Többe kerül, de mégsem drágul a 4-es metró

Budapest, 2014. március 28. A Rákóczi téri állomásra érkezik egy Alstom szerelvény a Keleti pályaudvar felől az átadás előtt álló 4-es metró vonalán 2014. március 25-én. Az új metrószakaszt március 28-án reggel adják át az utazóközönségnek, amely a hétvégén ingyen veheti igénybe. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A tavaly március végén átadott budapesti 4-es metró költsége az eredeti tervekhez képest mintegy háromszorosára nőtt, de a 452 milliárd forintos keretösszegbe még belefér, hogy az átadás után több mint egy évvel is még pluszköltségek merülnek fel.

Ha nem is sok, de az átadása után bő egy évvel is pluszköltségek merülnek fel a 4-es metrónál. Az államnak 565 millió forintot, míg a fővárosnak 150 millió forintot kell pluszban fizetni, miután nemrég lezárult a pénzügyi vita egy kivitelező céggel, amelyik három állomást épített.

Két állomás került többe

Az a július 15-ei Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból derült ki, hogy a budai Bikás parki (korábbi nevén Tétényi úti) és a két pesti – a II. János Pál pápa téri (korábbi nevén Népszínház utcai), valamint a Keleti pályaudvari – állomást építő cég elismert többletköltségeit ki kell fizetni.

A 4-es metró II. János Pál pápa téri megállója 63,6 millióval került végül többe Fotó: Szabó Gábor

A kormány és a főváros között a 4-es metró beruházásról szóló megállapodás alapján az uniós támogatáson felüli kivitelezési költségeket, így

a többletköltségeket is közösen állják a felek, méghozzá 79-21 arányban, vagyis 79 százalékot az állam, 21-et az önkormányzat fizet.

A Keleti pályaudvari végállomás, ami 651,5 millióval került végül többeFotó: Origomiddleon19201280

A kormányhatározat szerint az államot terhelő többletköltség a II. János Pál pápa téri állomásnál nettó 36,9 (bruttó 50,3) millió forint, míg a Keleti pályaudvari végállomásnál nettó 405,3 (bruttó 514,7) millió forint. Ebből kiszámítható, hogy a főváros önrésze bruttó 13,3 illetve 136,8 millió forint.

Drágul, de valójában nem kerül többe

A pluszköltségek miatt furcsa módon úgy drágul a metró, hogy az valójában nem kerül többe. A magyarázat az, hogy a 452,5 milliárd forintos beruházási összegen belül 67,5 milliárd forintos keretet különítettek el a vállalkozókkal fennálló vitás kérdések pénzügyi rendezésére. Ez a kockázati tartalék hivatott fedezni azokat a követeléseket is, melyek rendezése döntőbizottsági, illetve választott bírósági szakaszban volt, vagy van. A most megállapított többletköltség belefér ebbe a keretbe - közölte az Origóval a metrót üzemeltető BKV-n belüli DBR Metró Projekt Igazgatóság.

Ennyit kellett fizetni a 4-es metróért az átadásig:

• Az Európai Unió Kohéziós Alapja 180,8 milliárd forintot adott.
• Az állam, vagyis a központi költségvetés 193,7 milliárd forintot állt.
• Budapest 78 milliárd forintot fizetett, ebből 15 milliárd EIB-hitel volt.

Rosszabb is lehetett volna

A két állomás többletköltségeiről folyó vita rosszabbul is végződhetett volna, mivel a kivitelező BPV-METRO 4 NeKe Építési Közkereseti Társaság eredetileg 7,1 milliárd forintot követelt.

Orbán Viktor miniszterelnök az átadón egy szerelvény vezetőülését is kipróbálta Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Ezzel szemben azonban a megbízónak is jelentős – részben már érvényesített – követelései is voltak a kivitelezővel szemben, a tárgyalások nyomán ráadásul az építő vállalkozó követelése 1,5 milliárd forintra csökkent.

A választás előtt adták át

Mint arról az Origo is beszámolt, csaknem napra pontosan nyolc évvel az alapkőletétel után és

néhány nappal az április 6-i parlamenti választás előtt, tavaly március 28-án adta át a 4-es metrót Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester.

Tarlós elődjét, a város 20 évig vezető Demszky Gábort nem hívták meg az ünnepségre.

A 4-es metró számokban:

• két, egyenként 7,34 kilométer hosszú alagút,
• tíz állomásán 34 felvonó és 98 mozgólépcső,
• ötezer ember foglalkozott a beruházással,
• a teljes beruházás 452,5 milliárd forintba került.

Már jóval Demszky Gábor előtt, még Kádár János idején tervezgették az új metrót Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem Demszky találta ki a 4-es metrót, már a 70-es években felvetődött - állapította meg avatóbeszédében is Tarlós István. Az Origo pedig összeszedte a 4-es metró történetét.

Időrendben mutatjuk, mi történt attól kezdve, hogy már Kádár előtt is erről a metróról álmodtak,

azon át, hogy Demszky Gábor idején többször módosították a költségeket és az átadást is, egészen a megnyitóig.