A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyező lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.

Az Alkotmánybíróság kedden április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi jelképek tiltásáról szóló rendelkezést. A Magyar Munkáspárt közleménye szerint a döntés fontos lépés volt számukra, mint írták olyan Btk.-ra van szükség, amely összhangban van a strasbourgi precedensekkel, vagyis tiltja a fasiszta, hungarista és náci propagandát, de lehetővé teszi a munkásmozgalom haladó hagyományainak folytatását.

A KDNP közleménye szerint elfogadja az Alkotmánybíróság határozatát, de azt sajnálatosnak tartja, hogy május elsején bárki szabadon menetelhet majd sarló-kalapácsos jelvénnyel vagy vörös csillaggal a ruháján. Azt írták, elfogadják az Alkotmánybíróság határozatát, amelyet az önkényuralmi jelképek használatával kapcsolatban tett, a KDNP ugyanakkor hangsúlyozza, hogy "a steril jogi szempontok" mellett az Ab-döntés társadalmi hatásait is figyelembe kell venni.

Szabad az önkényuralmi jelképek használata

Az Ab az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafus megsemmisítéséről hozott döntését azzal indokolta, hogy az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.