A versenyistállóvá válás fenyegeti a jövő elitiskoláit

A tehetséggondozás lesz a feladatuk a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak az új köznevelési törvény szerint. Ilyen képzést azok az iskolák indíthatnak majd, ahol kiemelkedően teljesítenek a diákok. Az elitképző iskoláknak viszont vigyázniuk kell arra, hogy ne egyszerűen elszívják a legtehetségesebb gyerekeket, hanem adjanak is nekik valamit.

"Amikor nyolcosztályosba kerültem, furcsa volt, hogy mindenki jelentkezik az órákon, és nemcsak én tudom a jó választ" - emlékszik vissza egy nyolcadikos fiú arra, amikor az általános iskola negyedik osztálya után egy budapesti nyolcosztályos gimnáziumban folytatta tanulmányait. A fiú azt mondta, "eleinte szokatlan volt, hogy állandóan valamilyen versenyre készülünk, délután négyig szakkörökre járunk, és dühített, hogy sokkal többet vagyok iskolában, mint a felső tagozatos volt osztálytársaim".

A hat- és nyolcosztályos gimnázium tanulóinak a jövőben biztosan több időt kell az iskolában tölteniük, mint az alsó tagozatba vagy négyosztályos gimnáziumba járó diákoknak. A köznevelési törvény kormány által elfogadott, egyelőre nem nyilvános, de az [origo] birtokába került tervezete szerint ugyanis ezek az iskolák lesznek "a tehetséggondozás nevesített intézményei". A koncepció azt írja, hogy itt a heti "kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan két órával magasabb, mint más iskolák azonos évfolyamán".

A koncepció szerint az intézmények feladata "a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése". A hat- és nyolcosztályosba járó diákoknak, akik tíz-, illetve tizenkét évesen kezdik gimnáziumi tanulmányaikat - ahogy arról az [origo] korábban beszámolt -, három idegen nyelvet kell tanulniuk a koncepció szerint. Új elem a dokumentumban az is, hogy a nyolcosztályos gimnáziumban "meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához is".

Tíz százalékkal az átlag fölött

Az oktatási államtitkárság azt is meghatározná, hogy ezekben az intézményekben kötelezően versenyeztetni kell a tanulókat. A koncepció szerint "a hatosztályosban legalább kettő, nyolcosztályosban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítik fel a versenyekre a tanulókat". Emellett előírás lesz, hogy a "9-12. évfolyamos tanulók legalább húsz százaléka induljon évente valamilyen országos tanulmányi versenyen".

A kormány csak azoknak az intézményeknek engedélyezi, hogy hat- vagy nyolcosztályos képzést nyújtsanak, ahol "a kompetenciaméréseken a tanulók átlageredménye az egyes mért évfolyamokon legalább tíz százalékkal meghaladja az országos átlageredményt, és az érettségin a tanulók átlagteljesítménye tíz százalékkal meghaladja az országos átlagot" - áll a koncepcióban.

Elszívó hatásuk lehet

Az idén az országban 146 iskola hirdetett meg hatosztályos képzést, és 93 intézménybe jelentkezhettek a tanulók nyolcosztályos gimnáziumi képzésre. A követelményeket nem teljesítő iskolák sorsáról azt írja a dokumentum: "mivel az alapfokú oktatás felső tagozatát erősen befolyásolja ezeknek az iskoláknak a jó tanulókat elszívó hatása, számuk ésszerű határok között tartása a köznevelés érdeke". Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta az [origo]-nak, hogy "szívesen vennénk, ha mindahány intézmény megmaradhatna e státuszban, de ezt nem tartjuk reálisnak. Nincs előirányzott kvóta: nem az intézményszám csökkentése, hanem a színvonalemelés a cél."

A helyettes államtitkár az intézmények finanszírozásáról azt mondta, hogy az iskolák a leendő közoktatási törvényben meghatározott több órára kapnak pénzt, "ami összegszerűen az intézmény nagyságától és a készülő kerettantervektől is függ még". A törvénytervezet azt is előírja, hogy a gimnázium "vagy önálló kollégiumot működtet, vagy meg tudja oldani a 25 kilométernél távolabb lakó tanuló kollégiumi elhelyezését". Gloviczki azt mondta, hogy erre a tanulók kapnának támogatást, de szerinte "a tárgyalt iskolák - elsősorban a nyolcosztályos gimnáziumok - esetében kimondottan nem jellemző a kollégista elhelyezés".

Nem elég, ha begyűjtik a tehetségeket

"Arra kell figyelni, hogy ez koncepció párosuljon a társadalmi igazságosság elvével: el kell kerülni, hogy csak a jómódúak, a felső középosztály gyerekei használják ezeket az intézményeket" - mondta az [origo]-nak Halász Gábor oktatáskutató, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos tanácsadója. Halász azt mondta, hogy annak nem sok értelme van, ha a gimnáziumok pusztán kiválogatják a tehetséges gyerekeket, hogy teljesítsék a meghatározott plusz tízszázalékos célt a kompetenciaméréseken, de nincs az iskolának "komoly hozzáadott értéke". Halász Gábor szerint, ha a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok "egyszerűen összegyűjtik a jobb tanulmányi eredményt elérő diákokat, annak az oktatási rendszer más pontjain, így például az általános iskolákban kell megfizetni az árát, és gyengülhet az oktatási rendszer egészének átlagteljesítménye".

Magyar Bálint korábbi SZDSZ-es oktatási miniszter erre hivatkozva szüntette volna meg a nyolcosztályos gimnáziumi képzést (erről itt olvashat). 2009-ben törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek arról, hogy 2010-től ne lehessen nyolcosztályos gimnáziumi osztályt indítani, ezek ugyanis szerinte "lefölözik a jobb teljesítményű diákokat", és tovább mélyítik az iskolák közötti különbségeket. A javaslatot az akkor már az MSZP-s Hiller István által vezetett oktatási tárca nem támogatta, így tovább működhettek az intézmények.

Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár azt mondta az [origo]-nak, hogy valóban "probléma a jó tanulók lefölözése a felső tagozatos diákok közül", de csak akkor, ha a gimnázium nem tudja tovább képezni a tehetséges tanulót. Gloviczki szerint az eddigi "problémás időszak végére szeretne az oktatási államtitkárság pontot tenni azzal, hogy e szerkezetváltó iskolákat legitimálja, egyúttal létjogosultságukat a valóban kiváló tehetséggondozásban határozza meg".