Ha nem benzinkúton van a trafikod, véged

Nem sokáig örülhettek a trafikkoncessziót elnyert vállalkozók, nagyjából három hónap kellett, hogy kiderüljön, mégsem ütötték meg a főnyereményt. Aki tapasztalatok nélkül vágott bele az üzletbe, az ma már csődközelben van, függetlenül attól, hogy fővárosi vagy vidéki az üzlete, nagy hálózat tagja vagy egytrafikos vállalkozó. Egyedül a benzinkutaknál és a hipermarketeknél nyílt üzletek tulajai dőlhetnek hátra.

"Hát, nekünk nagyon nem megy." Szokatlan őszinteséggel nyit egy fővárosi, Bartók Béla úti trafik eladója. A napi forgalomról ugyan nem akar beszélni, de azt mondja, a tulajdonosok várakozásait messze alulmúlja a bevétel. Ennek szerinte elsősorban az az oka, hogy a környéken néhány száz méteres körzetben hét trafik van, ugyanakkor a főnökei egyelőre nem beszéltek arról, hogy máshova költöznének.

A környéken több üzletben is érdeklődtünk, és sehol sem voltak túl vidámak, amikor a forgalomról kérdeztünk. "Nagyon nem erre számítottunk. Nyereséges ugyan az üzlet, de a valóságnak köze nincs ahhoz az álombevételhez, mint amire gondoltunk" - mondta egy pár száz méterre álló üzlet eladója.

Az üzlet azonban ott sem biztos, ahol nincsenek ennyire sűrűn. "Van olyan nap, hogy 50 ezer a bevétel. Tízszázalékos átlagos árréssel számolva az ötezer forint. Na most nekem a két trafikban van három alkalmazottam, vagyis a rezsit és másfél alkalmazottat kéne kitermeljem ebből. Ez nyilván lehetetlen." Egy dunántúli nagyváros trafikosa panaszkodott így az Origónak. Azt mondja, az egyik üzlete veszteséges, a másik éppen hogy nullán van.

Minden vevőt elszívnak a plázák és a kutak

Ő nem a közeli trafikokban látja a döcögős üzletmenet fő okát, hanem a hipermarketekben és a benzinkutakban. "Az elején úgy volt, hogy azok nem nyithatnak majd. Úgy egész jó lett volna, de így minden vevőt elszívnak tőlünk" - mondja. Bezárni ugyanakkor nem olyan egyszerű, mert akkor az állam felé fizetnie kellene, elveszítené a koncessziós jogot is, ráadásul minden addigi befektetése, például a 710 ezer forintos pénztárgép is hiábavaló lenne.

Akinek viszont megy, az úgy véli, a több évtizedes üzleti tapasztalat és a jó felkészülés a titok nyitja. Egy Dob utcai, évek óta ezzel foglalkozó trafikosnak például most jobban megy, mint az átalakulás előtt, pedig közvetlenül mellette is nyílt egy üzlet. "A törzsvevőim megmaradtak, én nem panaszkodom." Egy győri, öt üzletet elnyert vállalkozó, Sragner László azt mondta, ő "gondolkodott, előkészített, rákészült", így neki nincs gondja. Más ágazatban ugyan, de évtizedek óta dolgozik a kereskedelemben, ugyanakkor ő is azt látja, hogy most kezdenek bajban lenni nagyon sokan, "csomó olyan trafikról tudok a városban, ami még nem zárt ugyan be, de ahogy mondani szokás, már csak lepedőben viszik ide-oda a halottat".

Sragner úgy látja, a városban a trafikok anyagi helyzete teljesen független attól, hogy nagy hálózat tagjai-e az üzletek. Mindegy, hogy CBA, Tabán Trafik, Vimpex, vagy sem, ez nem ezen múlik. Ráadásul, mint mondta, a nagykereskedőláncok ugyanannyiért adják az árut a sajátjaiknak is, mint bárki másnak, "ilyen szempontból abszolút egyenlőség van".

Az utolsó dobozokat pakolják júliusban egy bezáró trafikban. Az utódnak sem jobb Forrás: MTI/Marjai János

Teljesítik az elvárást a Cigar Tower belvárosi trafikjai is, Csetényi Csaba ügyvezető szintén úgy véli, hogy a tapasztalatlanságba bukhatnak bele sokan. Szerinte az új trafikok nem számoltak például azzal, hogy a versenyben egyáltalán nem mindegy, ki a pultos. "Egy jó trafikban majdnem minden vevő törzsvendég, akinek ismerni illik a kedvenc cigarettáját, a kávéját és újságját. Minderre, illetve a pénz kezelésére, a kiskorúak védelmére és az ezernyi új szabály betartására az ott dolgozónak másodpercei vannak, napi nyolc órán át."

Árukészletet jól beállítani, a gyárakkal nem szórakozni

Szakmai kérdéseken is elcsúszhatnak a trafikok, véli Csetényi Csaba, például azon, hogy az árukészletet hogyan állítják be. "Ha nincs elég termék, akkor már délelőtt kifut a leggyakrabban keresettekből, ha valamiből túl sok van, abban pedig egy hónapig állhat a pénze". Ráadásul, magyarázta, a dohány-kiskereskedelem talán a leggyorsabban pörgő készlettel foglalkozik, ezért muszáj, hogy az ember óráról órára pontosan ismerje a bevételeit, kiadásait, és egyetlen napot sem késhet a beszállítói kifizetésével. "A dohánygyárak precíz és nagy multik, akik csak ugyanilyen partnerekkel tudnak dolgozni, ha valaki nem fizet időben, vagy nem tartja a polcképet, az napok alatt kiírja magát az üzletből."

A trafikoknak sok egyéb dologgal is meg kell küzdeniük. Egyrészt egyre erősebb a feketekereskedelem. A GfK piackutató mérése szerint csaknem 8 százalékos a cigaretta illegális forgalma, ami nagy ugrás a 2012-es 5,8 százalékról. Ezt a trafikosok is látják. "A kilencvenes évek szintjét idézi a csempészcigi aránya" - mondta egy több üzlettel rendelkező vállalkozó. A dohánytermékek jövedéki adójából július-augusztusban 52 milliárd jött be az államnak, ez a szám egy éve még 70 milliárd volt.

A NAV jövedéki statisztikái is visszaesést mutatnak, bár ez egy kicsit csalóka, mert a hatóság nem az eladásokat, hanem az adójegyek igénylését ellenőrzi. Vagyis a gyárak kevesebbet gyártottak júliusban, de "ez nem csoda, hiszen akkor volt haszonkulcsváltozás, ebből eredően áremelés, és a korábbi hónapokban a dohánygyárak elárasztották a piacot a még olcsóbb árú termékekkel. Ez eddig minden adóemelésnél így volt" - mondta Csetényi Csaba.

Álcapólók, jogviták is gyilkolják a bevételt

Másrészt a fogyasztóvédők ellenőrzésein is sokan elcsúsznak, amit többen is úgy értékelnek, hogy a hatóságok direkt utaznak rájuk. "Komlón volt egy trafik, bement egy minimum húszévesnek kinéző srác egy egyetemi egyenpólóban. Kiderült, hogy a fogyasztóvédelem embere, és még nincs 18 éves" - mesélte egy baranyai trafikos. Ilyenkor a trafik büntetésül meghatározott ideig nem árulhat dohányterméket, lényegében nullára csökken a bevétele, ami szintén a csőd felé löki a gyengébb helyeket.

A nyitás óta eltelt idő arra is elég volt már, hogy jogviták alakuljanak ki a trafikosok és az üzlethelyiség tulajdonosai között. Győrben például a cikkünkben már említett Sragner László az Intersparral csatázik. Miután júliusban milliós beruházással megnyitotta az üzlet, az Interspar Sragner szerint rosszhiszeműen felmondta a szerződést, arra hivatkozva, hogy nem adott hozzájárulást az átépítéshez, holott ez a vállalkozó szerint bizonyíthatóan nem igaz. Az Interspar szerint viszont "a szerződésben szabályozott okok miatt az a Spartól függetlenül megszűnt". Az ügy odáig fajult, hogy az Interspar lelakatolta a helyiséget, a lakatot Sragnerék leverték, és azóta is nyitva tartás szerint üzemelnek.

A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. adatai szerint eddig mindössze tíz trafik zárt be.