Felmentést kértek a Sukoró-ügyben

2016.10.17. 13:15

Az elmarasztaló elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőinek védői a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán hétfőn a Szegedi Ítélőtáblán.

A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsolt értékesítési igazgató pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat – tettesként, illetve bűnsegédként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított.

A tervezett King’s City nevű, 3500 vendég befogadására alkalmas szálloda- és szórakoztató komplexum, valamint kaszinó esetleges helyszíne a Velencei-tó északi partján a Fejér megyei Sukoró közelében található evezőspálya környékénForrás: MTI/H. Szabó Sándor

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A hétfői tárgyaláson Tátrai Miklós védője, Dezső Antal 120 oldalas fellebbezését ismertetve, illetve kiegészítve kifejtette, a telekcseréről – gazdaságpolitikai szempontok alapján – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött. Az elsőfokú ítélet a folyamatból kiragadva csak a csereügyletet vizsgálta, semmilyen formában nem vette figyelembe, hogy ez egy nagyszabású turisztikai beruházás alapját jelentette volna.

Hozzátette, a vádlottaknak nem volt érdekük megtéveszteni az állam képviselőit, hiszen a kormány valamennyi vezetője egyetértett a beruházás szükségességével.

Az ügyvéd megkérdőjelezte a Szegedi Ítélőtábla illetékességét. Azt mondta, az ügy alaptörvény-ellenes jogszabály alapján került a Szolnoki Törvényszékre, majd a Kúria kijelölő döntése után folytatódott ott, álláspontja szerint erre azonban nem lett volna lehetőség.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tanúvallomást tesz a Szolnoki Törvényszéken 2013. augusztus 22-én, ahol több hónapos szünet után folytatódott a Sukoró-ügyként ismert büntetőper tárgyalásaForrás: MTI/Mészáros János

Dezső Antal közölte, az ügyészi fellebbezés is olyan sok eljárásjogi szabálysértést tárt fel az elsőfokú eljárásban, hogy önmagukban azok is megalapoznák a hatályon kívül helyezést. Ezek közül a legsúlyosabbnak a tanúk figyelmeztetésének elmaradását nevezte. Az ügyvéd kiemelte, emellett törvénysértő az is, hogy egy tárgyalási napon – amikor az ítélet szempontjából fontos bizonyítás zajlott – nem vett részt több vádlott védője sem.

Szabó M. Attila, Császy Zsolt ügyvédje is azt hangsúlyozta, az ügyben nem a Szolnoki Törvényszék, illetve a Szegedi Ítélőtábla lenne az illetékes. A védő szintén hosszan sorolta a Szolnoki Törvényszék eljárásjogi hibáit, amelyeket álláspontja szerint csak új eljárásban lehetne orvosolni.
Azt mondta, az elsőfokú bíróság nem vizsgálta azt, hogy még ha valóban volt is értékkülönbség a csere által érintett ingatlanok között, az csupán a töredéke lehetett a turisztikai beruházástól várható gazdasági haszonnak.

A Pénzügyminisztérium egykori szakállamtitkára, Markó Andrea védelmét ellátó Gyúró Zoltán kifejtette, az elsőfokú felmentő ítéletet támadó ügyészi fellebbezés olyan tevékenységeket ró védence terhére, amelyek a feladatai közé tartoztak.

A tárgyaláson hétfő délután a vádlottak szólalnak fel az utolsó szó jogán.