"A politikában a sunnyogásnál nagyobb bűn nem létezik" - interjú Lázár Jánossal

Hónapokon belül eldől, hogy a Fidesz-frakció tagjai közül kik pályázhatnak képviselőségre a következő ciklustól csökkenő létszámú parlamentben - mondta az [origo]-nak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Lázár szerint nem kell bocsánatot kérnie a Fidesznek a tempóért, amit az elmúlt egy évben diktált a törvényhozásban, de azt mondta, hogy a szükségszerűség néha felülírta a szépészeti kérdéseket. Szerinte antidemokrata, aki számon kéri, hogy miért nyújtanak be kormányzati ötleteket a hosszadalmas egyeztetési folyamatot kizáró képviselői indítványként.

- Többször is felmerült, hogy ön lehet a nemzeti erőforrás miniszter. Van olyan elképzelés, hogy ön váltaná Réthelyi Miklóst a tárca élén?

- Frakcióvezető vagyok. Erre kaptam bizalmat tavaly és idén is. Egyébként sem tudok ilyen elképzelésről, és nem foglalkoztat semmi hasonló. Mielőtt megalakult a kormány, beszélgettünk Orbán Viktorral arról, hogy milyen munkát vállalnék a következő időszakban. Egyértelműen fogalmaztam, a frakcióvezetői munkát szeretném végezni, amennyiben erre tőle felkérést, a frakciótól pedig bizalmat kapok. Megkaptam, és igyekszem is megszolgálni.

- A lehetséges miniszteri poszt mostanában sem merült fel?

- Nem volt olyan beszélgetésünk a miniszterelnök úrral, ahol ezt szóba hozta volna.

- Keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: december közepéig erőltetett, továbbra is kellő határozottságot és felkészültséget igénylő törvényhozás vár a képviselőkre. Eszerint a többször bírált törvényhozási tempó nem változik?

- Ezt a tempót nem a frakcióvezető vagy a kormány diktálja, hanem a helyzet, és a magyar polgárok elvárásai. Tavaly az országot úgy vettük át, hogy lényegében a fizetőképtelenség határán táncolt. A csődhelyzet, az akut vészhelyzet elkerüléséhez azonnali döntésekre volt szükség. Meg kellett óvni attól az országot, hogy beálljon a fizetésképtelenség, a társadalmi csőd, ami most Görögországban zajlik, illetve Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát az Európai Unió más országival együtt megkísértette. Az, hogy ma nem Európa szégyenpadján ülünk, és jobb a helyzetünk, az éppen a gyorsaságnak, a tempónak, a határozottságnak köszönhető. Voltak becsületbeli ügyek is az elmúlt egy év első néhány hónapjában. Számunkra becsületbeli kérdés volt, hogy a nemzet szimbolikus kérdéseit tegyük rendbe, ilyen volt a kisebb parlamentről szóló döntés, vagy a határon túli magyarok állampolgárságának megadása.

- A Fidesz múlt heti kongresszusán több elnökségi tag - Kövér László, Pokorni Zoltán - is kritizálta a tempót. Ez azt mutatja, hogy a párt vezetésében az elmúlt egy év megítélése nem egységes.

- Nem, nem a tempót kritizálták, csupán arról beszéltek, hogy ne higgyünk a gyorsaság erejében. Nincsenek nagy viták, és bár különbözőek vagyunk, mást gondolunk bizonyos kérdésekről, de tartalmi differenciát nem tapasztalok. Minden politikai döntés, ami az elnökségben megszületik, konszenzusos. Ez adja a Fidesz egyik nagy erejét és támaszát. Így volt a múltban, s így van ez most is. Senki nem vitatta azt, hogy a tervezett változtatások jó irányba fogják vinni az országot, inkább formai kérdésekről van vagy volt szó. Mégpedig az, hogy az egyéni képviselői indítványok rendszere most jó vagy nem jó? Ez egy álvita, aki ebbe az utcába bemegy, eleve antidemokrata, mert egy demokrata gondolkodású ember nem kérheti számon egy parlamenti képviselőn, hogy bead-e egy parlamenti javaslatot vagy sem, hiszen ez alkotmányos joga, és a választókkal szembeni kötelezettsége. Aki azt kéri számon, hogy miért vannak egyéni képviselői indítványok, az a parlament szükségességét kérdőjelezi meg.

- Kövér László fogalmazott úgy a kongresszusi beszédében, hogy a kiszámíthatóság szempontjából más működésre kéne áttérni. Az InfoRádiónak pedig kedden azt mondta, hogy az utóbbi fél évben még hajszoltabb, rángatózóbb volt a törvényhozás.

- Beszéltünk erről, és azt gondolom, hogy a helyzet - amely Magyarországon igen súlyos volt -, a szükségszerűség időnként a formai vagy szépészeti kérdéseket felülírja. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy minden stílusbéli és kényelmességi szempontnak meg tudjunk felelni, de nem is ezt várják az emberek.

- A büntetőeljárási törvény tervezetét például délután kapták meg a képviselők, éjjel már folyt is a részletes vitája. Ellenzéki képviselők szerint a bizottságban még elolvasni se volt idejük a javaslatot.

- Ezeket a kritikákat meghallgattam, megfontoltam, és frakcióvezetőként mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy az őszi ülésszakban még több lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a képviselők fel tudjanak készülni. De azt nem tudom garantálni, hogy nem kell gyors döntéseket hozni, amikor Európában országok mennek csődbe vagy jutnak a szakadék szélére. Arra nincs idő, hogy alapvető döntéseket ne hozzunk meg. 226 törvényt alkottunk egy év alatt, ennyi jogszabályt ennyi idő alatt nem lehet úgy meghozni, hogy hetekig nem tudunk eldönteni bizonyos kérdéseket. Ráadásul olyan döntéseket kell meghozni, amelyek húsz év vitáit összegzik és zárják le.

- Pokorni Zoltán erre mondta azt a kongresszuson, hogy "amit ma kitalálunk, az holnap törvényjavaslat, holnapután mindenkire kötelező viselkedési norma". Szerinte ennek megvannak a veszélyei is, ezért mértéktartást javasolt.

- Persze, veszélyek mindig vannak. Amit a Fidesz vezetői számon kértek nyolc éven keresztül a Gyurcsány- és Bajnai-kormánytól, azt öntjük most törvényekbe. Az én korosztályom egy más generáció, a mi politikai világlátásunk nem a '80-as évek végén alakult ki. Nem ítéletet akarok mondani, de nagyon sok esetben húsz év vitáinak az összegzéséről van szó. Pontosan tudja mindenki, hogy miről van szó, amikor azt mondom, hogy a büntetőeljárási törvényt meg kell változtatni azért, hogy például politikusok ne tudjanak következmények nélkül lopni.

- De miért nem hagynak a képviselőknek felkészülési időt?

- Nem az idő a kérdés. Lehet hetekig polemizálni, de azért az viszonylag egyszerű kérdés, hogy a parlamentnek van-e bátorsága, hogy a politikusokra szigorúbb szabályokat alkalmazzon, mint az átlag járókelőkre.

- A büntetőeljárási javaslatnál egymással ellentétes tartalmú módosítókat nyújtottak be arról, hogy a gyanúsított hány óráig nem találkozhat az ügyvédjével. Egy fideszes képviselő pedig a javaslatát fél napon belül vissza is vonta.

- Ha komolyan veszem Kövér László kritikáját, komolyan veszem az ellenzék kérését, és egyre több egyeztetés lesz, akkor az utolsó pillanatig fenntartom magamnak a változtatás jogát. Ha komolyan veszem az egyeztetéseket, mérlegelem a javaslatokat, akkor folyamatosan változni fog a törvényjavaslat tartalma a kiindulási ponthoz képest. Ha egyeztetek, akkor változik, mint ahogy az egyházügyi törvénynél is változott, mert egyezettünk, meghallgattuk a kritikákat, és mérlegeltük azokat.

- De az egyik fő kritika, hogy többször is az utolsó pillanatokban változtatnak a javaslatokon, ez történt az egyházügyi, a büntetőeljárási törvénynél, a dohánytermékek adóemelésénél is.

- Ebből nem az következik, hogy ezt a rendszert meg kell szüntetni, hanem nevén kell nevezni a gyereket. Azt kell mondani, hogy a zárószavazás előtti módosító indítvány akár tartalmi kérdéseket is érinthet, mert egy ügy rendezésének ez a feltétele. Az egyházügyi törvénynél konkrétan kinyitottuk az egyházzá válás lehetőségét, és nem lezártuk. Meggyőződésem szerint nem lehet kategorizálni az egyházakat. Vagy van egyház vagy nincs egyház, A, B vagy C kategóriás felekezet ne létezzen.

- Ez nem tudatos stratégia? Ha a végszavazás előtt egy héttel kész a végleges javaslat, akkor azt kikezdik.

- A tudatos mechanizmus az, hogy a változtatás jogát az utolsó pillanatig fenntartjuk, mert felmerülhetnek olyan szempontok egy kiélezett gazdasági és társadalmi helyzetben, egy felgyorsult világban, amelyet érvényesíteni kell.

- Ezekben az estekben a végső döntést ki hozza meg? A miniszterelnök?

- A Fidesz elnöksége. És persze nyilvánvaló, hogy a kormánynak is vannak döntési kompetenciái.

- Az egyházügyi törvény és a büntetőeljárási törvény esetében is?

- A Fidesz elnöksége döntött. De nyilvánvalóan a frakció döntése is kell hozzá, így minden héten akár több frakcióülés is van.

- Sokszor nem derülnek ki, honnan érkeznek a tervezetek. Például a büntetőeljárási törvénynél az merült fel, hogy az ügyészségtől jött a javaslat.

- Miért? Nem ők az autentikus szakmai szervezet? Nem eretnek dolog, ha onnan jött, ahogyan más törvények esetében azt kérik számon, mit mond a szakma? Nem tartom rossz dolognak, hogy az ügyészségnek van álláspontja arról, hogyan lehet szigorítani a büntetőeljárási törvényt a politikusok esetében.

- Répássy Róbert igazságügyi államtitkár nem volt tisztában azzal, mi volt az első javaslatban, sőt egyes részeit alkotmányellenesnek is nevezte.

- 227 képviselő van a frakcióban, és egy olyan párt lettünk az elmúlt években, amelyben rengetegféle érdekcsoport van. Vidékiek, fővárosiak, egyéni képviselők, listás képviselők, kisgazdák, MDF-esek, orvosok, tanárok, agráriusok. Elképesztő mennyiségű érdek van egy párton belül - ahogyan Magyarországon is -, ezt nem lehet úgy közös nevezőre hozni, hogy ne legyen vita. Mindig lesznek viták, ráadásul ezeket nem is fojtom el. Abban vagyok érdekelt, hogy minél több belső, kulturált vita legyen, mert úgy gondolom, hogy ezek a belső viták hozzájárulnak egy törvény jobbá tételéhez. Így a büntetőeljárási törvényről is volt vita, mert nyilvánvaló volt, hogy az Igazságügyi Minisztérium tisztségviselőinek adott esetben más volt az álláspontja, mint a frakció bizonyos tagjainak. Érvel mindenki. Répássy Róbertnek az a feladata államtitkárként, hogy az igazságügy törvényességét, szakszerűségét, pártalanságát képviselje egy frakcióülésen vagy a kormányzatban. Nekem pedig frakcióvezetőként az a dolgom, hogy a képviselőtársaimmal közösen a választópolgárok bizalmát próbáljam cselekvésre, tettekre váltani, és megszüntessük az eddigi állapotot. Ez két szempont, Répássy Róbertnek jogászként igaza lehet, politikusként nincs.

- Itt milyen érdekcsoportok ütköztek egymással?

- Van egy meggyőződésből küzdő igazságügyi lobbi, amely próbálja a bíróságok, az igazságszolgáltatás, az ügyvédek szempontjait figyelembe venni. Ez egy jogi megközelítés, amit maximálisan tiszteletben tartok. De nekem van egy politikai megközelítésem, amely azt mondja, hogy az emberek - sok tekintetben - csalódtak a politikusokban. A kettő között kell harmóniát teremteni, úgy, hogy megvalósuljon a politikai szempont, és az jogilag is elfogadható legyen. Szerintem ez eddig sikerült. Ha megnézem, hogy az Alkotmánybíróság hány esetben buktatta meg a törvényeinket, 266 törvényből ez nem rossz arány ezzel a törvényhozási metódussal. Az első évben ez kiállta az alkotmányosság próbáját. Akár tetszik, akár nem, akár gyors, akár lassú a tempó, ki hogy érzi, én időnként lassúnak érzem, de ez ízlés kérdése.

- A dohánytermékek adóemelését megakadályozó javaslatnál sem volt egyértelmű, honnan jött a tervezet.

- Igen, ott nem volt egyértelmű, amit egyáltalán nem bánok, mert vannak olyan nemzeti gazdasági érdekek, amelyeket nem kell feltétlenül kirakni az ablakba. Nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy cégeket, gazdasági társaságokat vagy vállalkozásokat képviseljek! Ha akarják, akkor úgyis elmondják a saját szempontjukat. Teljesen természetes, hogy a csokoládégyárak azért lobbiznak, hogy a népegészségügyi adóból kerüljenek ki. A dohánygyárak pedig azért lobbiznak, hogy a magyar kézben lévő, olcsó dohányt árusítók több adót fizessenek, hogy eltűnjön a különbség a cigaretta és az olcsó, vágott dohány között. Szerintem kőkeményen kell a dohánytermékeket adóztatni, függetlenül attól, hogy milyen típusú dohányról van szó. De mi azt is mondjuk, hogy a dohánykereskedelem szabályait is változtassuk meg. Nekem komoly aggályaim vannak, hogy multinacionális kereskedőházak cigarettát árulnak Magyarországon. Ausztriában például sokkal áttekinthetőbb a dohánykereskedelem, ott csak trafikokban lehet venni cigarettát, amelyek egyébként osztrák családi vállalkozások. Megdöbbenve tapasztalom a saját városomban, hogy nagy kereskedőházak 18 év alatti gyerekeket minden gond nélkül kiszolgálnak. Ha ez szervezettebb, átláthatóbb, akkor jobban ellenőrizhető, és egy 400 milliárdos piacról beszélünk.

- Amikor a végszavazás előtt átírnak egy törvényt, akkor ennek ki a politikai felelőse?

- A frakcióban minden törvények megvan a politikai felelőse.

- A dohánytermékes adóemelés visszavonásáról szóló javaslatot nem jegyezte senki, csak a parlament alkotmányügyi bizottsága volt feltüntetve.

- A Gazdasági Minisztériumnak az volt a javaslata, hogy erről még tárgyaljunk, és inkább vonjuk vissza az egészet, hogy aztán ősszel az adótörvények kapcsán alakítsunk ki egy közös álláspontot. Mi ezt elfogadtuk, és Balsai István képviselőtársam, [az alkotmányügyi bizottság elnöke] is ezt javasolta. De nem érzem magam felhatalmazva arra, hogy a különböző dohánycégek üzletpolitikáját én prezentáljam a parlament előtt.

- Az egyházügyi törvény hétfő éjjeli vitája során úgy fogalmazott: "a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának". Ez alatt mit értett pontosan?

- Ha a házelnök kezdeményezi, hogy az ilyen jellegű megszólalásokat pénzbüntetéssel sújtsa, akkor ezt maximálisan támogatni fogjuk. Meg kell nézni, hogy az európai parlamentekben milyen módszereket alkalmaznak, tudomásom szerint Brüsszelben az ennél enyhébb kitételeknek több ezer eurós büntetései tétele van, ezt be lehet vezetni a magyar országgyűlésben is. Ez is egy lehetőség, de valahol etikai bizottság működik, és kitiltják a parlamentből a képviselőt, akár hónapokra is.

- Korábban is volt erre példa, az alkotmányozási vitában is. Miért most lép fel ez ellen?

- Mert elfogyott a türelem, és ebben nincs semmiféle kompromisszum. Úgy gondoltuk eddig, hogy a kezdő képviselőkkel szemben több türelem jár, és hogy bizonyos játékszabályok tagolt, lassú és értelmező elmagyarázása eljut az eszükig. De láthatóan ez egy tudatos politika a részükről, hogy az ország összes problémájára kétféle válaszunk van, az egyik a cigányozás, a másik a zsidózás. Más értelmes válasz az elmúlt egy évben a Jobbik felől nem jött. Minden kérdésre, a környezetvédelem problémáitól kezdve a sörfogyasztási szokásokig csak ez a két válasz van. Ez azért furcsa, mert a Jobbik jogosan szóvá tette a szabad vallásgyakorlás védelmét, mint ahogy a Jobbik néhány parlamenti képviselője a véleménynyilvánítás és szólásszabadság szószólója volt 2006-ban. Csodálkozom, hogy ezek az emberek szó nélkül hagyják, hogy ember és ember között, vagy magyar és magyar között egy képviselőtársuk különbséget tegyen. Nem megy így tovább, ennek az ülésszaknak ez volt az egyik tanulsága, egyszer és mindenkorra véget fogunk vetni ennek.

- A választási törvény előkésztése során előjönnek a frakción belüli konfliktusok? Több képviselőnek ez személyes egzisztenciáját is befolyásolja.

- A Fidesz-frakció képviselői pontosan tudták, hogy mit vállalnak. Orbán Viktor Felcsúton minden képviselőjelölttel találkozott, és elmondta, szándéka, hogy a politikából élők száma csökkenjen. Ezt minden fideszes képviselőtársam tudta és vállalta. Másrészt én minden fideszes képviselővel beszéltem erről a kérdésről az elmúlt időszakban, soha nem tapasztaltam senkinél, hogy a személyes egzisztenciális érdekei felülírnák az ország ügyét.

- Két egyéniből bekerült képviselő közül hogyan dől el, melyik marad, melyik megy?

- Mindenkivel beszélünk, hogy kinek milyen ambíciói vannak, ki mit szeretne, ki mit gondol erről. Kulturált egyeztetési folyamat zajlik már több hónapja. Ez a legszemélyesebb ügyek közé tartozik, hogy kinek mi a személyes politikai célja, ambíciója. Ebben az évben ezt a kérdést rendezni fogjuk.

- A frakció összetartásának lehet a töréspontja ez a törvény?

- Azt szeretném, ha minden képviselővel korrekt megállapodás születne, és azt, hogy ne legyen olyan képviselőtársam, aki bizonytalanságban marad a választókörzetét, a politikai sorát illetően.

- Az idén akkor eldől, hogy melyik fideszes képviselő fogja folytatni?

- Ez el fog dőlni hónapokon belül. Most fogunk vizsgázni abból, hogy milyen kulturáltan tudunk nagyon súlyos kérdésekben politikai egyeztetéseket folytatni. Nemcsak az a kérdés, hogy mi lesz a képviselőkkel, hanem az is, hogy mit fognak szólni a választók ehhez. Ez utóbbi sokkal fontosabb kérdés! A választójogi törvényről szombaton az elnökség meghallgatott egy koncepciót, amelyet Áder János ismertetett a sajtóval. Ezt követően elmondtuk, hogy szeretnénk erről egyeztetni, és az LMP, az MSZP és a Jobbik ismét elutasította kinyújtott kezünket. A három ellenzéki párt láthatóan koalíciót kötött, és nem is hajlandó tárgyalni. Ők úgy demokraták, hogy nem kíváncsiak a mi véleményünkre, úgy demokraták, hogy a választóik akarata sem érdekli őket.

- Kongresszusi beszédében azt mondta, hogy többen azt tanácsolták, hogy kérjen bocsánatot a frakció tempójáért, és kezdjen krémesebb országátalakításba. Kik tanácsolták ezt?

- Bocsánatkéréssel azok tartoznának, akik tönkretették az országot. Vannak persze barátaim a saját generációmban, akik azt mondták, hogy óvatosabban kellene. Folyton azt kérdezik, hogy miért kell minden konfliktust felvállalnom, miért nem mondjuk, mondom azt, hogy sokkal krémesebb, sokkal puhább, sokkal könnyebb lesz. Én pedig úgy gondolom, hogy a politikában a sunnyogásnál nagyobb bűn nem létezik.