Takin született a Nyíregyházi Állatparkban

Nyíregyháza, 2019. március 7. Hathetes mishmi takin (Budorcas taxicolor) a Nyíregyházi Állatparkban 2019. március 7-én. A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, megjelenésében inkább kis termetű szarvasmarhára emlékeztető takint 2009 óta tartja az állatpark. Az eddig egy ivarérett hímből, két ivarérett nőstényből és két borjúból álló csordában - két hónap eltéréssel - két utód is született. MTI/Balázs Attila

Egy hónapon belül már a második mishmi takin (Budorcas taxicolor taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.

A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, de szarvasmarhára hasonlító állatok közül a most született borjúval együtt már kilenc él a nyírségi látványosságban - közölte Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető szerdán az MTI-vel.

A szakember elmondta, a Himalája keleti részén élő takinok veszélyeztetett állatfajnak számítanak,

egyedszámuk a természetben mindössze 3500 és a világ 37 állatkertjében is csak 164 egyed látható belőlük. Magyarországon csak Nyíregyházi Állatpark tartja ezt a fajt.

A park mishmi takin tenyészbikája az Európai Fajmegőrzési Program keretében 2009-ben érkezett Berlinből, nőivarú társai pedig 2014-ben követték a franciaországi Beauval Zoo-ból. Idén márciusban egy tehénnel, áprilisban pedig egy bikával gyarapodott a nyíregyházi tenyészcsapat - ismertette Révészné Petró Zsuzsa.

A takin csapat legifjabb tagjai 220 nap vemhesség után jöttek a világra,

pár órával a születésük után már lábra is álltak. A márciusi és április születésű állatok egészen kilenc hónapos korukig anyatejjel is fognak táplálkozni, de hamarosan a szálas takarmány fogyasztását is megkezdik.

A zömök testű takinoknak négy alfaja él a világon, a Mishmi-fajta az élőhelyük közelében fekvő hegyről kapta a nevét. Általában ezer és háromezer méteres tengerszint feletti magasság között élnek, a hideg ellen vastag bundájuk mellett a fajra jellemző ívelt orrhát (kosorr) is segíti őket, ami előmelegíti a levegőt.

Illusztráció Forrás: MTI/Balázs Attila

Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek és testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti. Növényevő állatok, melyek mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. A csordákban elsősorban a nőstények és fiatal hímek élnek, az ivarérett hímek többnyire magányos életmódot folytatnak.

A természetben élőhelyük fokozatos csökkenése és az orvvadászat miatt az elmúlt huszonöt évben állományuk harminc százalékkal csökkent.

Az Európai Fajmegőrzési Program koordinált tenyésztéssel növeli állományukat az állatkertekben.