Egy nappal a május 25-i határidő előtt valaki felülvizsgálati indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, kérve a kormány betelepítési kvóta elleni népszavazását elrendelő parlamenti határozat megsemmisítését.

Szinte az utolsó pillanatban, a május 25-i határidő lejárta előtt egy nappal támadta meg az Alkotmánybíróság előtt valaki a kormány népszavazási kezdeményezését az EU-s betelepítési kvóta ellen - erősítette meg az Origo kérdésére Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára. A referendum kiírásáról május 10-én határozott az Országgyűlés.

Az indítványozó személye ismeretlen - az AB-nál anonimizálták az iratotForrás: Origo

Csakhogy - mint az az AB honlapjára felkerült indítványból kiderül - a beadványozó szerint a parlamentnek ehhez nem lett volna joga. Az indítvány szerint azért, mert "a határozat sérti az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdésének k) pontját, mivel az Alaptörvény taxatíve felsorolja az Országgyűlés hatásköreit, azonban a határozatban szereplő kérdés nem tartozik az Országgyűlés Alaptörvényben felsorolt hatáskörei közé".

A kormány idén február 24-én benyújtott népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) öt nappal későbbi határozatával hitelesítette – ezzel szemben pedig három kérelmező is felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriánál. A Kúria május 3-i határozatával azonban helybenhagyta az NVB határozatát.

Az Országgyűlés május 10-én fogadta el a népszavazásról szóló határozati javaslatotFotó: Szabó Gábor - Origo

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága ezután május 9-én nyújtotta be az Országgyűlésnek az országos népszavazás elrendeléséről szóló határozati javaslatát. A Ház a javaslatot a házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel tárgyalta: a törvényalkotási bizottság által megszavazott összegző módosító javaslattal együtt az Országgyűlés végül május 10-én fogadta el a határozati javaslatot.

Ősszel lehet a választás

Mint arról az Origo is beszámolt, a május 10-i országgyűlési határozat ellen - amely elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást - ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az AB-nél, a testület pedig 30 napon belül - június 24-éig - köteles érdemi döntést hozni. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra.

Ebben a hatáskörében az AB lényegében csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás Országgyűlés általi elrendelése között nem következett-e be olyan lényeges változás a körülményekben, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő lenne.

Áder János köztársasági elnöknek kell majd kitűznie a népszavazástForrás: MTI/Bruzák Noémi

Ha nem érkezett volna AB-indítvány, akkor május 26. és június 9. között kellett volna döntenie a köztársasági elnöknek a referendum kiírásáról. Így viszont az AB döntésével, legkésőbb június 24-én zárul a jogorvoslati eljárás, és az onnantól számított 15 nap alatt, tehát július 9-éig kell kitűznie az államfőnek a népszavazást, az onnantól számított 70. és 90. nap közé. Vagyis szeptember 17. és október 7. között tartható meg a népszavazás. Mivel referendumot vasárnap lehet megtartani, így szeptember 17-e, 24-e és október 1-je jöhet szóba.