Kárpátaljai magyar szervezetek magyarázatot kérnek az ukrán főügyésztől fenyegető kijelentései miatt

Magyarázatot követelnek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Jurij Lucenko ukrán főügyésztől csütörtökön tett kijelentései miatt, amelyek szerint megfosztják ukrán állampolgárságuktól azokat a kárpátaljai lakosokat, akikről az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyomozása kideríti, hogy magyar állampolgársággal rendelkeznek.

Brenzovics László, a KMKSZ és Zubánics László, az UMDSZ elnöke a főügyészhez intézett - az MTI-hez pénteken eljuttatott - beadványban a magyar szervezetek magyarázatot kérnek az ukrán főügyésztől azokkal a médiában tett kijelentéseivel kapcsolatban, hogy

az SZBU nyomozást indított a Kárpátalján kiadott magyar útlevelek ügyében,

illetve hogy "a kettős állampolgárság kérdésében a helyzet egyértelmű: a hasonló törvénysértésért felelni kell", mint a kettős ukrán-kanadai állampolgársággal rendelkező Andrij Artemenko, külföldre menekült ukrán parlamenti képviselő esetében, akit megfosztottak ukrán állampolgárságától. Ennek kapcsán a két szervezet választ vár Jurij Lucenkótól arra a kérdésre, hogy amennyiben tényleg elkezdődött a nyomozás, akkor

miért csak a magyar útlevelek kiadása ügyében és csak a kárpátaljai lakosok esetében,

miközben ismeretes, hogy Ukrajna más megyéinek ukrán állampolgár lakosai is felveszik más országok állampolgárságát.

Milyen megfontolások alapján történik ez a megkülönböztetés?

- kérdezik a beadvány aláírói.

Ugyancsak választ vár a két magyar szervezet arra vonatkozóan is, hogy Ukrajna mely törvényét sértették meg azok a kárpátaljai lakosok, akik magyar útlevelet kaptak, továbbá milyen ukrán jogszabály állapít meg felelősséget más ország állampolgárságának a felvételéért, illetve miben nyilvánul meg ez a felelősség. A beadvány készítői tudni szeretnék, hogy amennyiben hatályban van Ukrajna 1996-ban elfogadott alkotmánya, akkor hogyan egyeztethetők össze a főügyész kijelentései

az alaptörvény 25. cikkével, amely szerint "Ukrajna állampolgára nem fosztható meg állampolgárságától",

és az egy (egységes) állampolgárságnak a 4. cikkben lefektetett alkotmányossági elvével. Az utóbbi az ukrán állampolgársági törvény értelmezésében ugyanis azt jelenti: az ukrán állampolgárság kizárja annak lehetőségét, hogy Ukrajna közigazgatási-területi egységei, saját állampolgárságot létesítsenek. A magyar szervezetek szerint tisztáznia kell Lucenkónak azt is, mi a helyzet az ukrán állampolgársági jogszabálynak azzal a rendelkezésével, hogy amennyiben Ukrajna állampolgára más állam vagy államok állampolgárságát vette fel, akkor az Ukrajnához fűződő jogviszonyokban őt csak Ukrajna állampolgáraként ismerik el.

Ugyanezt állapítja meg az adott törvény az ukrán állampolgárságot felvett külföldi esetében is,

akit az Ukrajnához kapcsolódó jogviszonyokban csak ukrán állampolgárként ismernek el - mutatnak rá a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői.

Az ukrán büntető törvénykönyv

hazaárulásra vonatkozó cikke alapján indított büntetőeljárást a Kárpátalja megyei ügyészség magyar állampolgárság kárpátaljai lakosok általi felvételének ügyében.

A közlemény szerint az ügyészség a büntetőeljárást az ukrán büntető törvénykönyv 111. cikkének hazaárulásra vonatkozó 1. része alapján indította meg, amely az ügy előzetes jogi minősítése. A vizsgálatot a hatóság a médiában megjelent információk alapján kezdeményezte, amelyek szerint

ukrán állampolgárok Ukrajna szuverenitása és területi integritása elleni cselekményt követtek el

- áll a jelentésben, amely szerint az ügyben a nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat, a SZBU folytatja a Kárpátalja megyei ügyészség eljárásjogi irányításával.

Az ukrán büntető törvénykönyv említett cikke szerint mentesül

a büntetőjogi felelősség alól az az ukrán állampolgár, aki nem hajt végre külföldi állam vagy szervezet megbízásából bűncselekményt,

és önként tájékoztatja a hatóságokat a velük fenntartott kapcsolatáról és a tőlük kapott megbízásról.