Távozik a MÁV éléről Heinczinger István

Távozik a MÁV éléről Heinczinger István vezérigazgató és lecserélik a cég igazgatósági tagjait is. Heinczinger közös megegyezéssel távozik a MÁV-tól. A távozó vezérigazgató október elején még azt nyilatkozta: nem tud róla, hogy le akarna mondani.

Távozik a MÁV Zrt. éléről Heinczinger István vezérigazgató - közölte a cég csütörökön. Heinczinger november 15-i hatállyal, közös megegyezéssel távozik a MÁV-tól. Végkielégítést nem kap, mindössze az egy hónapos felmondási idejére járó juttatást kapja meg. Feladatait Andrási Miklós elnök-vezérigazgató veszi át.

Andrási Miklós a Fidesz alapító tagja, az idei európai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP listájának 46. helyén szerepelt. A közgazdász végzettségű Andrási nem politizál aktívan, július 1-i elnöki kinevezése előtt a Budacash Brókerház befektetési igazgatója volt, de dolgozott az ÁPV Rt.-nél, a Szerencsejáték Zrt.-nél és Magyar Villamos Műveknél is.

Heinczinger október 2-án még azt nyilatkozta az ATV Egyenes beszéd című műsorában: nem tud róla, hogy le akarna mondani. Akkor azt állította, ha a közlekedési miniszter elégedetlen a munkájával, akkor lemond. Heinczinger szerint a MÁV nem fog csődbe menni, ha az állam kifizeti a szolgáltatás értékét - mondta a műsorban.

A közgazdász végzettségű Heinczinger István a MÁV előtt 1995-2000 között az ITDH befektetési ügynökség hágai kirendeltségének vezetője volt, a befektetési, kereskedelmi kapcsolatokért felelt Hollandiában. Ezután 2000-ben a Siemens Közlekedési és Ipari Szolgáltatások Ágazat ügyvezető igazgatója lett.

A MÁV-hoz 2005. októberében került, az általános vezérigazgató-helyettesi posztot kapta. A cég vezérigazgatójának 2006 végén nevezték ki. A Magyar Narancsnak adott interjújában ekkor azt mondta: "Ha az előttem álló feladatra bárki úgy tekint, hogy az én dolgom 'csupán' az, hogy a MÁV-ot nyereségessé tegyem, akkor ki kell ábrándítanom mindenkit: ez egyáltalán nem megvalósítható cél". Heinczinger akkor is azt vallotta, hogy elengedhetetlen az állami támogatás a vasút működtetéséhez.

A 2008. október eleji monorierdei vasúti szerencsétlenség után Heinczinger egyszer már felajánlotta lemondását, de akkor ezt Gyurcsány Ferenc kormányfő nem fogadta el. A baleset után Szabó Pál közlekedési minszter és Kamarás Miklósnak, a MÁV igazgatósági elnöke távozott posztjáról.

A MÁV az igazgatóságot is lecseréli, 2012-ig szóló mandátummal új tagokat neveztek ki: Andrási Miklós lesz az igazgatóság elnöke, Derzsi András, Kozák Tamás, Dr. Mosóczi László, Nátrán Roland pedig a további tagok - közölte a MÁV.

Heinczinger 3,42 milliót keresett

Az [origo] tavaly májusban beperelte a MÁV-ot, mivel a vasúttársaság nem volt hajlandó kiadni 32 vezetőjének fizetési adatait. Bár a pert első fokon megnyertük, végül szeptember közepén az ezt előíró kormányrendeletnek megfelelően az állami cégeknek közzé kellett tenniük, milyen juttatásokat kapnak vezetőik. A MÁV által közölt adatokból kiderült, hogy Heinczinger István vezérigazgatóként havi 3,42 millió forintot keresett, e mellé 80 százalék prémiumot kaphatott.

A vasúttársaság több vezetője is magas fizetést visz haza: az elnök-vezérigazgató, Andrási Miklós, és Mosóczi László üzletági általános vezérigazgató-helyettes 2,5 millió forintot kap havonta, Sipos Sándor portfolió-kezelési általános vezérigazgató-helyettes fizetése 2,7 millió forint. Andrási Miklóst a 2,5 milliós havi fizetésén felül az igazgatósági elnökeként további 500 ezer forint megbízási díjat is kap. Rajta kívül öt igazgatósági tag keres 230 ezer forintot ugyanezen címen. A MÁV vezető beosztású munkavállalói közül tíz igazgató kap még 1,2-1,9 millió forint közötti összeget, melyekhez szintén 50-80 százaléknyi prémiumot is járhat.

A Heinczinger helyét átvevő Andrási Miklósról október elején írta a Magyar Nemzet, hogy korábbi cégével, a Grid Zrt.-vel a MÁV tanácsadói tevékenységre kötött szerződést. A MÁV ezt azzal magyarázta, hogy már Andrási kinevezése előtt megbízta a pályázat útján kiválasztott céget, amellyel elégedettek is voltak.

Milliárdokat emészt fel

A MÁV régóta finanszírozási problémákkal küzd, ezért szeretné a kormány átalakítani a közösségi közlekedést, bevezetve a piaci szemléletet, és egyben megszüntetni a szintén állami pénzből finanszírozott Volán és vasúti közlekedés párhuzamosságát. A tényleges átalakításról hivatalosan csak annyit lehet tudni, hogy a kormány, az IMF és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás tartalmazza a közösségi közlekedés racionalizálását.

A vasúttársaság fenntartása rengeteg közpénzt emészt fel: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi jelentése szerint az állam 1993-tól - a MÁV részvénytársasággá alakításától - 2007 végéig összesen 1698 milliárd forintot költött a vasúttársaság finanszírozására. A vasúttársaság emellett felélte vagyona jelentős részét és hatalmas adósságállományt halmozott fel. A rendszerváltás óta minden kormány tervbe vette a MÁV reformját, amelynek minden ciklusban része volt, hogy be kellene zárni az alacsony forgalmú mellékvonalakat.

A költségvetési tanács szerint a 2010-es büdzsének is a MÁV jelenti az egyik legnagyobb kockázatát, mert a tanács számításai szerint a vasúttársaság többféle jogcímeken összesen 242 milliárd forint finanszírozást igényel. A kormány 40 milliárd forintot vonna el a helyközi közlekedés támogatásából, de a tanács szerint ez nem reális, sőt, a vasút még akár 25-30 milliárd forint többlettámogatásra is szorulhat.