Völner Pál: A bevándorlásellenes politikája miatt támadják Magyarországot

Völner Pál interjú

Az egyébként tehetségtelen és sikertelen ellenzék most mindent be fog vetni, hogy besározza Magyarországot és a kormányt, mindent meg fog tenni azért, hogy eltántorítsa a szavazókat a nemzeti erők támogatásától – mondta a PestiSrácoknak adott interjújában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A politikus a közigazgatási bíróságok létrehozásának okairól, az ellenzék ezzel kapcsolatos hisztériakeltéséről is nyilatkozott. Elmondta azt is, hogyan teszik hatékonyabbá az ügymenetet a büntetőeljárási kódex változásai. Kifejtette: Soros György brüsszeli emberei mindent összehordanak, de valójában azért támadják Magyarországot, mert a kormány bevándorlásellenes politikát folytat. Az egész folyamat tulajdonképpen az európai parlamenti, és a későbbi önkormányzati választási kampány része.

Völner Pál kifejtette, hogy a közigazgatási bíráskodás intézménye már a 19. század végén létezett Magyarországon, tehát nem új keletű az ötlet.

A kommunista hatalom sajnos eltörölte 1949-ben,

mégpedig azzal az indoklással, hogy ahol a kormány a néphatalmat képviseli, ott vele szemben nincs szükség olyan bíróságra, mely megvédi a népet.

Völner Pál Fotó: Mudra László - Origo

1990-ig ez így is működött, majd a jogállam megteremtésével alakult ki a közigazgatási pereknek a rendszere.

Szakmai körökben régóta és folyamatosan téma volt, hogy helyre kellene állítani a rendszert, hiszen így működik Ausztriában, Csehországban, Németországban, Lengyelországban, az uniós államok többségében, és ahogy említettem, a magyar jogtörténet is ismeri, megvoltak a nemzetállami gyökerei

– tette hozzá az államtitkár.

Ennek a fajta bíróságnak az a különlegessége, hogy

itt az állampolgárok nem egymással vagy a cégekkel pereskednek, hanem a közhatalommal szemben,

ez pedig egy speciális perjelleget jelent.

Magyarországon évente 24 millió közigazgatási ügyről beszélhetünk, ennek egy részénél az állampolgár fellebbez, és miután ezekről a bíróságok döntenek, rendkívül nagy terhelést jelent, jelentett számukra.

Többek között ez is indok volt arra, hogy megszülessen a változtatás, egy elkülönült szervezeti rendszer kialakítása, amely tovább erősíti az állampolgárok jogvédelmét

– fejtette ki Völner.

A legutóbbi ciklusban nem sikerült beterjeszteni a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, ugyanis

már akkor hisztérikus ellenzéki reakciók érkeztek,

melyek Fidesz-bíróságokról beszéltek.

Felvetődik a kérdés, hogy mire alapozzák ezt, hiszen a bírák ugyanabból a rendszerből érkeznek, ahol eddig voltak, mitől lesznek Fidesz-bírók hirtelen?

A lényeg, hogy átcsúszott a törvény beterjesztése erre a ciklusra, és decemberben elfogadta az Országgyűlés – mondta.

A magyar rendszer teljes mértékben megfelel a nemzetközi normáknak, a többi uniós tagállamban működő közigazgatási bíróság is hasonló, nálunk is ugyanúgy garantált a bíróságok függetlensége, mint máshol Európában és a bírói jogállás továbbra is egységes marad

– jelentette ki Völner Pál.

A törvény főbb pontjait osztrák mintára vette át hazánk.

A szervezet felállításával kapcsolatban kiemelt kormányzati szándék továbbá, hogy a bírói béreket rendezzék. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, melynek székhelye Esztergomban lesz.

Ez az államtitkár számára külön öröm, hiszen

a térség országgyűlési képviselőjeként pontosan tudja, hogy a város polgárainak mekkora csalódást okozott, hogy az Alkotmánybíróság végül soha nem költözött oda.

A reménytelen helyzetben lévő ellenzék csak ürügyet keres

Az ellenzék álláspontját úgy értelmezi Völner Pál, hogy ebben az ügyben és általában is csak ürügyet keresnek. Hallatni akarják a hangjukat, és egyetlen lehetőséget látnak az érvényesülésre:

mindig a kormánnyal szemben kell állniuk, teljesen mindegy, hogy miről van szó.

Az előző ciklusban történt, hogy egy szakmai egyeztetést követően konszenzus alakult ki, az ellenzéki pártok ekkor megkérdezték, hogy mit kapnak cserébe azért, ha megszavazzák a javaslatot – ők ezt alkunak tekintették.

Ez mutatja az ő gondolkodásmódjukat. Folyamatosan zsarolják egymást is, versenyeznek, hogy ki tud még hajmeresztőbbet mondani, ki a legnagyobb ellenálló. A decemberi események ezt igazolták

- tette hozzá az államtitkár.

A politikus közölte: az ellenzék többnyire csak annyit mondott, hogy vonják vissza a törvényt. Ez nem egy szakmai érv,

ez pusztán a reménytelen helyzetben lévő, elkeseredett ellenzék politikai rúgkapálása.

A kormánypártok ennek ellenére nyitottak voltak az egyeztetésre: ami valóban jó ötlet volt, azt be is építették a törvénytervezetbe, ahogyan például egy LMP-s módosító javaslatot is.

Az elmúlt hetekben látott, döbbenetes ellenzéki akciók során azonban nyilvánvalóvá vált: az ellenzék célja valójában nem az, hogy a viták segítségével az emberek számára jobbá, hatékonyabbá tegyenek különböző alrendszereket, intézkedéseket.

Az elmúlt több mint 12 évben nem értek el sikereket a választásokon, emiatt bizonyára rendkívül frusztráltak, így a politikai hisztériarohamokban vezetik le a feszültséget

– fűzte hozzá Völner Pál.

A bírák az államtól kapják a fizetést, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét ugyanúgy a Parlament nevezi ki, mint a Kúria elnökét. A bírók tekintetében továbbra is a bírói tanácsok, maguk a bíróságok végzik a szakmai értékelést, ők terjesztik fel azt a három nevet, akik a pályázók közül szakmailag a legalkalmasabbak.

A miniszter mindössze olyan jogkörrel rendelkezik, amely azt teszi lehetővé, hogy a három felterjesztett személy közül ő válasszon – mondta.

Ha nem a rangsorban szereplő első nevet választja, akkor köteles megindokolni a döntését, ez a felterjesztés pedig bíróság előtt megtámadható. Ennél szélesebb jogi garanciákat lehetetlen beépíteni

– tette hozzá.

Nem értjük, hogy ha ez más uniós országban nem probléma, akkor miért pont Magyarország kapja a sorozatos kritikákat akár Brüsszelből is

– hívta fel rá a figyelmet az államtitkár.

A bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző erők között zajló vitákban ez egy nagyon kedves terep az ellenfeleink számára, hiszen itt nem kell konkrétumot mondani, hanem általános vádaskodások szintjén tudják Magyarországot ütni

– mondta Völner.

Ahogy Judith Sargentini esetében is láttuk, a „szakértői" csapatuk általában az itthoni ellenzék, illetve közös szövetségeseik, a milliárdos spekuláns zsebéből előbújó, civilnek mondott szervezetek tagjaiból áll össze – hívta fel rá a figyelmet.

A PestiSrácok azon felvetésére, hogy mit vár Völner Pál az ellenzéktől az elkövetkező években, a következőket válaszolta:

Amikor a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt benyújtottuk, akkor hétpárti egyeztetést hívtam össze. Ezen a Párbeszéd részéről Tordai Bence is részt vett, aki az egyeztetés elején arrogánsan kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az ülésen, ha érdemi változások lesznek. Megkérdeztem tőle, hogy mire gondol, erre azt válaszolta, hogy a törvényjavaslat visszavonására.

Nyilván erről nem lehetett szó, így Tordai felállt és kivonult.

Az MSZP és a DK el sem jött a megbeszélésre

– mondta, majd hozzátette: rengeteg jogász vett részt a törvény kidolgozásában, külföldi példákat tanulmányoztak, komoly jogi előkészítő munka zajlott, rengeteg szakember, egyetemi oktató működött közre a munkában, külön munkabizottságot hoztak létre, melyet egy akadémikus vezetett.

A májusi választás tétje óriási, és ezzel az ellenzék is tisztában van:

bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes többség lesz az Európai Parlamentben.

Az egyébként tehetségtelen és sikertelen ellenzék most mindent be fog vetni, hogy besározza Magyarországot és a kormányt, mindent meg fog tenni azért, hogy eltántorítsa a szavazókat a nemzeti erők támogatásától – mondta Völner Pál.

Az országot csődközeli helyzetbe sodró DK és MSZP, a magát nemzetinek hazudó Jobbik, valamint a valódi társadalmi bázissal nem rendelkező, csak mindenféle hajmeresztő trükkökkel a parlamentbe jutó mikropártok most összeborulnak.

Használható ötletek hiányában, a Magyarországot felemelő, jobbá tevő elképzelések nélkül nem marad nekik más, csak a külföldi tudósításokból már jól ismert, azonos forgatókönyv alapján zajló hőzöngés, botránykeltés

– mondta.

Völner szerint az ellenzék nem riad vissza az erőszaktól, a gyújtogatástól sem. A mostani támadások ugyanannak a Magyarország elleni kampánynak a részei, amelynek része a Soros-Sargentini jelentés, Magyarország ismételt napirendre vétele az Európai Parlamentben.

Soros brüsszeli emberei mindent összehordanak, de valójában azért támadják Magyarországot, mert bevándorlásellenesek vagyunk.

Az államtitkár attól tart, hogy az európai parlamenti választás után is, egészen az önkormányzati választásokig ez a hisztéria várható.

Az ellenzékkel – azon túl, hogy nem a nemzet érdekeit képviselik – az a legnagyobb probléma, hogy nagyon rövid időn belül többféle és egymással ellentétes álláspontot tudnak hangoztatni, utána pedig a kormánypártokra próbálják hárítani a felelősséget. Ezt a választók azonban érzékelik, és egyáltalán nem díjazzák

– fejtette ki Völner Pál.