Miről állapodtak meg a Brüsszeli csúcson?

Minden uniós vezető pozitívan nyilatkozott a kétnapos EU-csúcs eredményeiről. Többek között megállapodtak egy 120 milliárdos növekedési paktumról, közös bankfelügyeletről, és a bankok közvetlen feltőkésítéséről, olcsóbb szabadalmi rendszerről.

A gazdasági növekedést szolgáló intézkedésektől a további bővítés megerősítéséig számos fontos döntést hozott az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken befejeződött kétnapos értekezlete Brüsszelben.

A brüsszeli találkozón elhatározott - a növekedést és a bankrendszer stabilitását már a közeljövőben szolgáló, valamint egy gazdasági vízió körvonalazásával távlatot is jelentő - döntésekről gyakorlatilag minden állam- és kormányfő pozitívan nyilatkozott. Mások mellett Herman Van Rompuy, a csúcs elnöke is több döntést áttörésnek minősített.

Az említett, 120 milliárd eurósra rúgó növekedési paktum elemei közé tartozik az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének 10 milliárd eurós emelése, amely a vezetők várakozásai szerint 60 milliárd eurónyi forrással segítheti a növekedést. Ötmilliárd eurót jelent a kiemelt infrastrukturális programok megvalósítását szolgáló, úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátása. További 55 milliárd euró pedig a paktum szerint fel nem használt strukturális támogatásokból csoportosítható át növekedési célokra.

Közös bankfelügyelet lesz

A bankszektor javát szolgáló rövidebb távú - de már egy bankunió felé mutató - döntés a közös euróövezeti bankfelügyeleti rendszer létrehozása, amely akár már jövőre megtörténhet. Elhatározták annak a mechanizmusnak a gyors létrehozását is, amelynek révén a bankok feltőkésítése immár közvetlenül az euróövezeti pénzügyi stabilitási alapból (ESM) történhet, az érintett tagállamok közbeiktatása nélkül.

E két utóbbi eredményt sok elemző meglepetésnek tartja. A róluk szóló megállapodás azt jelenti, hogy Olaszország és Spanyolország sikeresen érvelt a költségvetési fegyelem mindenféle lazítása ellen állást foglaló Németországnál, hogy a piacok stabilizálása érdekében a támogatáshoz jutást könnyítő, gyors intézkedések szükségesek.

A hosszabb távra szóló gazdasági víziót illetően a négy fő építőelemben értettek egyet. Ezek: egységes pénzügyi, költségvetési és összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszer, valamint a "megerősített demokratikus legitimitás és számon kérhetőség".

Olcsóbb szabadalmi rendszer

A csúcstalálkozón megállapodtak abban is, hogy az európai szabadalmi bíróság székhelye Párizsban lesz. Ezzel elhárult az utolsó akadály az elől, hogy létrejöjjön a szabadalmak kiadását és jóváhagyását egyszerűbbé és olcsóbbá tevő uniós rendszer. E szabályozás kidolgozásában a tavalyi magyar EU-elnökségnek jutott a főszerep. Már korábban döntöttek arról is, hogy a szabadalmi bíróképzés központja Budapest lesz.

Az állam- és kormányfők jóváhagyták azt a döntést, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Montenegró és az EU között. Az EU ezzel azt is demonstrálni kívánja, hogy nem torpan meg a bővítési folyamat a gazdasági válság ellenére sem. A tárgyalások keretében péntek délután meg is tartották az első találkozót.

A magyarok önbizalma

Mint az ülés utáni sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök értékelte, a csúcstalálkozó eredményei alkalmasak a magyarok önbizalmának növelésére is. Azt mondta, a csúcs központi gondolata volt, hogy a bankadóból, válságadóból, tranzakciós adóból befolyó bevételeket a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Az ennek szellemében elhatározott európai növekedési paktum szemlélete szerinte összhangban van a magyar törekvésekkel, amelyek munkahelyteremtő növekedésösztönzésre irányulnak.

A magyar miniszterelnök szerint a csúcstalálkozón az eurózóna megoldást talált arra a kérdésre, hogy miként lehet biztosítani Spanyolország és Olaszország pénzügyi stabilitását abban az időszakban, amikor már meghozták a szükséges reformintézkedéseket, de azok még nem hoznak eredményt, a piac azokat még nem igazolja vissza. Ebben az átmeneti időszakban, ha nincsenek meg a stabilitás garanciái, az érintett országokat immáron szükségtelen megszorításokba lehetne belehajszolni. Úgy vélekedett, hogy a most elhatározott lépések - miszerint a bankok közvetlenül is fordulhatnak az európai pénzügyi mentőmechanizmusokhoz, valamint az érintett államok is könnyített módon juthatnak forrásokhoz - sikerrel kecsegtetnek.

Orbán Viktor megerősítette, hogy az uniós vezetők ez év végéig le akarják zárni a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretek vitáját, amelynek választ kell majd adnia arra, hogy mennyi pénz lesz kohéziós célokra. Jelezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott eredeti tervezet Magyarország számára nem felel meg, mert annak alapján a következő középtávú időszakban jóval kevesebb kohéziós forráshoz jutna, miközben az ország fejlettsége továbbra is számottevő mértékben elmarad az EU-átlagtól. Azt mondta, hogy a kohéziós politika az "az unió szíve, és ha azt feladjuk, akkor abból nem növekedés lesz, hanem infarktus".