Célkeresztbe vette, de még nem lövi ki az MSZP-t a Fidesz

Taktikázik a Fidesz, ezért kerül bele az új alkotmányba több képviselője szerint az, hogy az MSZP a szocialista állampárt, az MSZMP jogutódja. A képviselők szerint a kormánypártok egyelőre nem számolnak azzal, hogy ennek valamilyen következménye lesz, és szerintük nincs félnivalójuk az MSZP-seknek. Később viszont jól jöhet a Fidesznek, ha megbélyegzi az MSZP-t.

Az MSZP-vel szembeni aduként került az új alkotmány átmeneti rendelkezései közé, hogy az egykori állampártot terhelő felelősségben osztozik a Magyar Szocialista Párt is - mondta az [origo]-nak több kormánypárti parlamenti képviselő.

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője vasárnap nyújtott be az országgyűlésnek a január 1-jén hatályba lépő új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot (a javaslat részben apróságokkal egészíti ki az alkotmányt, részben annak életbelépését szabályozza). A javaslat indoklása szerint "az átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik", vagyis alkotmányos erővel bírnak.

A tervezet az MSZP-ről azt írja: "A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint a régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán osztozik mindazon felelősségben, mellyel az állampárt terhelhető".

Később még jól jöhet

Több kormánypárti képviselő az [origo]-nak azt mondta, ennek nincs jogi következménye a szocialista politikusokra nézve, nem is jelent fenyegetést számukra. Szerintük a jogszabály az állampárt vezetőinek felelősségét hangsúlyozza, a személyi felelősséget pedig nem lehet szervezeti, vagyis az MSZP felelősségével pótolni.

A kitételnek inkább szimbolikus jelentősége van. "A későbbi időszakra nézve sem árt, ha törvényben van rögzítve az MSZP felelőssége" - fogalmazott az egyik kormánypárti politikus. Egy másik kormánypárti forrás szerint is szerepet játszottak a Fidesz politikai céljai a megfogalmazásban. A forrás szerint az MSZP az elmúlt években csak a vagyonátmentésben vállalta fel, hogy az MSZMP utódja, politikailag nem, és a Fidesz a javaslatban szereplő szöveggel szerette volna tisztázni, hogy mit gondol a helyzetről. A források szerint a megfogalmazást a Fidesz elnökségének radikálisabb tagjai - köztük Kövér László házelnök - javasolták.

Lázár hétfői sajtótájékoztatóján az MSZP-ről azt mondta: az Alkotmánybíróság (Ab) 1990-ben kimondta, hogy az MSZP jogutódja az MSZMP-nek. Ha az MSZP vagyonában jogutódja az MSZMP-nek, akkor felelősségben is, a kommunista rendszer bűneiért az MSZP mint utódpárt is tartozik felelősséggel. Azt azonban a Fidesz frakcióvezetője is hozzátette, hogy a javaslat szerint a politikai és jogi felelősség az MSZMP egykori vezetőit terheli.

A jogszabállyal a törvényhozás morális, jogi és vagyoni értelemben is lezártnak tekintheti a XX. századot - fogalmazott Lázár. A politikus arra utalt, hogy a tervezet tartalmazza az előző rendszer vezetőinek felelősségre vonásáról szóló korábbi fideszes javaslatokat is. Többek között azt, hogy nem tekinthetők elévültnek azok a bűncselekmények, amelyeket a kommunista diktatúrában követtek el, illetve, hogy külön törvényben lehet csökkenteni a kommunista diktatúra vezetőinek a juttatásait.

A Fidesznek pillanatnyilag nem érdeke keményen támadni az MSZP-t, az eddig legnagyobb ellenzéki pártnak ugyanis Gyurcsány Ferenc és követőinek kiválásával már alig van több képviselője a parlamentben, mint a Jobbiknak. Az MSZP ráadásul a tavalyi választások óta képtelen volt érdemben növelni a támogatottságát, november elején megjelent közvélemény-kutatások szerint a Jobbik szavazóinak aránya már az MSZP-ével vetekszik.

Bűnök és nyugdíjak

A Fidesz nem először foglalkozik az állampárti rendszer képviselőivel. Alig egy hónapja például törvényjavaslatot terjesztettek elő, amellyel lehetővé tennék, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások "megrendelőit" és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit emberiség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják. Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes akkor azt mondta, megoldási javaslatukat alkotmányosnak, a nemzetközi joggal összhangban lévőnek tartják, az előterjesztésük pedig egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük név szerint említette Biszku Bélát.

Szintén októberben jelentette be Lázár János frakcióvezető azt a tervet is, miszerint különadót vetnének ki a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori vezetőire. A pénzből a Fidesz-KDNP frakciószövetség '56-os szervezeteket, illetve '56-os túlélőket támogatna. Az előző rendszer vezetőinek járó nyugdíjak csökkentése is felmerült, erről a parlamenti pártok (az MSZP kivételével) egyeztettek is, és egyetértettek a csökkentés szükségességében.

A 2010-ben megválasztott új parlament egyik első intézkedése volt, hogy megszavazták a kormánypártok által támogatott Btk.-módosítást, amely a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása mellett a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadását is bünteti. A javaslat azt az országgyűlés által 2010-ben elfogadott büntetőjogi tényállást módosította, amely "A holokauszt nyilvános tagadása" néven került be a magyar büntetőjogba.