A köztársasági elnök álláspontja szerint a közigazgatási felsőbíróság lényegében egy új bíróság, ezért a bírósági szervezetrendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többséggel nem lehet alkotmányosan létrehozni.
Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságként eljáró Fővárosi Törvényszéknek, amelyet a médiatörvény sarkalatos törvényi rendelkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt.
A köztársasági elnök harmadrészt azt állította, hogy a törvény alaptörvény-ellenes módon utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe – olvasható az AB közleményében.
Az AB az államfő érvelését elfogadva kimondta, hogy a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, a jogállamiság követelményét, ugyanis azokat nem egyszerű, hanem minősített, kétharmados többséggel kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, amely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az AB döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.
Az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezni fogja, hogy a közigazgatási perrendtartási törvényt újratárgyalja és arról még idén februárban újra szavazhasson az Országgyűlés.
A minisztérium közleménye szerint céljuk, hogy „a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések” azok korrigálása után az eredeti elképzeléseknek megfelelően 2018. január elsején hatályba léphessenek.
A tárca üdvözli, hogy az Ab a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapította: szükség van a közigazgatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja.