Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Tüdőgyógyász Társaság rendezvényén elmondta, Magyarországon a tüdőrák vezető halálok, és a kormány 2010 óta számos intézkedést hozott a betegség visszaszorításáért. Ezek között említette
a nem dohányzók védelméről szóló törvény korábbi szigorítását
vagy a gyógyítás hatékonyságát növelő eszközbeszerzéseket és onkológiai centrumok felállítását.
Az államtitkár úgy fogalmazott, azért, hogy a betegutak egyértelműek legyenek, a szűrés és a megelőzés erősödjön számos lépéssel készül a kormány. Jelezte, a kormány elkötelezett a nemzeti rákellenes programban foglaltak iránt, amelynek részleteiről a közeljövőben adnak tájékoztatást.
Kovács Gábor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja a rendezvényen elmondta, hazánkban a rosszindulatú daganatok közül a tüdőrák érinti a legnagyobb számban a lakosságot,
évente tízezer új esetet fedeznek fel, és ez a betegség még mindig a nehezen gyógyíthatók között van.
A tüdőgyógyász kiemelte, az a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen ennek a betegségnek a jelentőségével és vegye igénybe a prevenciós lehetőségeket. A legveszélyeztetettebbek a dohányosok vagy azok, akik hosszú évekig dohányoztak, hiszen
a tüdőrákos betegek nyolcvan százaléka dohányzik
- emelte ki. A megelőzésről szólva Kovács Gábor elmondta, reményeik szerint a közeljövőben szélesebb körben is hozzáférhető lesz a tüdőrák szűrése megfelelő vizsgálati módszerekkel.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaságnak a rákellenes világnap alkalmából kiadott közleménye szerint a dohányfüst nemcsak a tüdőrák, hanem az úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegségre jellemző a légszomj, a köhögés, a ziháló légzés és a fokozott nyáktermelés. Felismerését nehezíti, hogy COPD lassan, tünetmentesen alakul ki, de a betegség korai diagnosztizálásával megelőzhető a súlyosbodása. A légzéskárosodás mértéke egy rövid, fájdalommentes vizsgálattal mérhető.