Rétvári Bence: Politikai okból kezdik ki az eredményeinket

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára.

Nincs szégyenkeznivalója Magyarországnak az oktatási rendszer eredményei miatt, noha bizonyos körök politikai indíttatásból lépten-nyomon ennek az ellenkezőjét állítják - szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

Rétvári Bence elmondta: Vannak, akik következetesen ragaszkodnak a nemzeti kishitűség programjához, és egyre csak azt hajtogatják: Magyarország minden tekintetben Nyugat-Európa mögött kullog. Számukra a magyar nemzet történelme is lemaradástörténet, ami kizárólag arról szól, mikor miben előztek meg minket mások.

Mondhatnánk, hogy az ő bajuk, de mindenkire rá akarják erőltetni a nézőpontjukat. Miközben a valóság az, hogy a múltban és a jelenben egyaránt sok minden van, amire büszkék lehetünk. Ilyen az oktatási rendszerünk is.

Rámutatott arra is, hogy 2010 óta minden elemében sokat fejlődött az oktatás, ezt mutatják az azóta elért eredmények:

• bevezetésre került az ingyenes tankönyvellátás, 2020 őszétől minden diák ingyenesen juthat hozzá a tankönyvekhez, ami jelentős megtakarítást jelent a családoknak
• ingyenessé váltak a KRESZ-tanfolyamok, a KRESZ-vizsga letételét, a nyelvvizsgát, és mára közel 42 ezer fiatal bizonyítványának az árát térítette meg az állam
• annyi informatikai eszköz áll rendelkezésre a magas szintű digitális tudás megszerzéséhez, valamint az élményszerű oktatás biztosítására, mint korábban soha. Csak ebben a tanévben 45 ezer laptopot, 24 ezer táblagépet, ötezer projektort és háromezer interaktív kijelzőt kapnak az iskolák
• szintén az állam finanszírozza a kétszer két hetes nyelvi tanulmányutakat, amivel évente 140 ezer 9. és a 11. évfolyamos diák vehet részt külföldi nyelvi kurzuson
• 125 milliárd forintból sok száz település hatszáz tanintézményének megújítása zajlik
• a 2020-as költségvetésben pedig az oktatási kiadások megközelítik a 2080 milliárd forintot, ami több mint 633 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez, és közel ötvenmilliárdot 2019-hez képest

A kritikus hangok jellemzően azt szokták számon kérni a kormányon, hogy elengedték a felsőoktatást, a hangsúlyok a szakképzés felé tolódtak el. Erre válaszul Rétvári Bence kifejtette, hogy például

• 2018-ben mégis 800 fővel nőtt a sikeresen érettségizők száma;
• a mesterképzésen részt vevő hallgatóké tíz százalékkal;
• az osztatlan képzésben résztvevőké pedig 37 százalékkal emelkedett,
• és ötszázzal többen járnak doktori képzésre.

Ennyire nem kellenek nekünk a diplomások. A célunk a gyermekek, tanulók iskolai előmenetelének támogatása.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

Rávilágított arra is, hogy

az utóbbi években a Cambridge-i Egyetemen a magyar felvételizők érik el az egyik legjobb eredményt.

Évekig a második legjobb eredményt hozták a magyarok a felvételin, és idén már nem volt jobb nálunk, megelőztük a hazai pályán induló briteket, de még az oktatás egyik fellegvárának tartott Szingapúrból jelentkező diákokat is.

Önmagában ez a tény bizonyíték arra, hogy akik a magyar oktatási rendszer teljesítményét lebecsülik, ezt elsősorban politikai indíttatásból teszik.

- mutatott rá.

Az interjú során szóba kerül az is, hogy egyesek folyton azt hangoztatják, hogy a jó szakemberek kiöregszenek, nyugdíjba vonulnak, a fiatalok pedig nem mennek tanárnak. Az államtitkár ezzel kapcsolatban rávilágított, hogy

a tanárutánpótlás problémája nem magyar sajátosság, ez egy európai szintű kihívás. Viszont a magyar kormány időben észlelte és reagált rá.

Ennek köszönhetően az ötvenévesnél idősebb pedagógusok arányát tekintve az unió legjobban teljesítő tíz országa közé tartozunk, azaz nálunk a tanári kar kevésbé elöregedett, mint mondjuk Németországban.

A pedagóguspálya egyre vonzóbb, ezt bizonyítja a jelentkezések száma is, amely az elmúlt években jelentősen emelkedett. Ehhez bizonyosan kellett a pedagógus-életpályamodell, hogy átlagosan ötven százalékkal nőtt a pedagógusok bére, és a Klebersberg-ösztöndíj bevezetése.

De hogy konkrét számokat is mondjak, míg a németeknél a tanárok 45 százaléka idősebb ötvenévesnél, nálunk 37

- összegezte az államtitkár.

A kép illusztráció Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A köznevelési törvény kapcsán a az ellenzék szerepét átvevő baloldali sajtóban a Kádár-kor visszahozásával riogattak, de természetesen nem találtak fogás a módosításokon. Amikor látszólag mégis, akkor meg nem volt igaz, amit állítottak.

Rétvári Bence szerint

a magántanulókkal kapcsolatos hírverés jó példa erre, hiszen szó sincs arról, hogy a kormány eltörölné az iskolán kívüli tanulás lehetőségét.

Mi azt szeretnénk, hogyha ezen a területen is érvényesülne a jogegyenlőség, amit az új rendszer a korábbinál jobban biztosít majd. Továbbá azt, hogy az egyéni tanrend azoknak legyen elérhető, akiknek a körülményei ezt valóban indokolják: például a sportolók vagy a tartósan beteg gyerekek. E tekintetben a módosítás éppen a diákok és a családjuk érdekeit tartja szem előtt. Továbbá az eltérő joggyakorlatok és visszaélések világának felszámolása a cél. Tehát a támadások oka itt is inkább a politikai érdek, mintsem a diákokért való aggódás - tette hozzá.

Ezen kívül a szakmai szervezetek kérésének megfelelően bekerült a tervezetbe például a pedagógusok céljuttatása, a külsős óraadó tanárok óraszámának emelése és a végzős tanárszakos hallgatók bevonása az oktatásba. Szintén bekerült a tervezetbe a Nemzeti Pedagóguskar régóta hangoztatott javaslata, az igazgatói életpálya. Ez érezhető jövedelememelkedést jelent majd az iskolaigazgatóknak – mutatott rá a politikus.

A javaslat elfogadása komolyan érinti az óvodákat is. Ez azt jelenti, hogy

a következő években számos új óvoda épül, többet pedig felújítanak. Az elmúlt években közel ezerrel nőtt az óvodapedagógusok száma és tízezerrel az óvodai férőhelyeké. Ezzel párhuzamosan pedig csökkent az egy pedagógusra jutó gyermekek száma, így minden óvodásra nagyobb figyelem juthat

– mondta az államtitkár.

Ezen kívül a gyerekek életében nagyon markáns választóvonal van az óvoda és az iskola között. Ezen úgy szeretnénk változtatni, hogy a nagycsoport, tehát az óvoda utolsó éve egyre hangsúlyosabban iskola-előkészítővé válik, ami elősegíti az iskolai érettséget és könnyebbé teszi a beilleszkedést az iskolai keretek közé – tette hozzá Rétvári Bence.