Eltemeti a kormány Deutsch stadionjait és Gyurcsány búcsúajándékát

2011.11.03. 9:11

Szapora nép lenne a magyar, takaros focistadionokban játszanák a magyar bajnokikat, és alig lennének hajléktalanok az utcán, ha megvalósulnak azok a kormányhatározatok, amelyek törléséről szerdán döntött a kormány. A kormány egyszerűsíti a jogrendszert, kétezer kormányhatározatot vonnak ki. A múlté lesz Gyurcsány utolsó húzása és Medgyessy modern vonatokról szőtt álma is.

Közel kétezer elavult kormányhatározat hatályon kívül helyezéséről, illetve visszavonásáról döntött szerdán a kormány. A magyar jogrendszerben nyár óta tart a nagytakarítás, a kormány formai és tartalmi szempontok alapján is ellenőrzi, hogy a most érvényben lévő jogszabályok közül melyik elavult, melyik hibás, melyik használhatatlan és ezeket eltörli, hogy a jogrendszer átláthatóbb legyen. A kormány szerdai közleménye szerint a döntés "olyan kormányhatározatokat érint, amelyek szükségtelenné váltak, kiüresedtek vagy már alkalmazhatatlanok, továbbá a kormány programjával nem egyeztethetők össze".

Az úgynevezett dereguláció első lépéseként augusztusban 865 országgyűlési határozat eltörölését javasolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), ami az érvényben lévő határozatok több mint fele volt. Ezekben olyan kalandos ígéretek bukkannak fel, mint a havi ezerforintos nyugdíjemelés, vagy egy soha meg nem épült budapesti híd (részleteket itt olvashat). Az országgyűlési és kormányhatározatok után a magasabb szintű jogszabályok, törvények következnek majd.

Deutsch stadionjai, Medgyessy színvonalas vonatai

A szerdai kormányülésen feledésre ítélt kormányhatározatok listájában számtalan, a közelmúlt szempontjából fontos esemény és soha meg nem valósult nagy terv bukkan fel. Például határozatba foglalta a Gyurcsány-kormány 2009-ben, hogy át kell alakítani - azaz össze kell vonni - a Volán-társaságokat, hogy azok illeszkedjenek a tervezett "integrált regionális közlekedési rendszerbe". A Volánokat azóta sem vonták össze, és integrált közlekedési rendszer sem jött létre.

Megvalósítatlan terv maradt az a Medgyessy-kormány által hozott 2004 januári határozat is, amelyben azt határozta el a kormány, hogy "európai színvonalú vasúttá" alakítja a MÁV-ot. Az EU-csatlakozáshoz szükséges jogszabályokat módosították, de az kétséges, hogy sikerült-e a terveknek megfelelően a "szolgáltatások színvonalának általános javítása", valamint az, hogy a vasutasoktól szakmailag igényesebb munkát követeljenek meg, ugyanakkor "jobb munkakörülményeket, életmódban és jövedelmi színvonalban javuló tendenciát" biztosítsanak nekik.

Törlik azt a 2002 májusában született kormányhatározatot, amelyben a Deutsch Tamás akkori sportminiszter nevéhez kötődő stadionrekonstrukciós programra adott négymilliárd forintos kezességvállalást a kormány. A programban a minisztérium három év alatt 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte, de a futamidő végére összesen négy stadiont fejeztek be.

Nem szaporodtak a magyarok, pedig akarta a kormány

Hiábavaló erőfeszítésnek bizonyult az is, hogy 1994-ben a Boross-kormány határozatban rögzítette a "távlati népesedéspolitika" alapelveit. A kormány célul tűzte ki a népességfogyás megállítását, ennek érdekében lefektették, hogy a kormány "kiemelt céljának tekinti a gyermekvállalási kedv ösztönzését".

A tervben konkrét elképzelésként jelenik meg a részmunkaidős foglalkoztatás széles körű elterjesztése, a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása, a családok összetételéhez és az eltartottak számához igazodó adórendszer bevezetése, a dolgozó nők gyermekvállalásának segítése, de az is, hogy családpolitikai eszközökkel lehetővé tegyék, hogy a nőknek ne kelljen munkába állniuk, hanem a családok egy keresetből is megéljenek. Ilyen és ehhez hasonló, hosszú távú terveket minden kormány megfogalmazott azóta, több intézkedést - például a családi adózást - be is vezettek, Magyarország népessége mégis folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben csökken.

Már 2004-ben, az első Gyurcsány-kormány idején határozat született "az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentéséről, ellátáshoz juttatásáról és az utcai léttel kapcsolatos társadalmi konfliktusok kezeléséről".

Törlik azt a kormányhatározatot is, amely az első Orbán-kormány 2001-ben készült "hosszú távú roma társadalom- és kisebbségpolitikai stratégia irányelveiről" emlékezik meg: a kormány ebben a határozatban bízta meg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, hogy szervezzen széles körű, romákat és nem romákat egyaránt érintő társadalmi vitát erről az anyagról.

Forrás: MTI/Kollányi Péter

Törlik Bajnai kudarcainak emlékét

Nem valósult meg a sávolyi motorpálya, ahol pedig egy 2009-es, a Bajnai-kormány által hozott kormányhatározat szerint 2010-ben már MotoGP futamot kellett volna rendezni. Ennek érdekében a kormány 20 milliárd forint támogatást ítélt meg, illetve rendelkezett arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 15,3 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsönt adjon a fejlesztő cégnek. Néhány hónap múlva a kormány meggondolta magát, és mégsem adott állami pénzt az akkor már túl kockázatosnak ítélt beruházásra.

Törlik azt a 2009 december végén született kormányhatározatot, amely értelmében az állam a Malév működőképességéhez fűződő "kiemelt nemzetgazdasági érdekre tekintettel" elengedte azt a 32 millió eurót (mai árfolyamon majdnem tízmilliárd forint), amelyet az orosz Vnyesekonombanknak kellett volna bankgaranciaként kifizetnie. Az orosz bank cserében vállalta, hogy a működés fenntartásához szükséges hitelt ad a Malévnak. A határozat szerint "2010. január 31. napjáig aláírásra kerülnek azok a megállapodások, amelyek révén a Magyar Állam a Malév Zrt.-ben többségi befolyást biztosító részesedéshez jut". Ez 2010-ben, még a Bajnai-kormány idején megvalósult, az állam a Malév többségi tulajdonosa, de máig nem sikerült megnyugtatóan rendezni a légitársaság anyagi helyzetét.

Máig élő ügyet érint az a törlésre váró kormányhatározat, amelyben a kormány kedvezményes hitelkonstrukciót vezetett be a felszámolás alatt álló Hajdú-Bét Rt. és a közvetlenül tulajdonában álló cégek beszállítói részére. Az 1992-ben alapított Hajdú-Bét Magyarország egyik legnagyobb baromfi- és víziszárnyas-feldolgozója volt. 2003 végén, amikor a cég már hónapok óta nem fizetett a beszállítóinak, a bíróság elrendelte a felszámolását. A cég adóssága 14 milliárd forint körül volt, ebből több mint ötmilliárd forinttal a beszállítóknak tartozott. A cégnek 1998-ban lett rész-, majd 1999-től többségi tulajdonosa a Wallis Rt. A Wallis vezérigazgatója 1999 és 2005 között Bajnai Gordon volt.

A Medgyessy-kormány határozatában a termelők visszaigazolt követelésének 50 százalékáig adott kedvezményes hitelt a gazdáknak, teljes készfizető kezesség és 100 százalékos kamattámogatás mellett öt évre. A hitel nem oldotta meg a gazdák gondjait, akik még 2006-ban is a képviselői irodaháznál tüntettek, teljes állami kártérítést követelve. Az ügyet megvizsgálta Budai Gyula, az Orbán-kormány elszámoltatási kormánybiztosa is, aki október elején jelentette be, hogy vizsgálata szerint a Wallis egykori vezetése, így Bajnai Gordon is felelős a Hajdú-Bét csődjéért. Bajnai ezek után azt mondta, rágalmazásért pert indít Budai Gyula ellen.

Gyurcsány utolsó dobása is a múlté

A törölt határozatok közül a legrégebbi még 1991-ben született, és azt sorolta fel tételesen, hogy a szovjet csapatkivonások után megüresedett ingatlanokat kiknek adják át. A törölt határozatok között egy 1992-es szerepel: ez a Duna televíziót működtető Hungária Televízió Alapítvány létrehozásáról szól, amelyet tavaly szüntettek meg a közmédiumok működtetésének átalakításakor.

Törlik a Gyurcsány-kormány egyik utolsó határozatát is, amellyel 25 millió forint támogatásban részesítette a Magyar Igazságért, a Jobb Magyarországért nevű alapítványt, amely a 2006-os országgyűlési választásokon indult Harmadik út nevű, a MIÉP és a Jobbik összefogásával alakult párt alapítványaként jött létre, és amelynek vezetője Csurka István, a MIÉP elnöke volt (a furcsa határozatról itt olvashat részletesen).

A legtöbb kitörölt kormányhatározat technikai jellegű: féléves törvényalkotási programokról, tisztségviselők kinevezéséről, vagy éppen kitüntetések adományozásáról szólnak. Az ezekben megfogalmazott dolgok már megtörténtek, a határozatokra ezért nincs szükség. Az elismerésekről szólók esetében épp ezért a dereguláció nem jelenti a kitüntetések visszavonását, így Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat focistái az erről szóló határozat törlése ellenére is a nemzet sportolói maradnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK