Elsöprő Fidesz-győzelem, hatalmasat bukó ellenzék

2019.05.27. 09:33

Elsöprő győzelmet aratott a Fidesz-KDNP a vasárnapi európai parlamenti választáson: az öt évvel ezelőttihez képest eggyel többet, tizenhárom képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe - írja hétfőn a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyezte, hogy a választási eredmény alaposan átrendezte az ellenzéket, hiszen a Demokratikus Koalíció négy mandátumot, a Momentum két mandátumot szerzett - ezzel sikerült maguk mögé utasítani az MSZP-Párbeszédet és a Jobbikot. Az LMP két ciklus után kiesett, a Mi Hazánk pedig el sem érte a bejutási küszöböt. Szakértők értékelték a választási eredményeket.

Rekordrészvétel mellett aratott fölényes győzelmet a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson a Fidesz–KDNP. A nagyobbik kormánypárt ezzel sorozatban negyedszerre végzett az élen, s idei eredményével meghaladta azt a csúcsot, amit tíz évvel ezelőtt állított be. Most a választók több mint 52 százaléka, összesen 1,777 millió fő adta voksát a Fideszre és a KDNP-re,  vagyis 140 ezerrel többen, mint 2009-ben. Mandátumokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a kormánypártok 13 képviselőt küldhetnek a strasbourgi székhelyű testületbe, eggyel többet, mint legutóbb - részletezte a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j5), valamint Kubatov Gábor, a párt alelnöke, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Gál Kinga európai parlamenti képviselőjelölt, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Gyürk András európai parlamenti képviselőjelölt, Tóth Edina európai parlamenti képviselőjelölt, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Győri Enikő, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje, Trócsányi László igazságügyi miniszter, listavezető, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b-j) a Himnuszt énekli a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a Bálna Budapest rendezvényközpontban az EP-választás napján, 2019. május 26-án.Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A két legnagyobb vesztes

A választás két nagy vesztese a Jobbik és az LMP. A Jobbikra 2014-ben 340 287-en voksoltak, ami akkor három mandátumot és a legerősebb ellenzéki párt státusát eredményezte nekik. Ezzel szemben most csak 6,44 százalékot kaptak. Ez egy képviselői helyre elég, és ez a legrosszabb eredmény az EP-be bejutott pártok között.  A exjobbikosokból tavaly alakult Mi Hazánk nem érte el az ötszázalékos küszöböt. 

Az LMP még nagyobbat bukott, és két ciklus után 2,19 százalékos eredménnyel kizuhant az EP-ből. 

Ami az MSZP-t és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót illeti, számukra a választás leginkább arról szólt, írja a Magyar nemzet, hogy melyikük lesz a balliberális oldal vezető ereje. 2014-ben még – 26 ezer szavazattal – a mérleg az MSZP felé billent, és a két párt között a különbség nem érte el a másfél százalékot, tehát lényegében fej-fej mellett álltak, és egyaránt két-két képviselőt delegálhattak az Európai Parlamentbe. A vetélkedésük most azonban hosszú távra eldőlhet. A Gyurcsány-párt 16,2 százalékot és ezáltal négy mandátumot szerzett, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi elsőségüket a baloldalon, a szavazatok kevesebb mint hét százalékát megszerző, egy mandátumhoz jutó szocialistákkal szemben.

A folyamatosan a bejutási küszöb környékére mért Momentum végül csaknem 10 százalékkal vette az akadályt, amit tavaly, az országgyűlési választás alkalmával még nem sikerült. Akkor 174 225-en támogatták az olimpiaellenes kampányával ismertté vált, a francia elnök, Emmanuel Macron pártjával és a Guy Verhofstadt vezette európai liberálisokkal is jó viszonyt ápoló mozgalmat.

Fotó: Mudra László - Origo

Megtört egy 15 éve tartó negatív trend

A Nemzeti Választási Iroda hivatalos közlése szerint a 19 órás urnazárásig 3 409 785-en adták le szavazatukat, ez a választásra jogosultak több mint 43 százaléka. Ezzel egyúttal megtört egy tizenöt éve tartó negatív trend. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar választók átérezték a döntés súlyát, s túlnyomó többségük a migráció és a kötelező kvóták ellenében egy erős, keresztény Európára szavazott. 

Budapesten a választók több mint fele szavazott, ennek döntő szerepe lehet a DK és a Momentum előretörésében. Ugyancsak az országos átlag felett, 50 százalék körüli eredményeket hozott Szombathely és Székesfehérvár. Ehhez képest Miskolc, Nyíregyháza vagy Debrecen választóinak csak 40-42 százaléka szavazott. Ez jól jelzi a Kelet- és Nyugat-Magyarország közötti különbséget. A választási kedv ugyanis jellemzően a dunántúli megyékben volt átlag feletti, sőt a legnagyobb részvételt is Zala és Vas megyei településeken regisztrálták.

Mit mondanak a szakértők?

A Magyar Nemzet politikai elemzőket, szakértőket kérdezett a vasárnapi választás eredményéről.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója – Megdöbbentő mértékű győzelmet aratott a Fidesz–KDNP-szövetség, hiszen utcahosszal előzték meg valamennyi politikai ellenfelüket – jelentette ki a lapnak. Kiemelte: egy évvel az országgyűlési voksolás után ez különösen értékes, hisz azt mutatja, a választók bizalma töretlen a kormánypártokban. Az ötven százalék feletti támogatottság olyan erős társadalmi felhatalmazás, ami sem a belpolitikai térben, sem nemzetközileg nem megkérdőjelezhető, és stabil mandátumot biztosít az Európai Unióban a magyar érdekek képviseletére. – A választás igazi újdonsága az ellenzéki térfél gyökeres átrendeződése. A Gyurcsány család régi ambíciója, hogy legyőzze az MSZP-t, majd a kormányellenes pártok vezetőjévé váljon, tegnap tulajdonképpen megvalósult. Ez együtt járt a szocialisták és a Jobbik történelmi mértékű vereségével, ami hosszabb távon akár mindkét ellenzéki párt megszűnéséhez is vezethet. A Momentumra leadott voksok a tanácstalanná váló ellenzéki szavazók kiútkeresésének köszönhetők, akik inkább egy politikai eredmény és tapasztalatok nélküli formációra adták voksukat, mint hogy Gyurcsányékat vagy a már többször leszerepelt egyéb ellenzéki pártokat támogassák.

Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója – Magasabb lett a részvétel, ami nagyon jó, mert a demokrácia attól él, hogy az emberek szavaznak – hangsúlyozta a lapnak. A politológus az eredmények alapján úgy véli: a Fidesznek országszerte jobban sikerült a mozgósítása, és ez főként Orbán Viktor hétpontos bevándorlásellenes programjának tudható be, ami meggyőző volt. – Emiatt mentek el sokan szavazni, mert megértették: ha Európa öt évre megint rossz irányba megy, akkor Brüsszel kinyitja a kapukat, és ránk szabadítja a migránsokat. Ez volt a legfontosabb téma, az ellenzéknek pedig nem volt ilyenje, és nem is tudtak mozgósítani – fogalmazott. Kiszelly Zoltán a DK szereplésével kapcsolatban kiemelte: Gyurcsányék voltak azok, akik a másik Gyurcsányt, Gyurcsánynét kiküldték a csatába, és mint a Fidesz politikájának legádázabb ellenfeleit tudták bemutatni magukat. Úgy vélte, ezzel maguk alá gyűrték a többi ellenzéki pártot, amelyet B kategóriás politikusok vezetnek. Hozzáfűzte: az ellenzékváltó hangulatnak a Momentum lett még a nyertese. – Az ellenzéki szavazók visszautaztak az időben, és az őszödi beszéd elhangzásának 13. évfordulóján Gyurcsány mellé tették le a voksukat – mutatott rá.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke – Az biztos, hogy az uniós választásnak belpolitikai következményei is lesznek, az ellenzéki oldalon jelentős átrendeződés várható – közölte a lappal. Szerinte a Fidesz sikere vélhetően annak köszönhető, hogy a többség úgy érzi, jó felé mennek a dolgok az országban, ugyanakkor a fő probléma a bevándorlás kérdésköre. A politológus kifejtette: a DK-nak kifejezetten jól értékelhető, érthető kampánya volt, amelynek úgy tűnik, van támogatottsága, ehhez találtak egy jó listavezetőt Dobrev Klára személyében, ahogyan a Momentum fiatalos szellemisége, a liberális értékek is eredményt hoztak. A Jobbik és az MSZP szerinte azonban nagy vesztesei a választásnak. – Az eredmény nem, de a mértéke mindenképp meglepő – tette hozzá, kiemelve, hogy a Jobbik másfél éve nem adott okot semmilyen optimizmusra, és a párt szavazói közül sokan inkább a Fidesz felé fordulhattak. A szocialisták részéről pedig elhibázott volt a listavezető személye, nem nagyon lehetett érteni, hogy Tóth Bertalan mit keres ott, és Jávor Benedek miért csak a negyedik a közös listán. Tömegével találkoztam olyanokkal, akik köszönték, de nem kértek ebből – összegezte Horn a Magyar Nemzetnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK