Ebbe az MSZP és a Fidesz is belebukott

2015.10.02. 05:59

Tíz év után, szeptember 15-én véget ért a Roma Integrációs Évtized Program. Ne legyen lelkiismeret-furdalása, jó, ha tíz emberből kettő emlékszik rá, mi is ez valójában. A cigányok felzárkóztatását célzó stratégia ugyanis ugyanazt az utat járta be, mint a rendszerváltás óta meghirdetett összes romaprogram: hatalmas ígéretek, több évig tartó rákészülés, az eredmény pedig alig mérhető. Szakértők szerint nem is külön cigányprogramokkal kellene segíteni, hanem a központi szakpolitikáknak kellene befogadónak lenniük. 

Hogy miért nem javul a romák helyzete Magyarországon? Mert sokkal több időre van szükség, hogy a megkezdett felzárkóztatási politika érvényesüljön! – érvelt a mindenkori kormányzat a rendszerváltás után, amikor arról kérdezték, miért 

sokkal rosszabb a cigányok helyzete az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás és az egészségügyi ellátás területén is. 

Hasonló volt tehát a helyzet, mint a fociban: minden edző, klubvezető és játékos jól végzi a dolgát, csak még sok-sok évnek kell eltelnie, mire jönnek majd az eredmények. A jelenben minden tökéletesen működik, amikor pedig kiderül, hogy mégsem, akkor újra elkezdődik az "alapos munka", amihez persze szintén idő kell.

Pénzből és akaratból kevesebb

A rendszerváltás óta mindegyik kormány elfogadott valamilyen rövid vagy hosszú távú romastratégiát, azonban ezeknek a programoknak szinte semmilyen érzékelhető hatásuk nem volt.  A szeptember 15-én lejárt Roma Integrációs Évtized Program (továbbiakban RIÉP) esetében is csak az időből volt sok – pénzből és akaratból már jóval kevesebb jutott. 

Az Orbán-kormány is készített romastratégiátForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A nemzetközi szintre emelt és tíz évig tartó program – a többi romastratégiákhoz hasonlóan – azt tűzte ki célul, hogy csökkenti a cigányság hátrányát az oktatás, a lakhatás, az egészségügy, a foglalkoztatás területén, és visszaszorítja a diszkriminációt. Úgy tűnik azonban, 

a tíz év nem a hatásosságot növelte, pusztán arra volt jó, hogy mindenki elfelejtse a programot. 

A RIÉP 2005-ben indult, tehát éppen 5 év jutott a szocialista és 5 év a Fidesz–KDNP-kormányra. Az egymásra mutogatás így elvben kizárt. 

Nézzük részletesen az eredményeket. 

Foglalkoztatás: csak a közmunka marad? 

"Inkább dezintegrációs programnak nevezném a RIÉP-et" – értékelte az elmúlt tíz évet Setét Jenő civil aktivista, aki szerint ebben az időszakban semmit sem javult a romák helyzete. A felmérések szerint 

1993-ban 27 százalékos volt a cigányok foglalkoztatottsága, 2003-ban 23 százalékos, ez mára szerinte 20 százalék alá csökkenhetett. 

Nagyon sok romának a közmunka az egyetlen munkalehetőség, a legtöbb helyen pedig továbbra is köddé válik a megüresedett állás, ha a jelentkezőről kiderül, hogy cigány. Úgy vélte, zsákutca az átképzési rendszer is, mert gyakran olyan számban és olyan szakmákra képezik ki az embereket, amelyekre a munkaerőpiacon semmi szükség sincs. Setét Jenő szerint a felzárkóztatási stratégia annyit ér, amennyit a költségvetés hozzáad. 

"Pontos számításokat nem végeztem arról, mennyi pénzre lenne szükség valódi eredmény eléréséhez, de az biztos, hogy több stadion építéséhez szükséges pénz kellene" – fogalmazott. 

Amíg vizsgálták: 120 milliárd

Sokat elárul azonban a RIÉP-ről, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint Magyarország tíz év alatt 40 ezer eurót, azaz nagyjából 13-14 millió forintot fordított rá. A roma programokról amúgy is elmondható, hogy a nagyszabású tervekhez egyáltalán nem társul megfelelő büdzsé.  Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a rendszerváltástól 2008-ig mindössze 120 milliárd forintot költöttek a cigányok felzárkóztatására. Azóta nem vizsgálták, mennyi pénz ment el erre. 

A 2010-es kormányváltás után a telepeket nem felszámolták, csak javítottak a házak állagánForrás: MTI/Balázs Attila

Bernáth Gábor szociológus – aki szakértőként több éven keresztül részt vett az iskolai integrációs programban – úgy látja, hogy a RIÉP nagyon kevés eredménye elsorvadt az elmúlt években. Példaként említette azt a Magyarországról származó ötletet, hogy az uniós pénzekre való pályázás során a pályázati anyagban arra is érdemes kitérni, hogyan javítana a településen élő szegények helyzetén a célok megvalósulása. Amikor ezt az ötletet kitalálták, független szakértői csoport tett javaslatokat, amelyeket beépítettek az uniós pályázatba. 

Máshol siker

Mára ez a rendszer átalakult, és független csoport helyett az önkormányzat állapítja meg a vállalásokat. Most olyan elemek kerülnek a pályázatokba, amelyekről tudják, hogy könnyedén megvalósíthatók, ez a legfőbb szempont. Az unós fejlesztések előnyeit ennek megfelelően szinte alig érzik a szegények. Pedig az eredeti ötlet nemzetközi karriert is befutott, 

több európai ország beépítette a saját gyakorlatába. 

Az Origónak nyilatkozó szakértők szerint nincs jelentős különbség a kormányok romapolitikája között: az elmúlt években pedig még az enervált és gyenge kísérletek is elhaltak. Az Orbán-kormány már egyáltalán nem foglalkozott a RIÉP-pel, és új, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Program néven futó stratégiát dolgozott ki, ebből kettőt is elfogadott. Az intézkedéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának válasza alapján az alábbi táblázatban összegeztük. 

Amire az Orbán-kormány büszke

Biztos Kezdet Gyerekházak Együttműködés a szülőkkel és gyermekekkel, valamint szakmai partnerekkel a csecsemők és a kisgyermekek fejlődéséért. 
Roma tanulók oktatásának támogatása Roma tanulók végzettségi szintjének emelése, hogy egyre többen járjanak középiskolába, és szerezzenek érettségit. 
Nemzeti Alaptanterv Először jelennek meg a nemzetiségek, ezen belül a romák/cigányok kultúrája, az együttélés lehetőségei és problémái.
Integrált Pedagógiai Rendszer Integrált, befogadó nevelés megvalósítása. (Megjegyzés: A nyíregyházi ügyről lejjebb olvashat.)
Útravaló Ösztöndíjprogram A tanulók mentori és tanulmányi eredményhez igazított ösztöndíj-támogatásban részesülnek.
Közoktatási intézmények esélyegyenlőség-elvű támogatása Az intézmények módszertani megújulását támogatták annak érdekében, hogy integrált keretek között képesek legyenek a hátrányos helyzetű tanulókat segíteni.
Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása Hátrányos helyzetű tanulók középiskolai sikerességét és továbbtanulását segítette.
Közmunka Az Emmi szerint a közmunka nem a végső cél, csak híd az elsődleges munkaerőpiacra. 2014-ben a közfoglalkoztatásba bevontak 20 százaléka, azaz 66 493 fő volt roma. 
Telepprogram 50 telep felújítási munkái
Egyéb: Közvetlen mandátum a kisebbségeknek az Országgyűlésben
  Öt- helyett hároméves kortól kötelező az óvodába járás
  Tanoda program és második esély

 

Egészségügy: korábban halnak a romák?

Tíz év elrepült, de nem javult lényegesen a romák egészségügyi helyzete sem. Setét Jenő emlékeztetett, hogy az adatok szerint 

egy roma ember Magyarországon 10-15 évvel kevesebb ideig él, mint egy nem cigány. 

A települési szegregáció miatt ráadásul gyakran az is előfordul, hogy egy adott településen belül is jelentős különbségek vannak az egészségügyi ellátás színvonalában.

Lakhatás: telepfelszámolás helyett telepcsinosítás 

A többi területhez hasonlóan folyamatosan romlanak a lakhatási viszonyok is – állítja Havas Gábor szociológus, aki szerint a RIÉP – mint az összes többi felzárkóztatási program – bedöglött, semmi érdemleges nem történt már hosszú évek óta. Szerinte a telepfelszámolásokra messze nem költöttek annyit a 2000-es évek közepén, mint amennyit megígértek, így sokan a mai napig borzalmas körülmények között élnek. 

A 2010-es kormányváltás után pedig egyfajta "gettócsinosítási" program vette kezdetét, azaz 

a telepeket nem felszámolták, hanem javítottak a házak állagán. 

A többségi társadalomtól, a jobb minőségű szolgáltatásoktól való távolság azonban ugyanúgy megmaradt. A mintegy 7-800 ezres roma lakosságból 80-100 ezer ember továbbra is gettókban él.

Oktatás: legális a szegregáció? 

A romaprogramok önmagukban szinte teljesen feleslegesek, valódi eredmény ugyanis csak úgy érhető el, ha a szakpolitikák befogadók – mondta az Origónak Zolnay János szociológus, aki szerint a mostani kormány az oktatás területén több évtizedet ment hátra az időben. Az iskolák államosításával csak azt érték el, hogy csökken majd az érettségit szerző diákok száma,  pedig az OECD-államok közül már most is Magyarországon a legnagyobb az aránya azoknak, akik csak az alapképzést végzik el. További gondot jelent a tankötelezettség leszállítása 16 évre, emiatt már most is sok gyereket kiraknak az iskolákból. 

Zolnay János úgy látja, hogy a mostani kormány az integrált oktatás területén is visszalépett, amit szerinte jól mutat a nyíregyházi iskolaügy is. 

Diszkrimináció: stagnál a gyűlölet

A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt tíz évben nem változott lényegesen a romákkal szembeni előítéletesség – mondta az Origónak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Szerinte ennek az lehet a fő oka, hogy a magyar társadalomban (hasonlóan más, kelet-közép-európai országokhoz) eleve rendkívül erős volt a romákkal szembeni ellenszenv. 

A Tárki kutatásai szerint például a lakosság 60 százaléka gondolja úgy, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. 2002-ben hasonlóan magas, 53 százalékot mértek a kutatók. Egy tavalyi, a Political Capital megrendelésére a Szonda Ipsos által végzett kutatás szerint pedig 

a magyar lakosság 29 százaléka gondolta, hogy a romákkal szemben igazolható az erőszak. 

Kerámiafoglalkozás mélyszegénységben élő gyerekeknek és szüleiknek GyöngyöspatánForrás: MTI/Balogh Zoltán

Ám Krekó Péter azt is mondta, hogy a magyar társadalomban nem csak a gyűlölet van jelen a romákkal szemben. A Tárki adatai alapján 2011-ben a magyar lakosság 82 százaléka értett egyet azzal, hogy minden cigánynak joga van arra, hogy a nem cigányokkal közös iskolai osztályokban tanuljon. Ennek alapján a magyar lakosság jelentős része elfogadja például az integrált oktatás fontosságát. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK