Kormányoldalon is kemény közoktatási meccsek várnak Hoffmann Rózsára

A gazdasági minisztériummal és a Fidesz oktatáspolitikusaival is csatákat kell még vívnia a közoktatási koncepciót elkészítő Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak. A minisztériummal többek között azon megy a vita, hogy ki finanszírozza az iskolákat, a Fidesz-frakción belül pedig azt kifogásolják, hogy Hoffmannék nem tartották magukat korábbi megállapodásaikhoz.

Elkészült a közoktatási törvény végleges koncepciója, egyes kérdések körül azonban továbbra is vannak viták, ezekről a kormány a jövő heti ülésén dönt. Az [origo] információi szerint többek között az iskolák finanszírozása és fenntartása körül vannak viták.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik névtelenséget kérő tisztviselője szerint az oktatási államtitkárság többek között azt szeretné, ha az összes pedagógus bérét az állam állná. Ezzel szemben van olyan javaslat is, hogy kizárólag az önkormányzati iskolák esetén kellene átvenni a bérek fizetését, az alapítványi iskolák esetén már nem - mondta a forrás, aki szerint ez a pedagógusok 7 százalékát érintené.

A koncepciót ismerő tisztviselő az [origo]-nak azt mondta: a kormányzaton belül vannak, akik úgy vélik, ha már a tanári béreket az állam finanszírozza, akkor az iskolák fenntartását is az államnak kellene átvennie az önkormányzatoktól. Az oktatási államtitkárság ezzel szemben azt szeretné, ha a fenntartás az önkormányzatoknál maradna, mivel az önkormányzat rendelkezik olyan jellegű plusz információval, hogy milyen szerkezetben kellene működtetni az adott iskolákat. A tisztviselő szerint ezekben a kérdésekben az oktatási államtitkárság főként a Nemzetgazdasági Minisztériummal vitázik.

Az iskolák fenntartásának kérdése már a kormányzati reformok irányát kijelölő Széll Kálmán-terv március eleji bejelentése előtt is konfliktusokat okozott. Bár a tervbe végül nem került be, hogy az iskolák fenntartását az állam vegye át, erről vita alakult a Fidesz elnökségében is. Az [origo] korábbi információi szerint Kósa Lajos debreceni polgármester azzal érvelt, hogy a helyi iskolák állami tulajdonba vételével az intézmények fenntartása nem lesz olcsóbb, viszont számos gondot húz magára az állam az iskolák mindennapi életével. Az akkori vitákban az iskolák átvétele mellett érvelt azonban Orbán Viktor is.

Újabb vita a Fidesszel

A KDNP-s Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárságnak azonban nem csak a kormánytagokkal, hanem valószínűleg a Fidesz-frakció oktatási szakpolitikusaival is meg kell küzdenie a koncepció ügyében. Erre utal, hogy a frakció egyik neve elhallgatását kérő tagja szerdán az [origo]-nak azt mondta: A végleges koncepciót - amelynek részleteit szerdán a Magyar Nemzet és az Index is ismertette - Hoffmannék egyelőre nem küldték meg a Fidesz politikusainak. Erre reagálva az oktatási államtitkárság működését ismerő forrás azt mondta: Mivel rendszeres egyeztetések voltak a Fidesz szakpolitikusaival, így semmilyen meglepetés nem érheti őket.

Az [origo]-nak a fideszes képviselő arról beszélt, hogy voltak ugyan egyeztetések az államtitkárság és a Fidesz között, de több alkalommal is előfordult, hogy a megbeszélések végeredménye nem jelent meg az egyes munkaanyagokban. Így bizonytalanok abban, hogy a végleges szövegbe, pontosan mi került bele - mondta a politikus, aki szerint kifejezetten kérték, a végleges szöveget még az előtt kapják meg, hogy a kormány tárgyalna róla, ez azonban nem történt meg. A fideszes politikus arra hivatkozva, hogy nem ismeri a végleges tervezetet, nem kívánta kommentálni azt. "Meredeknek" nevezte azonban, hogy az újságokban megjelent hírek szerint a 6-7 éves gyerekeket, fejlettségi szint szerint szakértői bizottságok a sajátos nevelési igényűek gyógypedagógiai osztályba, a leszakadt, nem iskolaérett gyerekeket kis létszámú osztályba, míg a többieket normál osztályba sorolnák be.

Hoffmann, illetve a Fidesz oktatási politikusai között már tavaly év végén az új felsőoktatási törvény tervezete is feszültséget okozott. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke többek között azt kifogásolta, hogy Hoffmann előzetesen nem egyeztetett a Fidesz szakpolitikusaival, de kritizálta a javaslat diákokat hátrányosan érintő részeit is. Az Orbán-kormány megalakulása óta a koalíción belül ez volt a legjelentősebb konfliktus, amelynek résztvevői a nyilvánosság előtt is vállalták, hogy nem értenek egyet egymással.

Újdonságok a javaslatban

Az új közoktatási törvényjavaslatról a Magyar Nemzet Gloviczkyra hivatkozva számolt be, az Index pedig a tervezetet ismertette. Eszerint a törvényjavaslat több ponton is változik az eredeti koncepcióhoz képest, így például mégsem indíthatnak majd nulladik évfolyamot az általános iskolák a leszakadt gyerekek felzárkóztatására. A tervezet szerint minden hétéves gyerek megkezdheti majd az első osztályt, de fejlettségi szint szerint három különböző osztálytípusban.

Bár a Széll Kálmán-terv szerint a tankötelezettség idejét a mostani 18 éves korról 15 éves korra csökkentették volna, a közoktatási törvény tervezetében már 16 éves kor szerepel. A koncepció szerint 3 éves kortól kötelező lenne óvodába vinni a gyermeket. Az új koncepció lemondott arról, hogy hat tárgyból kelljen érettségit tenni, így magyarból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből és egy választandó, egyéb tantárgyból kell majd érettségizni. A koncepció végül nem 60, hanem csak 50 óra közösségi munkát írna elő az érettségi előfeltételeként, amelyről írásos beszámolót kell készíteni. A szolgálatot a tervek szerint 2014-től vezetnék be.