Ismét az ügynökaktákkal birkózik a Fidesz-KDNP-frakció

Az ügynökkérdésről tárgyal hétfői ülésén a Fidesz-KDNP-frakciószövetség. Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök korábban azt mondta, az ügynökmúlt feltárásának módszeréről komoly vita zajlik a kormánypárti képviselőcsoportban.

A Fidesz-frakcióban nagy vita van arról, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ügynökaktákat, és ha igen, kié az adat, az államé, vagy azé, akiről információt gyűjtöttek. A Fidesz és a KDNP március 19-ei frakcióülésén újra előveszi a témát.

Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben, amikor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány - mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta - teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat.

A tárgysorozatba vételre a kormánypárti képviselők többsége nemmel szavazott, 19 fideszes és öt kereszténydemokrata politikus - köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár - ugyanakkor igennel voksolt, 28 kormánypárti képviselő - mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária - pedig tartózkodott.

A Fidesz frakcióvezetője szerint minden ügynökaktákkal kapcsolatos adatot nyilvánossá kell tenni, és párthovatartozás nélkül viselni kell a következményeket. Lázár János a magyar demokrácia "gennyes sebének" nevezte az ügynökkérdést a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjújában, szerinte azonban az LMP politikai haszonszerzésből terjesztette be az ehhez kapcsolódó indítványát.

Lázár János a lapnak hangsúlyozta, elutasítják, hogy az LMP mindent, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és katonai dokumentumokat is közzétegyen. "Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát" - fogalmazott frakcióvezető. Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy Schiffer Andrásra gondol-e, Lázár János azt mondta: "Úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt."

Kövér László ugyanakkor értelmiségi belügynek, álvitának és gumicsontnak nevezte az ügynöktörvény vitáját. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában pénteken este azt mondta, nem szeretné, ha minden 1990 előtti dokumentum nyilvánosságra kerülne.

Arra a kérdésre, hogy 22 év miért nem volt elég, hogy ebben a témában elkészüljön egy kiérlelt javaslat, úgy válaszolt: "Szerintem majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz. (...) Lehet azon finomítani, hogy ki hogyan, milyen mélységig ismerje meg mint áldozat, mint megfigyelt a rá vonatkozó iratokat, azoknak a személyét, akik őt megfigyelték (...), zsarolták."

"Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az szt-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (...), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani" - mondta a házelnök.

Schiffer András a múlt héten hívta nyilvános vitára az állambiztonsági akták nyilvánossága miatt a Fidesz frakcióvezetőjét, amire a kormánypárti képviselőcsoport úgy reagált: az LMP hiteltelen, szakmaiatlan és farizeus az állambiztonsági akták ügyében, mivel az egyeztetéseket elutasítja, és helyette vitákat provokál. "Mindaddig, amíg Schiffer András saját pártjának álláspontját sem ismeri, mindaddig, amíg maga sincs tisztában törvénytervezetének részleteivel, és mindaddig, amíg nem tudhatjuk, hogy ki készítette a javaslatot, nincs értelme vitatkozni" - írták.