindössze 23 százaléka ment szakiskolába, aki csak tehette, inkább érettségit is adó szakközépbe vagy gimnáziumba ment. A bajokat tetézi, hogy a mégis jelentkezők a legrosszabb tanulók közül kerülnek ki. "A friss diákjainknál csinálunk szintfelmérést, az eredmények eszeveszettül rosszak: a kettest alig érik el" - jellemezte a szakiskolákba jelentkezőket Menyhárt László, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola igazgatója.

Forrás: MTI

Mióta 1996-ban felemelték a tanköteles kort 18 évre, az igazgató szerint még több nehézséggel küszködnek az iskolában, ahol hiányszakmákra - asztalos, ács, kőműves, burkoló - képeznek diákokat. Az első két évben sok gyereket írni, olvasni, számolni kell megtanítan - mondta Menyhárt László, aki szerint a gyerekek otthonról hozzák a hanyagságot, a tanulás nem érdekli őket. A kilencedik osztályban tavaly 20 százalék volt a bukási arány, 150-300 órás hiányzásokat produkálnak - sorolta az igazgató. A tanároknak nem könnyű ilyen körülmények között, ráadásul szerinte alacsony fizetésért tanítani. Egy német szaktanár körülbelül tizenötször annyit keres, mint egy itteni szakoktató, Csehországban ötször többet fizetnek az oktatóiknak - külföldi kollégáktól így tudja a Vörösmarty igazgatója.

A hazai szakiskolai képzés ráadásul - ezt minden, a témával foglalkozó oktatási szakember és tanulmány kifejti - köszönőviszonyban sincs a munkaerőpiac igényeivel. Ez annak is az eredménye, hogy eddig nem nagyon működött a kommunikáció az iskolák és a munkahelyek között: a hiányszakmákról például hivatalosan alig lehetett tudni valamit, az új Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) pedig egy egyoldalas felsorolás került csak be a különböző régiókban legkeresettebb szakmákról. (Egy nagyszabású munkaerőpiaci felmérés a közelmúltban ugyan megkezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara irányításával, eredmények azonban csak ősszel lesznek.)

Mi változik?

Nagyjából öt éve a kormány is rádöbbent arra, hogy a szakképzési rendszer sürgős beavatkozásra szorul. Még Magyar Bálint oktatási minisztersége idején elkezdték kidolgozni a részleteket, a szakképzés teljes átalakítása pedig mostanában zajlik, ennek része többféle intézkedés.

Az első nagyobb változást az jelentette, hogy kettéválasztották a képzést: létrehoztak korszerűbb technológiával felszerelt központokat, ahol a gyakorlati oktatás folyik, míg az iskolában az alapokra tanítják meg a diákokat. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az iskolában a könyvekből tanulják a szakmát, a központokban viszont a gépekkel, technikai berendezésekkel ismerkednek meg.

Forrás: MTI

Elindult egy kilencmilliárdos program - Szakiskolai Fejlesztési Programnak (SZFP) nevezték el - is, amelynek keretében a szakiskolák fejlesztésekre, új eszközökre, tanáraik továbbképzésére nyerhetnek pénzt. A pályázaton nyertes iskolák segítséget kaptak arra is, hogy felkészüljenek a szeptemberben bevezetendő, úgynevezett moduláris képzésre.

Ez a kifejezés a hazai szakképzési rendszer szerkezetének teljes átalakulását takarja. Az új, a korábbinál rugalmasabbra tervezett rendszer lényege, hogy aki egyszer elkezd szakiskolába járni, több helyen kiléphet az oktatásból, és több lehetősége van a szakmák között válogatni. A szakácstanulók például, ha előbb abbahagyják a képzést, egy részmodul elvégzése után dolgozhatnak gyorséttermek konyháin. Ha nem szállnak ki a rendszerből, lehet belőlük szakács, ha pedig még tovább maradnak, megszerezhetik például a diabetikus szakács végzettséget.

Mi nem jó?

Nagy tervekből nincs hiány, megvalósításuk azonban több sebből vérzik. Legalábbis ez derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik friss jelentéséből, amely többek között a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) megvalósulását vizsgálta. A 2003-ban indult programra - amely 120 ezer szakiskolást érintett - eddig kilencmilliárd forintot költöttek, hatástanulmány azonban nem készült - állapítja meg az ÁSZ-jelentés. Vagyis nem tudni, hogy a ráfordításoknak volt-e egyáltalán értelme: javultak-e az érintett diákok esélyei, csökkent-e a lemorzsolódásuk.

Problémát okozhat, hogy 2006-ban a szakképzés reformjával kapcsolatos ügyek az oktatási tárcától (OKM) a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM) kerültek, ahol csak feleannyi ember foglalkozik a témával, mint az OKM-ben - olvasható a jelentésben. Emellett jelenleg nincs olyan információs rendszer, amely a munkaerőpiac igényeiről részletes adatokat tartalmazna. Egy ilyen adatbázisra azért is szükség lenne, hogy kiderüljön: melyek a leginkább hiányszakmák, és hol van túlképzés - állapítja meg a jelentés.

Komoly hiányosság, hogy a szakmákhoz sürgősen szükség lenne a részletes szakmai- és vizsgakövetelményekre. Az ÁSZ-jelentés szerint azonban az ezek kidolgozásával megbízott tizenegy minisztérium közül mindösssze három végezte el a feladatát: a munkaügyi, a gazdasági és a földművelésügyi tárca. A Pénzügyminisztérium nemsokára elkészül, a többiek azonban csúsznak. Köztük van az egészségügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a környezetvédelmi, az oktatási, valamint az önkormányzati minisztérium.

Az ÁSZ-jelentés szerint az új, moduláris képzésre való felkészülésben egyébként az általa vizsgált iskolák alig több mint fele jeleskedett, a többiek kevésbé törekedtek erre. Az intézmények a minisztériumok késése miatt jobb híján honlapokról, nem hivatalos dokumentumokból próbálnak felkészülni a szeptemberben induló új képzésre. A késedelmek miatt pedig rendkívül megfeszített munkára lesz szükség - állapítja meg az ÁSZ-jelentés.

Forrás: MTI

Hozzá kell nyúlni a rendszerhez, de ezt előkészítetlenül és kapkodva teszik - ezt érzi egy budapesti szakiskola névtelenséget kérő tanára. Az új képzéshez kialakított tankönyvek például még nincsenek készen, tudomása szerint. "Már augusztus van, kinek van még erre ideje, mit tud tenni a tankönyvkiadó?" - tette fel a kérdést a tanár.

Az [origo] megkérdezte az illetékes munkaügyi minisztériumot az ÁSZ-jelentés kritikai megállapításairól. "Az ÁSZ-jelentés részletes intézkedési tervjavaslatot tartalmaz a feltárt hiányosságok korrigálására, amit az SZMM elfogadott és ennek megfelelő intézkedéseket tesz" - válaszolták. A tárca kiemelte, hogy a szakképzéssel kapcsolatos feladatokat csak két éve vették át az oktatási tárcától. Az SZFP-programmal kapcsolatos hatásvizsgálat elmaradását azzal magyarázták, hogy csak nemrég fejeződött be az első ütem, így eddig nem voltak látható eredmények. A minisztériumok mulasztását a vizsgakövetelmények kidolgozásával kapcsolatban pedig úgy kommentálták, hogy szeptember elsejéig az összes tárca elkészül vele.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK