Would-be immigrants stand atop a boarder fence separating Morocco from the north African Spanish enclave of Melilla on October 22, 2014, following a morning assault on the boarder in an attempt to cross into Spain. The flow of migrants scrambling to reach Spain's north African territory Melilla is at double the rate of last year, an official said on October 21 as he defended police after a video showed abuse by border guards. The head of the Spanish government delegation in the territory, Abdelmalik El Barkani, said the number of attempts by desperate migrants to scale the seven-metre (23-foot), triple-layer fence separating Melilla from Morocco has surged in 2014. AFP PHOTO/ BLASCO AVELLANEDA
Vágólapra másolva!
Az erdélyi magyarság egy nagyon ésszerű magatartást követ, mivel nem érzelmi megnyilvánulásaik vannak, hanem pragmatikus politikát folytatnak ebben az évben is - minderről Németh Zsolt beszélt az Origónak adott interjújában. A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint ennek egyik legjobb példája volt az, hogy az erdélyi magyar pártok megegyeztek egy közös autonómianyilatkozatban. Beszélt arról is, hogy 2017-ig nem sikerült fordulatot elérni a migrációs politikában, de az európai közvélemény csendes többsége ma már a magyar álláspont mellett áll, miszerint a problémát nem behozni kell, hanem helyben kezelni.
Magyarellenes feliratok jelentek meg Csíkszereda utcáin, Mihai Tudose kormányfő - bár azóta lemondott - akasztással fenyegette a székelyeket - meddig nőhetnek a feszültségek keleti szomszédunknál?
A magyar-román kapcsolatok rendkívül összetett problematika, mert egyszerre kapcsolódik Magyarországnak a térségpolitikájához, nemzetpolitikájához és az euroatlanti politikájához. A csíkszeredai eset beleilleszkedik abba az eseménysorba, ami a gyulafehérvári nyilatkozat 100. évfordulója kapcsán kibontakozott. Mint ismert, 100 évvel ezelőtt döntöttek Gyulafehérváron Erdély és Románia egyesítéséről. Ezek a magyarellenes megnyilvánulások azt mutatják, hogy a román politikának mostanáig nem sikerült feldolgoznia a 20. század eseményeit.
Mihai Tudose miniszterelnök megszólalása is ebbe a támadássorozatba illeszkedett, egyben sikerült a korábbi színvonalat is alulmúlnia.
Mindenesetre e sorozat részeként kell értelmezni a kijelentését. Örvendetes, hogy Tudose végül lemondott, ezzel ugyanis egy nagyon komoly akadály hárult el az elől, hogy folytatódjon a magyar-román kapcsolatokban tavaly elindult, pozitív tendencia. Figyelemre méltó volt ezzel az üggyel kapcsolatban az is, hogy a máskor annyira érzékeny brüsszeli vezetők nem igazán hallatják a hangjukat a székelyek védelmében.
Németh Zsolt: „A román politikának mostanáig nem sikerült feldolgoznia a 20. század eseményeit” Fotó: Szabó Gábor - Origo
Mindezekkel együtt úgy vélem, hogy
az erdélyi magyarság nagyon ésszerű magatartást követ, mivel nem érzelmi megnyilvánulásaik vannak, hanem pragmatikus politikát folytatnak.
Ennek egyik legjobb példája volt az, hogy az erdélyi magyar pártok megegyeztek egy közös autonómianyilatkozatban. Mindez nagyon biztató és előremutató, és ez a legadkevátabb válasz a centerániumi évre. Bátorítanunk kell az egységre irányuló törekvéseket, és ki kell állnunk a közösségi autonómiára vonatkozó igények mellett.
És mi a helyzet a legfelsőbb szintű magyar-román kapcsolatokkal?
Örömteli, hogy az utóbbi hónapokban beindult egy párbeszéd a felek között, és ahogyan már említettem, továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy ez folytatódhasson. Orbán Viktornak és Liviu Dragneának sikerült megállapodnia a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében, és ennek a megvalósítása biztatóan folyamatban van. Ezt a fajta új keletű politikai párbeszédet jól kiegészíti a külügyminiszterek közötti érdekalapú együttműködés. Mind a két külügyminiszer felszólalt a két ország nagyköveti értekezletén.
Nemcsak anyagi, hanem biztonsági kérdésekről is szó van a felek között, így például a három tenger kezdeményezés is élvezi a közös támogatást.
Sőt az ukrán oktatási törvény ügyében is ki tudtunk alakítani együttműködést, így az Európa Tanács el tudott fogadni egy olyan határozatot, ami az ügyben megkerülhetetlen. A soron következő időszakban is fenn kell tartani és lehetőleg szélesíteni kell a párbeszéd kereteit.
A népszavazás nagyon érdekes felvetés és konkrét javaslat esetén érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan lehet eredményesen megtartani egy referendumot, de ne feledjük, az ördög a részletekben rejlik.
A felvetett romániai autonómia-népszavazás ötlete esetében az ördög a részletekben rejlik Fotó: Szabó Gábor - Origo
Hétvégén részt vett a tordai ünnepségeken. Mit tart a 450 évvel ezelőtt történtek legfontosabb üzenetének?
Európában, sőt az egész világon először az 1568-as országgyűlés hirdetett vallásszabadságot. Ma is méltónak kell lennünk ehhez az örökséghez: Magyarországnak – többek között a szubszidiaritás elve és az alkotmányos identitásunk védelme miatt is – védenie kell a valódi Európát jelentő sokszínűséget, azt a változatosságot, amelyet a nemzetállamok és az őshonos kisebbségek jelentenek.
Nem engedünk tehát a brüsszeli egységesítő, Európai Egyesült Államokat vizionáló politikának,
és úgy tűnik, hogy azzal az elvi alapokon fekvő és elkötelezett kiállással, amelyet évek óta tanúsítunk, ismét példát tudunk mutatni a többi országnak. Ezért is üdvözlöm azt a kezdeményezést, amely a vallásszabadság napjává tenné az évforduló napját.
Mennyire stabil a visegrádi négyek együttműködése? Valóban megkerülhetetlen tényezők lettük az EU-ban?
Alapvetően itt két kérdést kell mérlegelnünk. Az egyik, milyen állapotban van az EU, másrészt a közép-európai együttműködésnek melyek a legfőbb tartóoszlopai. Úgy látom az EU a közelmúltban megint belekeveredett egy régi vitába, aminek a lényege, hogy föderalista vagy szuverenista jövőképet kell követnie. Mivel már nagyon sokszor az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy ez a vita nem vezet sehová, arra lenne szükség, hogy egy sokkal pragmatikusabb álláspont szülessen meg, aminek a lényege, hogy
az eddigi vívmányokat mindenképpen őrizzük meg és a hatáskörök esetleges újraelosztásárol tárgyaljunk!
Nagyon sok pozitív eredménye van az uniós tagságnak, amelyek közül a schengeni egyezmény, a határok átjárhatósaga a leglátványosabb, de ez a sor meglehetősen hosszan bővíthető. A vívmányok egyik fontos része, hogy a hatáskörök átruházásanak rendje eddig világos volt, azonban megkezdődött egy „lopakodó” hatáskör-átruházás, főként az Európai Bizottság javára, ami mára komoly destabilizáló tényező lett.
A V4-ek körében megindult egy szoros együttműködés, ami a külső biztonsággal kapcsolatos vitára adott egyértelmű választ. Orbán Viktor pár éve Tusványoson beszélt arról, hogy eljött az ideje egy európai hadseregnek. Ennek a folyamatnak kissé elhallgatott csúcspontja volt a közelmúltban, hogy a hatásköri egyeztetések keretében sikerült megállapodni egy közös európai védelmi unió létrehozásáról. Európa mégsem teljesen reménytelen!
A migráció kérdésében azonban egyelőre elég távol vannak az álláspontok.
A migráció ügyében egyértelműen a vesztébe rohan Európa a mostani politikájával. Holott azzal a magyar állásponttal egyre többen értenek egyet, miszerint a problémákat nem behozni kell, hanem helyben kezelni. 2017-ig nem sikerült fordulatot elérni a migrációs politikában, de az európai közvélemény csendes többsége ma már a magyar álláspont mellett áll.
Németh: A problémákat nem behozni kell, hanem helyben kezelni Fotó: Szabó Gábor - Origo
A közép-európai együttműködésnek valóban vannak kiváltó okai, amelyek összefüggnek a migrációval.
Ez az együttműködés azonban mégsem a nemekre épül, hanem történelmi sorsközösségből, közös küldetésből táplálkozik.
Magának Európának és a nemzetközi kapcsolatok rendjének is természetes velejárója, hogy a hasonlóan gondolkozó térségek egységesen lépnek fel. Ezen nincs mit csodálkozni.
Hogyan lehet a higgadt politizálást fenntartani az EU és a V4-ek között, amikor egyesek a visegrádi négyek tagországainak uniós kizárását sürgetik, ha nem fogadnak be migránsokat?
Az egész nemzetközi rend vonatkozásában abból kell kiindulnunk, hogy egy többpólusú világrend kialakulása kezdődött meg, és ebben az egyes regionális pólusok megerősödése nagyfokú bizonytalansággal jár együtt. Keresi magát az Egyesült Államok, de Kína is a mostani viszonyok között. A Trump-jelenség is ennek az útkeresésnek a jele.
Európa is keresi a maga helyét, és amikor Schulz és Juncker furcsa dolgokat mondanak, akkor a helyi értékén kell kezelnünk ezeket a mondatokat.
„Európa is keresi a helyét az új világrendben” Fotó: Szabó Gábor - Origo
Szerencsére a mostani helykeresésben a közép-európai régió is látszani kezd. Ennek egyik leglátvanyosabb megnyilvánulása az volt, hogy Kína egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki a régió országaival. Trump varsói beszéde is egyértelmű üzenet volt, hogy a térség fontos számára, ráadásul itt beszélt arról, hogy csak a hagyományos értékek alapján lehet megújítani a nyugati világot. Mindez egybevág a magyar és a lengyel állásponttal. A legnagyobb hiba lenne túlreagálni a támadásokat, kapkodni akkor, amikor kedvező széljárás van kialakulóban.
Az, hogy térségünk egyre inkább látszani kezd, azt jelenti, hogy Magyarország külpolitikailag felértékelődik?
Mivel az egész nemzetközi közösség a helykeresés állapotában van, így Magyarország nemzetközi kapcsolatai egyre kiterjedtebbek lettek. Egyáltalán nem véletlen, hogy az egyiptomi elnök, az izraeli miniszterelnök Budapesten járt, ami nem azt mutatja, hogy el lenne szigetelve az ország. Azonban nem dőlhetünk hátra, mivel a visegrádi országoknak van egy arculati problémája, amit komoly kezdeményezésekkel és akciókkal lehet csak megváltoztatni. A V4 elnökség során helyesen törekedtünk arra, hogy az európai jövővel kapcsolatban konstruktív javaslatokat tegyünk. Egyébként a mostani lengyel kormányátalakítás is azzal függ össze, hogy a lengyel barátaink szeretnék az ország arculatát megváltoztatni, és a főbb nemzetközi partnereikkel a megegyezés irányába szeretnének elmenni.
Németh Zsolt: „Konstruktív javaslatokat tettünk az unió jövőjével kapcsolatban" Fotó: Szabó Gábor - Origo
Miért döntött úgy, hogy újra egyéni választókerületben méretteti meg magát?
30 éve aktívan veszek részt a magyar közéletben és a budafok-tétényi közösségi életben is. A rendszerváltás ígéreteinek egy részét sikerült végrehajtani, de van még dolgunk. Nyolcadik parlamenti ciklusomban fontos célom, hogy
az a gazdasági és szellemi potenciál, ami benne van a dél-budai régióban, mind jobban kibontakozhasson.
A körzet lakosságának száma, gazdasági jelentősége folyamatosan nő, amivel a közszolgáltatásoknak a jövőben fokozottan lépést kell tartania. A körzet a fővárosnak, a főváros pedig az országnak fontos katalizátora!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
