Budapest, 2016. június 15.
A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft., a Roszatom orosz atomenergetikai konszern magyarországi leányvállalata dolgozói végszerelik az új novovoronyezsi atomerőmű számára készült négy nagy teljesítményű hűtővízszivattyút Budapesten 2016. június 15-én. A 3+ generációs, a majdani Paks II-höz hasonló közép-oroszországi atomerőműben a hűtőrendszert látják el vízzel a magyar szivattyúk, amelyek mindegyike másodpercenként 10 köbméter vizet szállít.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Az atomerőmű nem a megújuló energiaforrások ellen épül, versenyképessége pedig vitathatatlan – jelentette ki Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter.
A miniszter hangsúlyozta: az atomerőmű nem a megújuló energiaforrások ellen épül, hosszú távon
a kettő együtt jelent megoldást a villamosenergia-ellátásban.
Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége által készített és a budapesti konferencián ismertetett tanulmány azt mutatja be, hogy mi az az arány, amely gazdaságosan, a lakossági és az ipari fogyasztók számára is elérhető ár mellett kialakítható – ismertette.
Illusztráció Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
A miniszter kérdésekre válaszolva kifejtette: a paksi erőmű létesítési engedélyét akkor adják majd be, ha az engedélyezésre biztosan alkalmas lesz, így konkrét időpontot nem akart mondani. Paks II. finanszírozásáról Süli János elmondta: mivel a korábbi uniós vizsgálatok elhúzódtak, most folynak az egyeztetések az orosz-magyar hitelszerződés átütemezéséről, a módosított szerződést az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.
Süli János fontosnak nevezte, hogy
az energia előállításának költsége megfizethető legyen a lakosságnak
és elősegítse az ipar versenyképességét. A miniszter kiemelte, hogy az OECD NEA megbízható, igazolt tényeken alapuló válaszokat ad az energetika területén felmerülő kérdésekre, a tanulmány hosszú távon használható az atomenergia és a megújulók közötti együttműködés kialakításában.
Süli János, paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter Forrás: MTI/Soós Lajos
Süli János kitért arra, hogy a hazai áramfogyasztás az előrejelzések szerint tovább nő, miközben Magyarországon uniós szinten is magas a villamosenergia-import aránya, tavaly elérte a 31,4 százalékot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly sorra dőltek meg az áramfogyasztási rekordok Magyarországon. Idén január 23-án a déli órákban 6926 megawattos csúcsterhelést regisztrált a rendszerirányító, ami történelmi csúcs. Süli János szerint ez is azt bizonyítja, hogy e
lengedhetetlen a meglévő atomerőművi blokkok pótlása.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az atomerőmű működése szén-dioxid-kibocsátástól mentes, ami összhangban van az uniós energiapolitikai törekvésekkel.
William D. Magwood, az OECD NEA főigazgatója egyebek mellett kifejtette: a jövőben jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra van szükség. A megújuló energiaforrásoknak jelentős szerepük lesz, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen valós költségei vannak az energiatermelésbe történő bekapcsolásuknak - emelte ki.
Minden tagországban más lehet a megújuló energiaforrások súlya, nagyobb arányban tudják energiamixükbe beépíteni azok az országok, ahol kedvezőek a nap- és szélviszonyok - jelezte. Hozzátette: úgy látja, Magyarország is a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja energiapolitikáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
