A Selyemút menti országok migrációs kérdéseire fokuszáló Budapest Folyamat szerdai isztambuli üléséről a külügyminiszter azt mondta, megint minden arról szólt, hogy a migráció mennyire jó és mindenki számára szükséges folyamat.
Elmondta, hogy
a magyar delegáció felszólalásáig senki sem beszélt arról, hogy a migráció milyen biztonsági kockázatokkal jár,
és hogy minden országnak joga van eldönteni, részt kíván-e venni bármilyen formában a migrációs folyamatokban.
Az ülés célja az volt, hogy részenként „áttolják” az ENSZ globális migrációs paktumát, amit decemberben nem sikerült elfogadtatni. Továbbá egy záródokumentumot próbáltak elfogadtatni, amiben utaltak a globális migrációs csomagra, és amiben ismételten olyan kontextust állítottak elő, miszerint a migráció a jó válasz az előttünk álló kihívásokra. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Magyarország ezt egészen ellenkezőképpen gondolja,
ezért sikerült meghiúsítani az egyhangú elfogadtatást azzal, hogy a négy visegrádi ország, továbbá Ausztria és Olaszország nem írta alá a dokumentumot,
mondván, hogy a migrációnak vannak kockázatai, és az arról szóló döntések meghozatala nemzeti hatáskör.
A dokumentum, egyhangú elfogadása esetén, a nemzetközi politikai és jogi élet hivatkozási pontjává válhatna, ezt próbálták a globális migrációs csomaggal is elérni.
Magyarország már látta, hogy egy önkéntes dolog hogyan válik kötelezővé, például a letelepítési kvóták esetében
– jegyezte meg.
Szijjártó Péter a Kossuth rádió Jó, reggelt Magyarország! című műsorában azt mondta, elfogadhatatlan a globális migrációs paktumra történő bármiféle utalás, mert abban a csomagban a határsértéseket relativizálják.
Az ENSZ a dokumentummal azt próbálta elérni, hogy a határsértéseket ne bűncselekményként bírálják el az országok,
márpedig a határsértés az adott ország szuverenitása elleni bűncselekmény – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A Budapest Folyamatban a részt vevő országok a Selyemút térség – Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irak, Irán – migrációs kérdéseire fókuszálnak. Ezt az 1993-ban létrehozott együttműködést azért nevezték el így, mert a résztvevők első hivatalos találkozója a magyar fővárosban volt. Mára összesen 52 állam vesz részt a Budapest Folyamatban, és 7 ország rendelkezik megfigyelői státussal, többek között az Egyesült Államok. Magyarország ebben az együttműködésben társelnökként vesz részt, az elnöki feladatokat 2006 óta Törökország látja el.