Egy héttel ezelőtt, május 29-én éjszaka, 21 óra után 5 perccel
a Hableány nevű turistahajó 7 másodpercen belül elsüllyedt,
miután ütközött egy nagy szállóhajóval, a Viking Sigynnel, a Margit híd közelében.
A Hableányon 35-en utaztak, 22 nő, 12 férfi és egy 6 éves kislány.
A magyar kapitányon és a szintén magyar matrózon kívül mindenki dél-koreai, és turistaként vagy idegenvezetőként volt a hajón.
Esti sétahajózásra indultak a Duna budapesti szakaszán a hat országot, köztük Magyarországot is érintő körutazásuk egyik programjaként.
Heten túlélték a hajóbalesetet, hét halálos áldozat még a tragédia éjszakáján előkerült.
Akkor 21 emberről nem lehetett tudni semmit, köztük a két magyarról sem. Egy héttel később már sokkal több halálos áldozat adott munkát az igazsági orvosszakértőknek és az azonosításban részt vevő más szakembereknek.
A Duna tetőzött a múlt héten, bár úgy tűnt, hogy apadni fog, de szerdán megint áradni kezdett, ráadásul nagyon gyors a sodrása, nincs könnyű dolga a búvároknak, akik a tragédia másnapjától rendszeren lemerültek a mélybe. Később dél-koreai és osztrák kollégáik is csatlakoztak hozzájuk.
Azt hamar megállapították, hogy a roncsba, ahol több halálos áldozat lehet, életveszélyes beúszni,
de már a próbamerüléseken kiderült, hogy több olyan áldozat is van, a roncsban vagy a roncs közelében, amelyet viszonylag biztonságosan ki lehet emelni a Dunából.
Szathmári Zsolt, a Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület elnöke, a búvárok merülésvezetője az Origónak elmondta, mivel állnak szemben.
Gyakorlatilag a lehetetlennel kell megküzdeniük, de úgy látja, az eddig soha nem látott összefogás lassan eredményre vezet.
Hétfőn találtak két holttestet a roncsnál, amelyeket előbb rögzíteniük kellett, nem tudták azonnal felhozni. Délután viszont a dél-koreai búvárok kiemelték az egyiket, kedden a magyar búvárok a másikat.
Szerda reggel még egy roncsnál talált halálos áldozatot sikerült felhozniuk.
Egyértelmű, hogy ők a hajóbaleset áldozatai, ugyanakkor fontos, hogy tudják, kiket kell még keresniük.
Nemcsak őket azonosították, hanem azt a nyolc másik áldozatot is, akik a Duna más szakaszairól kerültek elő az elmúlt napokban. Az ő esetükben az azonosítás nemcsak azért szükséges, hogy kiderüljön, kiket találtak meg, hanem azért is, hogy egyértelműen meghatározhassák, ők is a hajóbaleset újabb áldozatai. Találtak holttestet Hartánál, Kulcsnál, Adonynál, Ercsinél és Budapest déli hídjainál is. Mind dél-koreaiak, a két magyarról még mindig nem tudni semmit.
Dr. Keller Éva, a Semmelweis Egyetem professzorának csoportja is segít az áldozatok azonosításában, amely alapvetően a rendőrség feladata. Az orvosok különös ismertetőjeleket keresnek a holttesteken.
Mi a helyszínt biztosítjuk ahhoz, hogy a halott vizsgálatát el tudják végezni. Az orvosszakértők a rendőrség munkáját segítik. Igyekszünk mindent megtenni, hogy mielőbb és a megfelelő korrektséggel megtörténhessen a hallottak személyazonosságának megállapítása, ami az Interpol-protokoll alapján történik
– mondta a sajtótájékoztatón.
Ezt a protokollt 2017-től oktatják Magyarországon, tavaly vezették be itthon, és Dél-Koreában is ezt alkalmazzák.
Mivel ennek segítségével könnyebben hozzáférnek a különböző országok adatbázisához, sokkal gyorsabb ez a folyamat, mint akár 5 évvel ezelőtt volt.
Ahol más nemzetek áldozatait kell azonosítanunk, szükségünk van azokra az adatbázisokra, amelyek segíthetnek ebben
– mondta dr. Kreitz Zsuzsanna alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai osztályának főosztályvezetője.
Arról is beszélt, hogy a dunai hajóbaleset halálos áldozatainak teste annyira roncsolódott már a baleset óta a vízben,
hogy egy fénykép alapján, ránézésre nem lehet őket azonosítani.
De a fogászati leletek, az ujjnyomok és a DNS-minták még segíthetnek ebben. Ebben a munkában daktiloszkópusok, DNS-szakértők is részt vesznek, és nem csak magyarok. Ma már annyira fejlett a technika Dél-Koreában, hogy akár többhetes, több hónapos holttestekről is képesek azonosításra alkalmas ujjlenyomatokat rögzíteni azzal, hogy egy speciális technikával feltöltik az ujjakat.
Dél-Koreában mindenkiről 10 ujjas ujjlenyomatot rögzítenek, amikor nagykorú lesz
-– mondta a dél-koreai szakértői csoport vezetője, Im Byung-Ho.
Nagyon bízunk abban, hogy ezek az eltűnt holttestek minél hamarabb előkerülnek, és minél gyorsabban tudjuk őket azonosítani
– tette hozzá a szakértő, aki az Origo kérdésére azt is elmondta, hogy a 6 éves kislány azonosítására majd DNS-mintát fognak alkalmazni, miután megtalálják. Neki ugyanis nincs adatbázisban elérhető ujjlenyomata.