2016. április 19-én két gyáli nő csengetett be egy sarkadi házba. A lakó, egy 92 éves asszony ajtót nyitott, és beengedte őket. Amíg a két nő elterelte a figyelmét, társuk, egy 19 éves férfi egymillió forintnyi készpénzt és ékszert szedett össze a lakásban. Ezután beszálltak egy kocsiba, és elmenekültek. Még Sarkadon sikerült elfogni a csapatot. A rendőrök megállították az autót, és igazoltatták az utasokat. Az összes lopott ékszer és készpénz náluk volt.
A nyomozás során azt is megállapították, hogy nem ez volt az első eset. Ketten, O. József és R. Judit 2015 decembere és 2016 áprilisa között összesen kilenc alkalommal vett részt hasonló bűncselekményben. Budapesten és hét vidéki nagyvárosban közel 25 millió forint értékben loptak készpénzt és aranyat idősektől. Mindegyikükhöz úgy jutottak be, hogy egy darab papírt kértek az áldozattól, vagy újságkihordónak adták ki magukat.
A váci rendőrök még tavaly májusban igazoltattak egy 26 éves gödi férfit. Autójában 800 ezer forint készpénzt találtak, amelyről nem tudta megmondani, honnan van. Ugyanakkor még az igazoltatás ideje alatt bejelentés érkezett a rendőrségre. A telefonáló azt mondta, egy idős váci asszonytól hamis ürüggyel 800 ezer forintot és arany ékszereket csalt ki egy fiatal nő, aki magát az unokájának adta ki. A pénzért pedig egyik ismerősét, a nő élettársát küldte el. Az „álunokát”, egy 25 éves váci nőt és a férfit a rendőrök elfogták, és hatrendbeli csalás miatt gyanúsítottként kihallgatták. Ellenük csalás miatt indult eljárás.
A Dabasi Rendőrkapitányságon egy 43 éves sajószentpéteri férfi ellen is csalás miatt nyomoznak. A férfit a Gyáli Rendőrőrs járőrei 2016. április 26-án a kora délutáni órákban érték tetten, amikor magát egy áramszolgáltató munkatársának kiadva akart pénzt kicsalni egy 75 éves asszonytól. A korábban közzétett felhívásoknak és kollégánk megelőzési tanácsainak köszönhetően a hölgy értesítette a rendőrséget. Még a házánál elfogták a bűnözőt. A 43 éves férfi azóta beismerő vallomást tett. Vizsgálják, próbált-e mást is meglopni korábban.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon Lakatos János és társai ellen kifosztás megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, mert 2016. márciusban és áprilisban több esetben idős embereket kerestek fel olyan ürüggyel, hogy a gyerekük pénzt küldött nekik. A pénz helyét úgy tudták meg, hogy azt mondták, fel kellene váltani azt a nagyobb összeget, amit adott. Miután végignézték, hol rejtették el a készpénzt, kicsalták a sértetteket a ház udvarára. Eközben egy társuk elemelte az eldugott pénzüket. Őket egyelőre még keresik a rendőrök.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya azt kéri, hogy aki a fényképeken látható Iváncsik József és Balázs Norbert tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, hívja a 06-1-236-28-83-as telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 ,,Telefontanú” zöld számán, illetve a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.
Január óta 326 csalási esetet dokumentáltak. Hat bűnözői körből öt egymástól függetlenül az úgynevezett „unokázós” trükkös módszert alkalmazta, vagyis arra hivatkozva próbáltak pénzt kicsalni a sértettektől, hogy telefonon vagy személyesen az unokájukat említették. De az is előfordult már, hogy egy értéktelen ajándékcsomagot vittek a kiszemelt áldozatnak egy multinacionális cég képviseletében, és azt kérték, fizesse meg a tíz-, húszezer forintos szállítási díjat. Ezt arra használták, hogy kifigyeljék, hol tartja a pénzét, hogy aztán a figyelmét elterelve, meglopják.
Új módszer az is, hogy beszélgetni kezdenek az idős emberrel. Megpróbálják megtudni, milyen betegsége van, és "akciósan" értéktelen paplanokat ajánlanak neki a keringési panaszokra, ízületi vagy daganatos betegségekre, majd az előző módszerhez hasonlóan kifigyelik, hol tartja a pénzét, és a figyelem elterelésével meglopják.
A fővárosban és Pest megyében a kórházas trükköt is szívesen alkalmazzák. Ezekben az esetekben a bűnözők azzal szólítanak meg az utcán időseket, hogy mondják meg, hol van a legközelebbi kórház. Ezután ráveszik őket arra, hogy üljenek velük a kocsiba, és mutassák az utat. Közben egy áltelefonhívás során megtudják, hogy a rokonuknak le kell vágni a lábát, hacsak nem fizetnek egy nagyobb összeget a kórháznak. Az áldozat pedig megsajnálja őket, és fizet nekik.
A módszerek változatosak, de a cél mindig ugyanaz. Jóhiszemű, gyanútlan idős embereket megnyerő és határozott fellépéssel megszólítani és meglopni.
„A Pest megyei telefonhívós csoport esetében előfordult, hogy előzetesen feltérképezték, kiből lehet áldozat, de olyan is, hogy ad hoc jelleggel, abc-sorrendben végighívtak mindenkit a telefonkönyvből, és amikor idős hangot hallottak, tovább próbálkoztak” – mondta az Origónak Horváth Lajos, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese. Tarcsa Csaba, az ORFK főkapitányi biztosa hozzátette, elsősorban a régi telefonkönyveket használják, amelyekért akár jelentős összeget is kifizetnek az alvilági köröknek. A telefonáló zaklatók ellen megoldás lehet a szám titkosítása vagy az, hogy ha egyszerűen kimarad az idős rokon a telefonkönyvből.
„A csalókra általában jellemző, hogy jó megjelenésűek, jó kommunikációs képességekkel rendelkeznek, amit nem tanultak, hanem genetikai adottság náluk, és az élethelyzetük hozza ki belőlük. Emellett nagyon jó érzékük van arra, hogy a másikat beszéltessék olyan látszólag lényegtelen dolgokról, amelyek nekik az elkövetéshez nagyon fontosak” - mondta Tarcsa Csaba dandártábornok, az ORFK Bűnügyi elemző-értékelő egységének vezetője arra a kérdésre, milyen emberek ezek a bűnözők. Látszólag könnyű megoldás lehet becsukni az ajtót az orruk előtt, de azért nem árt vigyázni. Bár ezeknél az ügyeknél nem lett nagyobb baj a lopási kísérletből, a tábornok szerint nem elképzelhetetlen, hogy megtámadják, ha ellenáll a kiszemelt áldozat.
Attól kezdve, hogy egy idős sértett egy lakásban tartózkodik három elkövetővel, nem tudni, hogy az egyikük mikor gőzöl be. Bár azt ők is tudják, hogy ez kisebb súlyú bűncselekmény, mint amikor erőszakkal vesznek el valamit, mert az rablás, és arra már sokkal komolyabban sújt le a törvény. Ezek az emberek tudják, meddig mehetnek el, de ez egy nagyon vékony határ.
Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács kommunikációs igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern kriminológia már nem bűnmegelőzésről, hanem veszélymegelőzésről beszél. Kiemelte, azok a nemzetállamok tudnak a globalizációs kihívásokkal, így a kriminalitással szemben eredményesen fellépni, ahol nagyon magas szintű a közösségi, társadalmi bűnmegelőzés, ezért felértékelődik a társadalmi prevenció. A magyar nemzeti bűnmegelőzési stratégia is kiemelten foglalkozik az idősek védelmével.