Bővülni fog az elismert egyházak listája a közigazgatási államtitkár szerint

Nem korlátozza a vallásszabadságot az új egyháztörvény, így a jelenlegi tizennégy bejegyzett egyház mellett több közösséget is elismer majd a parlament - mondta Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára egy konferencián.

Az új egyháztörvény nem korlátozza a vallásszabadságot, csak a vallási közösségek adójogállását és állami támogatását szabályozza, a benne elismert egyházak tizennégyes listája pedig bővülni fog - jelentette ki kedden Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium államtitkára azon a konferencián, amelyet a John Hopkins Egyetem szervezésében tartottak a magyar egyháztörvényről.

A mintegy háromszáz korábban bejegyzett egyház fele nem folytatott vallási tevékenységet, és többet közülük nem is lehetett elérni a bejegyzett címén - mondta az államtitkár. Rétvári Bence azt mondta, hogy a legutóbbi magyar népszámlálás során a lakosság magát hívőnek valló részének 98,9 százaléka a tizennégy elismert egyházhoz tartozik. Hozzátette, hogy mind az érvényben lévő alkotmány, mind pedig a jövőre életbe lépő alaptörvény elválasztja egymástól az állam és az egyház tevékenységét.

A fórumon Paula Shriefer, a Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet érdekképviseleti igazgatója azt mondta, hogy a törvény privilégiumokat ad az elismert egyházaknak a többi vallási közösséggel szemben, valamint sok feltételhez kötött, átpolitizált parlamenti regisztrációs folyamatot ír elő. Ezért a szervezet vezetője sürgette a jogszabály visszavonását vagy módosítását.

"Magyarország alacsonyra helyezte a mércét"

Az igazgató megemlítette, hogy az amerikai modellben az állam - az adómentesség kivételével - egyáltalán nem nyújttámogatást az egyházak tevékenységéhez. Paula Shriefer elismerte, hogy a magyar egyháztörvény nem korlátozza a szabad vallásgyakorlást és nem üldözi azokat a közösségeket, amelyek nem kapták meg az egyházi státuszt, de úgy vélte, hogy Magyarország az európai normáknak ellentmondó jogszabállyal alacsonyra helyezte a mércét.

Gonda László református lelkész, teológus, a külügyminisztérium szakértője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy civil egyesületek is folytathatnak vallási tevékenységet, és hogy belső szóhasználatukban és liturgiájukban a hivatalos egyházként el nem ismert vallási közösségek is nevezhetik magukat egyháznak. Mi több, ők is kaphatnak állami támogatást a közhasznúnak ítélt tevékenységükhöz. Az új egyházi törvény megalkotását azzal indokolta, hogy a korábbi jogszabállyal vissza lehetett élni, s hogy számos, korábban bejegyzett egyház kihasználta a jogszabály betűjét annak szellemével szemben.

Az új egyházi törvényt júliusban fogadta el a parlament (erről itt olvashat). Az utolsó pillanatban, a végszavazás előtt átírt törvény értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.