Ötvenszázalékos béremelés lehetne az egészségügyben

Az orvosok, szakdolgozók és ápolók 50, a többi egészségügyi dolgozó 25 százalékos béremelést kaphatnak jövőre, ha 2016-ban nem csökkenti a kormány 16-ról 15 százalékra a személyi jövedelemadót. Ezt javasolják legalábbis a kormánynak a most egyesületté alakult civilek, akik amúgy népszavazás dömpinggel bontanák le az Orbán-rendszert.

Fejenként, havi 800 forinttal több jövedelmük maradna az embereknek jövőre a kormány személyi jövedelemadó (szja) csökkentési terve miatt, de mivel ez nem olyan hatalmas összeg, hasznosabb lenne lemondani az adócsökkentési politikáról, az így megmaradó pénzt pedig a kormány fordíthatná az egészségügyre - fogalmazta meg javaslatát az Origo kérdésére a Kincses Gyula, a Gyurcsány-kormány volt egészségügyi államtitkára, az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapító tagja.

Akár 50 százalékos emelés

A jövő évi, az adócsökkentés költségvetésének nevezett büdzsé egyik fő pontjának, az szja egy százalékpontos csökkentésének visszavonását javasolja a kormánynak Kincses Gyula, aki szerint ezt a pénzt az ágazatban dolgozók béremelésére kell fordítani, így csökkenthető lenne az elvándorlás.

Az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapítói - az asztal bal szélén Kincses Gyula Forrás: Origo

A Varga Mihály által beterjesztett jövő évi költségvetés mintegy 120 milliárd forint kieséssel számol az szja 16-ról 15 százalékra csökkenése miatt. Ez azonban Kincses szerint csak nettó érték, amit a járulékokkal fel kell bruttósítani, és úgy már jelentős az összeg. A gyógyító ellátás mintegy 1000 milliárdos költségvetési keretéből ugyanis nettó 350 milliárd forint a bérköltség.

Ápolók a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának egyik kórtermében Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ha pedig ehhez képest nettó 120 milliárd forint többlet lenne, az a közvetlen a gyógyításban résztvevők - orvosok, szakdolgozók, ápolók - mintegy 50 százalékos, az ágazat többi dolgozójának pedig átlagosan 25 százalékos béremelését tenné lehetővé Kincses Gyula szerint.

Egyesületté alakuló civilek

Kincses Gyula minderről az Új Magyar Köztársaság Egyesület megalakításáról szóló tájékoztatón beszélt. Ő a március 15-i ellenzéki tüntetésen bemutatkozott "rendszerbontó" civilekből alakult egyesület egyik alapítója.

Mint arról az Origo is beszámolt, ellenzéki civilek március 15-én jelentették be, hogy tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert - korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben.

Gulyás Balázs, a netadó elleni tüntetések szervezője is az új egyesület alapítói között van Fotó: Bielik István - Origo

A tizenkilenc kérdés közül azóta számosat benyújtott a mások mellett Gulyás Balázs, a tavaly év végi, a netadó elleni tüntetések főszervezőjének nevével fémjelzett szervezet, amely most látta elérkezettnek az időt, hogy hivatalos formában tevékenykedjen tovább, és egyesületté alakuljon.

Alapító Fullajtár Andrea színész és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is.

A tucatnyi alapító között van Kincses Gyula és Gulyás Balázs mellett Lattmann Tamás nemzetközi Jogász, Fullajtár Andrea színész, Fülöp Sándor korábbi ombudsman, Király László György volt APEH-elnök, Várhegyi Éva, a Pénzügykutató munkatársa, és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is.

Két kérdés már biztos

A tizenkilencből már öt kérdést is jóváhagyott a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ám ezekből még csak

kettőben indulhat aláírásgyűjtés: a kötelező kamarai tagdíj eltörlését és a tankötelezettségi korhatár 18 évre visszaállítását célzóban.

Másik három kérdés a jogorvoslati lépések miatt még a Kúria előtt van. Ezek a képviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatát tenné nyilvánossá, szüneteltetné az öregségi nyugdíj folyósítását az országgyűlési képviselői megbízatás ideje alatt, valamint a kórházi várólisták csökkentéséről szól.

Ön elvenne 228 ezer forintot Harrach Pétertől?

Mint arról az Origo beszámolt, a képviselői tiszteletdíj és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósításának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezés sikere évente néhány tízmillió forintos megtakarítást jelentene a nyugdíjkasszának, ha a parlamenti képviselők mandátumuk ideje alatt csak képviselői tiszteletdíjukat vehetnék fel, öregségi nyugdíjukról pedig le kellene mondaniuk.
Van olyan kormánypárti politikus, például a KDNP-frakcióvezető Harrach Péter, akinek havi bő 200 ezer forinttal csökkenne a bevétele - igaz, így is maradna bruttó 1,3 milliós képviselői jövedelme. Az Országgyűlés korelnöke, az exkisgazda fideszes Turi-Kovács Béla ha csak átmenetileg is, de szintén elveszítené a nyugdíját. Éppúgy, mint a KDNP-s Rubovszky György vagy az MSZP-s Horváth Imre.

A két kérdésben „heteken belül" megindulhat a támogató aláírások gyűjtése - hangzott el az egyesület tájékoztatóján. Addig még meg kell állapodniuk az őket segítő szervezetekkel, akiket bevonnának a munkába. Kérdésenként 200 ezer érvényes aláírás kell a referendum kiírásához.

Segítenek aláírást gyűjteni

Várhatóan besegít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Civil Női Kormány nevű civil szervezet mellett a Magyar Szolidaritás Mozgalom is.

Székely Sándor szerint Orbán Viktor és rendszere egyre nagyobb teher az országnak Forrás: Istvan Bielik

Utóbbi elnöke, Székely Sándor a tájékoztatón arról beszélt: azt szeretnék, hogy a népszavazás az Orbán-rendszer elleni kiállásról szólna.

Meg lehet buktatni Orbán Viktort, ezért rendszerbontó népszavazás a neve

- mondta, hozzátéve: a kormányfő egyre nagyobb teher Magyarországnak.

Négymillió ember voksa kell

Azt a szervezők is elismerték, hogy a népszavazási kérdéseket hitelesítő legalább 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtése is nagy munka, de ez még a könnyebbik fele a vállalkozásnak. Ha ugyanis az Országgyűlés kiírja a népszavazást, az csak akkor érvényes, ha a választók legalább 50 százaléka, vagyis 4 millió ember el is megy szavazni.

A népszavazás csak akkor érvényes, ha legalább négymillió választó elmegy szavazni Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

És még ez sem elég:

a referendum csak akkor eredményes is, ha egy kérdésre a négymillió szavazó legalább fele azonos választ ad.

Ilyen utoljára 2008-ban fordult elő, amikor a szociális vagy „háromigenes" népszavazáson a részvétel meghaladta az 50 százalékot, és 80 százalékot meghaladó támogatást kapott a kórházi napidíj, a tandíj és a vizitdíj eltörlése is.