"Törvényen kívülinek érzik magukat" - hajléktalanok a csepeli erdőben

Ha tudtak is a csepeli erdőben zajló gyilkosságokról, akkor sem biztos, hogy jelentették volna a rendőrségnek az ott élő hajléktalanok, egy szociális munkás szerint a telepeken élők bizalmatlanok a hatóságokkal, és egymást is alig ismerik. A csepeli önkormányzat megpróbálja felszámolni a telepeket, de a gyilkosság magánterületen történt, az ott élőket csak kérni tudják, hogy távozzanak.

Nem meglepő és nem szokatlan, hogy a csepeli erdőben élő hajléktalanok eddig nem működnek együtt a rendőrökkel - mondta az [origo]-nak Aknai Zoltán, a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány munkatársa. "Ha megkeresik őket a rendőrök, lehet, hogy segítenek, de maguktól nem jelentenek semmit a hatóságoknak" - mondta Aknai.

A csepeli gyilkosságokkal összefüggésben hat ember van őrizetben, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint egy olyan bűnözői csoportról van szó, akik a csepeli erdőkben lakó hajléktalanok között éltek. Az NNI vezetője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, a hajléktalanok eddig nem működtek együtt a rendőrökkel, nem jelentik be, ha valaki eltűnik a környezetükből, pedig az áldozatok között lehetnek közülük valók is. Csizner Zoltán szerint ezek a hajléktalanok akkor sem fordulnak a rendőrséghez, ha az ő sérelmükre követnek el bűncselekményt, vagy ha megtudják, hogy közülük valaki bűnt követett el.

Egymást sem nagyon ismerik

Aknai szerint az erdőben élő emberek már csak életformájukból adódóan sem jelentik, ha valaki eltűnik közülük. Ezek a közösségek sokszor haveri alapon, ideiglenesen verődnek össze, de általában még az egy helyen, akár egy kunyhóban lakók között sincs szoros kapcsolat, csak keresztnévről vagy gúnynévről ismerik egymást. "Ahogy egy szegényebb kerületben, egy gangos házban élők sem feltétlen jelentik be, ha eltűnik az egyik szomszéd, ők sem szólnak a rendőröknek, ha elmarad közülük egy ember. Ráadásul ez természetes folyamat ezekben a közösségekben" - mondta Aknai.

A szakember szerint jellemző az is, hogy ezek az emberek nagyon bizalmatlanok, ezért is választják az egyáltalán nem biztonságos erdei életmódot ahelyett, hogy igénybe vennék a szociális ellátórendszert, a hajléktalanszállókat, a melegedőket, az ingyenes ételosztást. Gyakran költöznek az erdőbe párok is azért, hogy együtt tudjanak maradni. "Nagyon vegyes az összetételük, a szociális munkásokkal általában kijönnek, de sokszor velük is bizalmatlanok" - mondta Aknai. Többségüknek van valamilyen jövedelme: vagy nyugdíj, segély, amit kijártak maguknak, vagy munkából keresnek pénzt. Nagy részük valószínűleg feketén dolgozik, vagy például gyűjtögetésből, újságárulásból tesz szert valamennyi bevételre.

Aknai csak általánosságban tudott beszélni az erdőben élő hajléktalanokról, mert a csepeli gyilkosságok közelében élőket nem a Menhely Alapítvány, hanem a Vöröskereszt szociális munkásai szokták látogatni. Megkerestük a Vöröskeresztet is, hogy a csepeli erdőkben élőkről kérdezzük őket, de Varga Ágnes, a budapesti központ vezetője azt mondta, a felfokozott sajtóérdeklődés miatt sajtóközleményt fognak kiadni, addig nem nyilatkoznak.

"Nem hajléktalanok, vadkempingezők"

A csepeli erdőben talált holttestek miatt Orbán Viktor arra kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a rendőrség országosan ellenőrizze a hajléktalantelepeket - közölte hétvégén a Híradó. A Hír Tv az internetes oldalán azt írta, hogy Pintér már egyeztette a részleteket Hatala József országos rendőrfőkapitánnyal.

Hajléktalantanya a csepeli tetthely közelében. További képekért kattintson a fotóra!

"Mi megelőztük a kort, már április 1-jétől kezdve felmértük a hajléktalantelepeket" - mondta az [origo]-nak Sághy Jenő, a csepeli önkormányzat által fenntartott közterület-felügyelet vezetője. "Ezek a telepek vonzzák a bűnözést. Március elején már felszámoltunk egy nagy tábort Csepel Darudomb nevű részén, ahol több mint hatvan ember élt mindenféle rágcsálók társaságában. A telepen találtunk egy csomó pénztárcát, ami elég meglepő ahhoz képest, hogy ezeknek az embereknek elvileg nincs pénzük. Valószínű, hogy az itt élők többségében nem tisztességes munkából szereznek pénzt" - mondta Sághy.

Csepel képviselő-testülete április elsején állította fel a saját közterület-felügyelő csoportját, akik azóta GPS-koordináták szerint feltérképezték a Csepel területén található táborokat. "Nagyjából tudjuk azt, hogy kik élnek ezeken a telepeken, de nem népszámlálást végeztünk. Erre azért sem lenne lehetőség, mert ezeken a telepeken nagy a vándorlás: lehet, hogy ahol ma tízen élnek, másnap már csak ketten lesznek" - mondta Sághy, aki szerint Csepel területén negyven-ötven "vadkempingezőnél" nem lehet több.

"Szerintem hajléktalan az, aki igyekszik visszakapaszkodni a társadalomba. Ezek az emberek nem ilyenek, ők törvényen kívül érzik magukat, önkényesen elfoglalnak egy területet, ezért hívom őket vadkempingezőknek" - mondta Sághy. Az önkormányzat szeretné felszámolni ezeket a telepeket, ezért is készített térképet a közterület-felügyelet. "Már megkezdtük a hajléktalanok kiszorítását, de ezt csak fokozatosan lehet megtenni, mert ha az egyik helyről elmennek, odaköltöznek a másikra" - mondta az [origo]-nak Ábel Attila csepeli alpolgármester.

Emberek a senki földjén

Az erdőkben élő hajléktalanok telepeit évek óta próbálják felszámolni a hatóságok. 2007 elején a Pilisi Parkerdő Zrt. tett kísérletet arra, hogy megszüntesse a Budapest körüli erdőkben élő, az akkori becslések szerint körülbelül kétszáz hajléktalan tákolt otthonát. Szabó Máté ombudsman 2008-ban a kispesti erdőben élő 20-25 hajléktalan helyzetét vizsgálva megállapította, hogy az erdőgazdaság szerint "több helyi önkormányzat megoldásnak tekinti a hajléktalanok erdőterületre költöztetését", de a parkerdő igazgatósága szerint ezzel csak áttolták a problémát egy olyan szervezethez, amely nem tudja megoldani a problémát. A parkerdő végül lemondott a hajléktalanok által lakott erdőrész vagyongazdálkodási jogáról, így az erdő lakói a jelentés szerint "légüres térbe kerültek", a parkerdő viszont elmondhatta, hogy a területén nem élnek hajléktalanok.

A múlt héten felfedezett csepeli gyilkosságok nem önkormányzati, hanem magánterületen történtek, ezért itt egyelőre csak összeírták a telepeket. "A Vöröskereszttel és az illetékes szervekkel egyeztetve kerestük fel az ott élőket, és megmondtuk nekik, hogy hagyják el a területet. A tulajdonosoknak pedig levelet küldtünk a problémáról, és felszólítottuk őket, hogy rendezzék a helyzetet" - mondta Sághy, aki szerint az önkormányzat ezen kívül nem tud semmit tenni a magánterületen élő hajléktalanokkal.