Elkészült az új nemzeti biztonsági stratégia

2020.02.04. 13:36

A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új nemzeti biztonsági stratégiát - jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén kedden, Budapesten.

Benkő Tibor közlése szerint ezzel párhuzamosan megkezdték a katonai stratégia kidolgozását.

Program és terv szerint haladunk

- mondta a miniszter, hozzátéve, erre bizonyítékul szolgálnak például az új technikai eszközök, az anyagi készletek, a megkezdett fejlesztések.

A miniszter elmondta: a nemzetbiztonsági stratégia katonai része

kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi képesség kérdésére.

Ez nem csak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnokságának, hanem minden tárca feladatkörét érinti. Az európai védelmi képesség kapcsán példaként említette a Franciaországgal valamint az Egyesült Királysággal való kapcsolat erősítését.

Kitért arra is, hogy az ország nemzetközi szerepének vonatkozásában rendkívül fontos, hogy az attaséhivatalok számának bővítését. Tavaly 3 új attaséhivatal nyílt a nagykövetségek mellett.

Idén újabb három attaséhivatal nyitását tervezik.

Benkő Tibor 2020 kiemelt feladatai között említette:

  • a szervezeti átalakítás folytatását
  • a nemzetközi vezetőszervek létrehozását
  • a Magyar Honvédség Parancsnokságának Székesfehérvárra költöztetésének folytatását
  • a hadkiegészítési rendszer átalakítását a 2020-as Zrínyi Miklós emlékévre, valamint a jövő nyárra tervezett repülőnapra való felkészülést

Az idei év várható fejlesztéseit bemutatva azt mondta, az eszközök ütemterv szerint érkeznek.

A honvédkórház orvosigazgatójának megbízása lejárt

Szólt arról is, hogy a budapesti honvédkórház egy szervezeti átalakítás előtt áll. Kiemelt helyet kívánnak elfoglalni a magyar egészségügy fejlesztésében - jelentette ki a miniszter. Később, a sajtó kérdésére válaszolva elmondta: a honvédkórház orvosigazgatójának megbízatása a próbaidő végével, a szervezeti átalakítások nyomán szűnt meg.

A honvédelmi ágazati és katonai feladatok különválnak

A miniszter előadásában emlékeztetett: tavaly megvalósult a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar dezintegrációja. Ezzel

a honvédelmi ágazati és a katonai feladatok különváltak.

Mint elmondta: a minisztériumnak három feladata van: meg kell fogalmaznia mit vár el a katonáktól, a Magyar Honvédségtől, a feladathoz hozzá kell rendelni az erőforrásokat, a harmadik pedig a szigorú ellenőrzés és kontroll.

Hozzátetette: a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozásával arra törekedtek, hogy

a pénzt, paripát, fegyvert oda kell adni a katona kezébe.

Ez kell ahhoz, hogy a katona törvényben rögzített feladatainak eleget tegyen. Ennek felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni kell - jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: egy új világrend van kialakulóban, a katonai kihívások is jelentős változáson mennek keresztül. Megjelent egy új hadviselési forma, a hibrid hadviselés, sok az instabil állam, napjainkban is rendszeresek a különböző terrortámadásokról szóló hírek. Emellett a tömeges illegális migrációval már 2015 óta küzd az ország. Kitért arra is, hogy

a NATO két veszélyeztettséggel számol,

keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO különböző szintű értekezletein - közölte.

A biztonsági környezetet figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, modern felszereléssel rendelkező haderőre van szükség.

Ezzel tudjuk biztosítani az ország biztonságát és tudunk hozzájárulni a nemzetközi biztonsághoz - emelte ki.

Budapest, 2020. február 3. Benkő Tibor honvédelmi miniszter (k) beszél az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák helyzetéről tartott sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2020. február 3-án. Balról Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, jobbról Sándor Zsolt dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnökhelyettese.Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A miniszter azt mondta: a Nyugat-Balkán békéje Magyarország számára elsődleges fontosságú kérdés. Azt mondta: még erősebb, még komolyabb, még megbízhatóbb feladatrendszert kívánnak a Nyugat-Balkánon kiépíteni. A miniszter ezzel együtt kiemelte:

nemcsak a Nyugat-Balkánon és a balti államokban kell felkészültnek lenni, hanem Közép-Európában is.

Ezért kezdeményezték egy közép európai többnemzeti hadosztály parancsnokság és egy regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozását. Megtették továbbá a kezdeti lépéseket a nemzeti hadiipar kialakítására, és a tartalékos rendszer kiépítésében is előrelépést értek el.

Fontos az utánpótlás 

Kiemelt fontosságúnak nevezte a társadalommal való kapcsolat erősítését, az utánpótlás nevelést. Elmondta, a honvédség létszáma folyamatosan nő, de nem kellő mértékben. Az önkéntes tartalékos katonák száma meredeken növekszik. A miniszter kiemelte a honvédkadét program bővítését, s azt mondta:

2030-ig 8-10 katonai középiskolára van szükség.

A miniszter elmondta: idén is folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztséi program. Az eddigi eredmények közül szólt a magyarországi kézifegyver-gyártásról, az Airbus többfunkciós helikopterek beszerzéséről. Emlékeztetett, a program egyik része a katonákról szól. Ebben kiemelt fontosságú a társadalommal való kapcsolattartás, valamint az életpályamodell. Utóbbit - mint kiemelte - folyamatosan aktualizálni kell. A program másik része a haderőfejlesztés. Ennek kapcsán a kutatás-fejlesztést és az innovációt hangsúlyozta.

Gazdasági kérdésekről is beszámolt

A gazdálkodásra áttérve azt mondta, ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. Korábban nem létező anyagi támogatásból kellett működtetni a honvédséget. Most

a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz viszont megkapták a szükséges anyagi forrást is

- jelentette ki.

Szólt a NATO azon elvárásáról is, miszerint a védelmi kiadások legalább 20 százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani. Ezt túl is teljesítették - közölte. Emlékeztetett a kormány azon vállalására is, hogy elérik a GDP 2 százalékos arányt a védelmi kiadásokban.

Elmondta, a 2015-ben megkezdett átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztés utolsó 5 százalékát tavaly teljesítették. Ezen felül tavaly decemberben elismerve az egyenruhás fegyveres szolgálatot, a katonák 500 ezer forintos "fegyverpénzt" kaptak, most januárban pedig 10 százalékos illetményemelést.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK