Jobb törvényt akar az ügynökmúlt feltárásáról az ombudsman

Az állampárti titkosszolgálat tevékenységének feltárásáról szóló törvény módosítását kezdeményezte Szabó Máté ombudsman, aki szerint a jelenlegi szabályozás több eleme pontatlan és diszkriminatív. Kifogásolja az ombudsman például azt, hogy hátrány érhető a fiatal kutatókat, és hogy a hozzátartozók nem férhetnek hozzá egy-egy ember irataihoz.

Az alapvető jogok biztosa felkérte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működését felügyelő Országgyűlés elnökét, hogy fontolja meg az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és a történeti levéltár létrehozásáról szóló törvény módosítását. Az ombudsman hivatala közleményében azt írta: Szabó Máté azt vizsgálta, hogyan teljesülnek a történeti levéltár gyakorlatában az egyéni és a kollektív információs kárpótlási igények.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a levéltári anyag teljes feldolgozása nem fejeződött be, nincsenek egy helyen, együtt kezelve azok az egymáshoz tartozó iratok, amelyeket egy érdeklődő vagy tudományos kutató igényelne. Hozzátették, a levéltár mindössze arra tud hivatkozni, hogy az iratok feldolgozása folyamatos, és ha a hiányzó irat előkerül, visszatérnek a kérés teljesítésére. Ezt azonban az alapvető jogok biztosa összeegyeztethetetlennek tartja a tisztességes eljáráshoz való joggal, mert úgy látja, ez közvetlenül veszélyezteti a kérés határidőben való teljesítését, vagyis a történeti levéltár szolgáltatásának időszerűségét. Ezen túl sérti a tudományos kutatás szabadságát is.

Szabó Máté közölte azt is, hogy a törvény pontosan felsorolja azokat a feltételeket, amelyek együttes megléte esetén a levéltár főigazgatójának ki kell adnia a tudományos kutatónak a kutatási engedélyt. Ez ügyben azonban a főigazgatónak nincs mérlegelési lehetősége, ami sérti a jogállamiság elvét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot. A levéltári törvény szerint a tudományos kutatási kérelemhez mellékelni kell a kutató publikációs jegyzékét is, ami az ombudsman szerint diszkriminációnak tekinthető, ugyanis a kezdő kutatót kizárja a tudományos munkából.

Szabó szerint hátrányos megkülönböztetést okoz az is, hogy miközben az állampolgár nem tudhatja meg elhalt hozzátartozójáról azt, hogy hálózati személyként együttműködött a volt állambiztonsági szervekkel, a tudományos kutató megkaphatja és akár publikálhatja is az információt. Szabó Máté hozzátette, összeegyeztethetetlen a jogállamiság és a jogbiztonság követelményével, hogy a törvény nem szól arról, mit tehet közzé a kutató és mit nem. Emiatt lehetséges, hogy valakiről kiderül, hogy ügynök volt, másról pedig nem - olvasható a közleményben.

Problémának tekinti az ombudsman, hogy a jogszabályok különbséget tesznek a közlevéltárak és a történeti levéltár által átveendő iratok jegyzékének adattartama között. Megnyugtatónak tartja viszont azt, hogy a feltárt alapjogi sérelmek ellenére a történeti levéltár intézkedési, döntési hatáskörébe tartozó állampolgári (magánkutatási) kérelmet még nem utasított el.

Idén márciusban az után kerültek ismét a figyelem középpontjába a kommunista állambiztonsági szolgálatok, illetve az azok által előállított dokumentumok sorsa, hogy a kormánypártok leszavazták az LMP-s Schiffer András törvényjavaslatát, amely kísérletet tett volna arra, hogy a mainál szélesebb körben lehessen megismerni a pártállami múltat. A Fidesz végül azzal hátrált ki a vitából, hogy az újonnan felálló Nemzeti Emlékezet Bizottságára bízná a szabályozás kidolgozását.