Gulyás Gergely: Lehet összhangban a jólét és a gyerekvállalás

Budaörs, 2014. augusztus 25. Gyerekek játszanak a többszörös családbarát munkahelyként elismert Kürt Zrt. budaörsi székházában, Novák Katalinnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkárának a gyed extráról tartott sajtótájékoztatója előtt, 2014. augusztus 25-én. A tájékoztatón elhangzott, hogy az év első felében 18 600 édesanyához, illetve családjához érkezett többletjuttatás a gyed extrával. MTI Fotó: Soós Lajos

Jó családpolitikával megteremthető az összhang a jólét és a kedvező demográfiai folyamatok között, ami nélkül Európában a gazdasági növekedés és a nemzetek fennmaradása is veszélybe kerülhet – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke csütörtökön Budapesten, a Nézőpont Intézet, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Wilfried Martens Centre for European Studies közös nemzetközi konferenciáján.

A nagyobb kormánypárt politikusa, a PMA főigazgatója a Család- és népesedéspolitika a kelet-közép-európai régióban című rendezvényen úgy fogalmazott, az Európában még talán a konzervatív pártok között is fennálló véleménykülönbséget is csökkenteni lehetne, ha a demográfiai problémákat nem a migráció felől közelítenék meg, hanem abból a célkitűzésből, hogy a születésszám növelésével, természetes úton legyen elérhető a társadalmi reprodukció.

Példák

Gulyás Gergely ebből a szempontból példaértékűnek nevezte a kormány 2010 óta végrehajtott családpolitikai intézkedéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, még mindig sok mindent lehet tenni a demográfiai adatok javítása érdekében. A politikus előremutató lépésnek minősítette, hogy a magyar adórendszer – német mintára – tekintettel van az eltartott gyermekek számára. Emellett szintén fontos, a gyermekvállalás növeléséhez hozzájáruló intézkedés volt a rugalmas gyed francia példára történő bevezetése – fejtette ki, hozzátéve, ebből a lépésből is látszik, hogy az állam akkor tud a legtöbbet segíteni a demográfiai kérdésekben, ha azt nem világnézeti kérdésként kezeli, hanem

biztosítja a döntési lehetőséget

az állampolgároknak. Gulyás Gergely szerint a kabinet fenti és más családpolitikai döntéseit igazolja, hogy az elmúlt hat évben a 200 szülőre (100 párra) vetített átlagos születésszám 128-ról 142-143-ra emelkedett.

Nőtt a születésszám Forrás: MTI/Soós Lajos

Egyedi sajátosságok

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője elmondta, a kelet-közép-európai országokra a célirányos

bevándorlás helyett inkább az elvándorlás a jellemző

az elmúlt évtizedben, ezért ebben a térségben elsősorban a születésszám növelésére koncentrálva kell javítani a demográfiai mutatókon. Hangsúlyozta továbbá, bár a népességfogyás egy teljes Európát érintő probléma, szeretnék, ha az unió intézményei tisztában lennének a különböző altérségek sajátosságaival.

Helyes döntések

Fodor Csaba emlékeztetett a Nézőpont Intézet két, korábban, idén áprilisban és júliusban készült felméréseire, amelyek alapján a teljes felnőtt magyar népesség 74 százaléka helyesli, hogy a kormány a családpolitikát helyezte a szociálpolitika középpontjába. Emellett kiderült az is, tízből kilencen elleneznék, ha Magyarország bevándorlással orvosolná a népesedési problémákat, a magyarok 61 százaléka pedig pozitívan vélekedik a családi otthonteremtési kedvezményről (csok) – tette hozzá.

Anna Van Oeveren, a Wilfried Martens Centre for European Studies projektkoordinátora szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy összeurópai megoldás helyett minden országnak meg kell találnia azokat a saját adottságaira szabott intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan tudja javítani demográfiai mutatóit.