Áder: Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye

Senki, semmilyen ideológia vagy politikai meggyőződés nevében nem fordulhat honfitársa ellen - ez volt a legfőbb mondanivalója Áder János köztársasági elnök Wallenberg-emlékesten mondott ünnepi beszédének. Az államfő a Dohány utcai zsinagógában rendezett vasárnapi megemlékezés fővédnökeként arról is beszélt, hogy mindenkinek fel kell lépnie a kirekesztéssel, a gyűlölettel, a diktatúrával, az erőszakkal szemben. 

Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye, a cselekvés oldalán, közös értékeink, a demokrácia, az erkölcs és az igazság oldalán, szemben a kirekesztéssel, a gyűlölettel, a diktatúrával, az erőszakkal - mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fővédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.

Az államfő a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a holokauszt idején embermentő svéd diplomata Raoul Wallenbergtől és bátor segítőitől. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetőségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért - tette hozzá.

Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából.

Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Ők a honfitársaink voltak - jegyezte meg.

A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítő, vagy a hozzá hasonlóan cselekvő magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin ők jártak előttünk. Tőlük azt tanulhatjuk meg elsősorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erősítenünk, ami összeköt minket".

Az államfő rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyőződés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkből való kirekesztését.

Áder János arról is beszélt, hogy "az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzit-országként való befogadása, az 'aliyah' támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra".

Hozzáfűzte: természetes számunkra az is, hogy "úgy tekintsünk a velünk élő kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megőrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erősíti".

Elejét kell vennünk az antiszemita jelenségeknek, Magyarország állampolgárainak biztonságát pedig garantálni kell - mondta a rendezvényen Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, társadalmi feladatnak nevezve, hogy Magyarország "olyan ország legyen, amely feltétel nélkül megvédi minden polgárát", s "ebben a magyar kormány nem ismerhet kompromisszumot".

Emlékeztetett arra, ezért van az, hogy Magyarország legfőbb közjogi méltóságai, a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök hivatali tekintélyük teljes súlyával kifejezik szolidaritásukat mindazokkal, akiket mégis ilyen atrocitás ér.

Németh Zsolt úgy fogalmazott: különösen fontos az ország számára az Izraelben élők sorsa. Sokan vannak közöttük, akiket Wallenberg a holokauszt idején megmentett, s közülük sokan kérték a magyar állampolgárságot - jegyezte meg.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az idén száz éve született Raoul Wallenberg "élete és tettei cselekvési mintául szolgálhatnak mindenki számára, a magyarországi zsidóság szemében ő a legnagyobb hős".

Megjegyezte, Wallenberg "bátor fellépésének, humánus magatartásának köszönhetően feljutott az emberi emlékezés legmagasabb csúcsára".

Mint mondta, a megemlékezésen jelenlévők "együtt tesznek fogadalmat, hogy soha többé fasizmust, náci uralmat". Felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell őrizni Raoul Wallenberg "soha nem feledhető emlékét és művét: a humanizmust, a hősies helytállást és az elpusztíthatatlan emberi tisztességet".

Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija az épület kertjében átadott emlékpark avatásakor elhangzott beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Raoul Wallenberg "küldetését messze túlteljesítette", erejét megfeszítve segített az üldözötteken, amivel "legendává, hőssé, idollá vált".

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a zsinagógában arról beszélt, hogy a soát, a holokausztot nem szabad elfeledni hagyni. "Az igazságot meg kell ismerni és ki kell mondani" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az oktatásnak nagy szerepe van, mert meg kell küzdenie a bagatellizálással.

A nagykövet felidézte az utóbbi időkben Magyarországon tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy állandó kötelességünk elutasítani ezeket a negatív megnyilvánulásokat, ideológiákat. Ilan Mor üdvözölte, hogy a magyar kormány figyel a kisebbségellenes, antiszemita megnyilvánulásokra. Emlékeztetett arra, hogy 2000-ben a Fidesz-kormány kezdeményezte a holokauszt-emléknapot, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "zéró toleranciát" hirdetett a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen.

A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.

Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyar zsidó emberek tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg budapesti bevonulása után Wallenberget A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg. Erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmű bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban.Magyarország a 2012-es évet Wallenberg emlékévnek nyilvánította.