Vágólapra másolva!
Napról napra kerülnek elő újabb halálos áldozatok a múlt heti dunai hajóbaleset után. Hét embert még szerdán, közvetlenül a Hableány nevű turistahajó és a Viking Sigyn ütközése után találtak meg, nyolc embert pedig az elmúlt négy napban. Ebből mindössze három halálos áldozatnál volt egyértelmű, hogy a hajóbalesetben halt meg, mert őket a roncsból vagy annak közeléből hozták a víz felszínére. Öt holttestre viszont a Duna délebbi szakaszain találtak rá. Mindegyiküket azonosították már. Ez a folyamat szabályosan, az Interpol-protkollnak megfelelően zajlik, és a magyar szakemberek mellett a dél-koreaiak is részt vesznek benne. Azt is elmondták, miből tudják meghatározni, kinek a holttestét találták meg. Erről beszéltek a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Semmelweis Egyetem és a dél-koreai hatóság szakembereinek közös sajtótájékoztatóján a Margitszigeten csütörtökön délelőtt.
Vágólapra másolva!

Egy héttel ezelőtt, május 29-én éjszaka, 21 óra után 5 perccel

a Hableány nevű turistahajó 7 másodpercen belül elsüllyedt,

miután ütközött egy nagy szállóhajóval, a Viking Sigynnel, a Margit híd közelében.

A Hableányon 35-en utaztak, 22 nő, 12 férfi és egy 6 éves kislány.

A mentőcsapat merülőhelyéül szolgáló hajók a Dunán, a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében a Margit hídnál 2019. június 3-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A magyar kapitányon és a szintén magyar matrózon kívül mindenki dél-koreai, és turistaként vagy idegenvezetőként volt a hajón.

Esti sétahajózásra indultak a Duna budapesti szakaszán a hat országot, köztük Magyarországot is érintő körutazásuk egyik programjaként.

Heten túlélték a hajóbalesetet, hét halálos áldozat még a tragédia éjszakáján előkerült.

Akkor 21 emberről nem lehetett tudni semmit, köztük a két magyarról sem. Egy héttel később már sokkal több halálos áldozat adott munkát az igazsági orvosszakértőknek és az azonosításban részt vevő más szakembereknek.

Tizenöt halálos áldozat

A Duna tetőzött a múlt héten, bár úgy tűnt, hogy apadni fog, de szerdán megint áradni kezdett, ráadásul nagyon gyors a sodrása, nincs könnyű dolga a búvároknak, akik a tragédia másnapjától rendszeren lemerültek a mélybe. Később dél-koreai és osztrák kollégáik is csatlakoztak hozzájuk.

Azt hamar megállapították, hogy a roncsba, ahol több halálos áldozat lehet, életveszélyes beúszni,

de már a próbamerüléseken kiderült, hogy több olyan áldozat is van, a roncsban vagy a roncs közelében, amelyet viszonylag biztonságosan ki lehet emelni a Dunából.

Holttestet találtak Hartánál június 3-án Fotó: Szabó Gábor- Origo

Szathmári Zsolt, a Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület elnöke, a búvárok merülésvezetője az Origónak elmondta, mivel állnak szemben.

Gyakorlatilag a lehetetlennel kell megküzdeniük, de úgy látja, az eddig soha nem látott összefogás lassan eredményre vezet.

Hétfőn találtak két holttestet a roncsnál, amelyeket előbb rögzíteniük kellett, nem tudták azonnal felhozni. Délután viszont a dél-koreai búvárok kiemelték az egyiket, kedden a magyar búvárok a másikat.

Szerda reggel még egy roncsnál talált halálos áldozatot sikerült felhozniuk.

A dél-koreai és a magyar mentőegység tagjai felszerelést pakolnak ki a kiépített keresőpontonra a hajóbalesetben elsüllyedt Hableány turistahajó közelében 2019. június 1-jén Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Egyértelmű, hogy ők a hajóbaleset áldozatai, ugyanakkor fontos, hogy tudják, kiket kell még keresniük.

Nemcsak őket azonosították, hanem azt a nyolc másik áldozatot is, akik a Duna más szakaszairól kerültek elő az elmúlt napokban. Az ő esetükben az azonosítás nemcsak azért szükséges, hogy kiderüljön, kiket találtak meg, hanem azért is, hogy egyértelműen meghatározhassák, ők is a hajóbaleset újabb áldozatai. Találtak holttestet Hartánál, Kulcsnál, Adonynál, Ercsinél és Budapest déli hídjainál is. Mind dél-koreaiak, a két magyarról még mindig nem tudni semmit.

Három mintából indulhatnak ki

Dr. Keller Éva, a Semmelweis Egyetem professzorának csoportja is segít az áldozatok azonosításában, amely alapvetően a rendőrség feladata. Az orvosok különös ismertetőjeleket keresnek a holttesteken.

– mondta a sajtótájékoztatón.

dr. Kreitz Zsuzsanna alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai osztályának főosztályvezetője beszél a sajtótájékoztatón Fotó: Polyák Attila - Origo

Ezt a protokollt 2017-től oktatják Magyarországon, tavaly vezették be itthon, és Dél-Koreában is ezt alkalmazzák.

Mivel ennek segítségével könnyebben hozzáférnek a különböző országok adatbázisához, sokkal gyorsabb ez a folyamat, mint akár 5 évvel ezelőtt volt.

– mondta dr. Kreitz Zsuzsanna alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai osztályának főosztályvezetője.

Arról is beszélt, hogy a dunai hajóbaleset halálos áldozatainak teste annyira roncsolódott már a baleset óta a vízben,

hogy egy fénykép alapján, ránézésre nem lehet őket azonosítani.

De a fogászati leletek, az ujjnyomok és a DNS-minták még segíthetnek ebben. Ebben a munkában daktiloszkópusok, DNS-szakértők is részt vesznek, és nem csak magyarok. Ma már annyira fejlett a technika Dél-Koreában, hogy akár többhetes, több hónapos holttestekről is képesek azonosításra alkalmas ujjlenyomatokat rögzíteni azzal, hogy egy speciális technikával feltöltik az ujjakat.

Im Byung-Ho beszél a sajtótájékoztatón Fotó: Polyák Attila - Origo

-– mondta a dél-koreai szakértői csoport vezetője, Im Byung-Ho.

– tette hozzá a szakértő, aki az Origo kérdésére azt is elmondta, hogy a 6 éves kislány azonosítására majd DNS-mintát fognak alkalmazni, miután megtalálják. Neki ugyanis nincs adatbázisban elérhető ujjlenyomata.