Az Országgyűlés csütörtökön név szerinti szavazáson elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást.
Orbán nem vett részt a szavazáson. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az Origónak azt írta, a miniszterelnök azért nem volt az Országgyűlésben, mert Szegeden volt az ELI lézerközpont alapkő-letételi ünnepségén.
Az egyezmény kihirdetését a Fidesz, a KDNP és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, az egykori fideszes Ángyán József, az egykori jobbikos Endrésik Zsolt és az egykori szocialista Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban.
A szavazás nem csendben zajlott, LMP-s képviselők ugyanis szirénázással tiltakoztak a szerződés elfogadása ellen. Schiffer András frakcióvezető egy "Magyarország eladva és eladósítva", párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy "Nem leszünk orosz atomgyarmat" feliratú molinót tartott fel, míg az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett és Ertsey Katalin kezében egy-egy folyamatosan szirénázó megafon volt. Végül kizárták az ülésnapról Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint. Szél Bernadett szerint az egyik fideszes vízzel is lelocsolta. Minderről itt olvashat részletesen.
Miután a parlament elfogadja a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, "a nemzeti érdekkel ellentétes" törvényt, az Együtt-PM Áder Jánoshoz fordul, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a jogszabályt – ezt a választási szövetséget vezető Bajnai Gordon mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban írta alá a szerződést a paksi atomerőmű bővítéséről, ezt a szerződést kellett most jóváhagynia a parlamentnek. Az Országgyűlésnek benyújtott dokumentumban azonban kevés konkrétum szerepel. Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elárulta, hogy mi az ára az oroszoktól felveendő gigahitelnek. Sávos, 3,9, 4,5 és 4,9 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország.