A strasbourgi bíróság tízezer euróra büntette Magyarországot

Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem jogerős ítéletében - a perköltséggel együtt - több mint 13 ezer euró megfizetésére kötelezte a magyar államot egy 2006-os rendőri igazoltatás során történtek miatt. 

Pert vesztett a magyar állam a Emberi Jogok Európai Bíróságán két motorossal szemben. A két felperes, Réti Gergely Miklós és a Fizli Z. V. nevű nő azt állította, hogy 2006. október 1-jén a kora reggeli órákban motorozás közben rendőrök állították meg őket rutinellenőrzés céljából, majd bántalmazták őket, a magyar hatóságok pedig nem vizsgálták ki megfelelően a történteket.

A magyar állam az eljárás folyamán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a két magyar-amerikai állampolgár az igazoltatás során, bár tisztában volt az intézkedés céljával és mibenlétével, csak angolul volt hajlandó kommunikálni, és megtagadták az együttműködést, a rendőrök ezért kényszerintézkedést alkalmaztak. Amikor Fizli Z. V. dühösen megkérdőjelezte a Réti ellen alkalmazott kényszerintézkedést, az egyik rendőr úgy vélte, meg akarja ütni őt a kezében tartott mobiltelefonnal, ezért lökte el magától a nőt, akit a háta mögött álló rendőr lefogott. A rendőrök Rétit ittas vezetés és hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt állították elő. A rendőrautóban a magyar állam álláspontja szerint többször beleverte a fejét az ablakba, amelyet több ízben meg is rúgott, ezért ismét meg kellett fékezni.

A magyar állam szerint szükség volt a kényszerintézkedésre

Az ügyet a nyomozó hatóságok azért zárták le, mert az orvos szakértő nem talált elég bizonyítékot, hogy eldöntse, a két panaszos sérülései az általuk elmondottakat, vagy az intézkedő rendőrök verzióját támasztják alá, amely szerint ők csak törvényes kényszerintézkedést alkalmaztak a gyanúsítottak ellenállásának megtörésére. A magyar állam a perben azt hangsúlyozta, hogy a bántalmazásra utaló orvosi bizonyítékok nem elégségesek, az egyik gyanúsított alkoholt is fogyasztott, és mindketten ellenálltak a törvényes rendőri intézkedésnek, ami kényszerintézkedést tett szükségessé. A magyar állam jogi képviselője úgy érvelt, hogy a panaszosok sérülései nem olyan súlyosak, hogy ki lehessen mondani az Emberi Jogok Európai Egyezménye harmadik cikkének megsértését, amely kimondja, hogy senkit sem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

A felperesek nem vitatták az orvosi bizonyítékok elégtelen voltát, de leszögezték, hogy az nem is cáfolja az általuk elmondottakat. A periratok szerint kijelentették, hogy a férfi, Réti Gergely Miklós csak enyhén, Fizli, a nő pedig egyáltalán nem állt alkohol hatása alatt, és nem viselkedtek agresszívan a rendőrökkel.

A bíróság szerint a rendőri intézkedés igenis kimeríti az egyezmény harmadik cikkében leírt kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód fogalmát. A bírák megállapították továbbá, hogy a rendőrség nem vizsgálta ki az intézkedés jogszerűségét, az ügyben indult büntetőeljárást megszüntették, és egyetlen rendőr büntetőjogi felelősségét sem állapították meg a magyar hatóságok. Vagyis a bíróság megalapozottnak találta a felperesek azon állítását, hogy a magyar hatóságok nem foglalkoztak megfelelően az üggyel. Ezért a bíróság mindkét felperesnek az eredetileg követelt tíz-tízezer euró helyett öt-ötezer euró nem vagyoni jellegű kártérítést ítél meg, valamint költségeik, 3350 euró teljes megtérítésére kötelezi a magyar államot. A bíróság ítélete ellen három hónapon belül lehet fellebbezni az úgynevezett nagykamarához. Ha ez nem történik meg, vagy a nagykamara a fellebbezést elutasítja, akkor az ítélet jogerőre emelkedik, és további három hónapon belül végre kell hajtani.