Újabb ismert baloldali értelmiségi bírálja az antiszemita Bíró Lászlót indító baloldali pártokat

Kőbányai János író, a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője az Indexen megjelent véleménycikkében bírálta a baloldalt, amiért az antiszemita Bíró Lászlót támogatja a vasárnapi, borsodi időközi választáson. Véleménye szerint a baloldal jelöltje úgy tudna hihetően bocsánatot kérni a zsidóságtól, ha kiszállna minden "közfunkciójából". Publicisztikáját korábban megküldte a hvg-nek, az Élet és Irodalomnak, a Népszavának, az új Indexnek és a Heti Válasz Online-nak is, azonban ilyen-olyan kifogással az összes baloldali portál elutasította írásának megjelentetését. 

"Ezúttal nem tehetem meg, hogy nem emelem fel tollam/szavam a hamarosan bekövetkező szerencsi időközi választásokkal és főszereplőjével, Bíró Lászlóval kapcsolatban" - ezzel kezdte írását Kőbányai János, aki beszámolt a cikke megjelentetéséért folytatott megalázó próbálkozássorozatáról.

Megbuktak az emberi minőség vizsgáján

Mint soraiból kiderült, a publicisztikáját végül megjelentető Index előtt több, másik baloldali portálnak is megküldte, de mindegyikük elutasította írásának megjelentetését:

• a hvg-nél és az Élet és Irodalomnál arra hivatkoztak, hogy már foglalkoztak a témával;
• a Népszava azt írta, "a dolgozatot egyöntetűen rossznak tartjuk, terjengős, azt gondoljuk, tele van ellentmondásokkal annak ellenére, hogy tisztességes szándékát nincs okunk kétségbe vonni. A dolgozatot nincs szándékunkban közölni";
• az új Index azzal utasította el a megkeresést, hogy "csak belső munkatársaktól közölnek írást" (ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a Magyarországot támadó Vera Jourová írását közöljék);
• végül a Heti Válasz Online sem jelentette meg, mert "nem foglalkoznak a témával".

Ilyen előzmények után az Indexen jelent meg a cikk. A Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője azt írja: "gyáva kussolásnak, értelmiségi legitimációja önfelszámolásának" tartaná, ha nem írja meg a cikket. Szerinte "a politikai erőviszonyok kibillentése" sem lehet ok arra, hogy egy ilyen jelölt mögé sorakozzon fel a baloldal.

Majd a Bíró László által használt kifejezésekre kitérve leszögezte, "a "Judapest" és a "pajeszcsúszda" kifejezések nem csupán kirekesztő, a holokauszt utáni (Kertész Imre gondolata) gyilkos gúnyszavak, hanem használójuk szellemi hátországát, szocializálója irányát és folyamatát lemeztelenítő kulcskifejezések."

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke lelkesen támogatja az antiszemita Bíró Lászlót Forrás: Facebook

Mint ismert, a baloldali politikus formailag bocsánatot kért, de úgy, hogy a kijelentéseket nem ismerte be. Kőbányai ezt "so called bocsánatkérésnek" (vagyis "úgynevezett bocsánatkérésnek") nevezte, kifogásolva, hogy később Bíró a Fidesz 2018-as választási győzelmével indokolta a zsidózást. "Ha Bíró bocsánatot kér, s bűne alóli feloldozást vár – magánemberként vagy politikusként az általa képviseltek nevében –, akkor a zsidókat kell megkövetnie – mégpedig a zsidó bűnmegbocsátás ismérvei szerint" - írta. Hozzátette, hogy

a baloldal jelöltjének indulásként minden közfunkcióból ki kellene szállnia.

Írásában Kőbányai kiemeli, sosem tudott azonosulni Heller Ágnes álláspontjával, miszerint a baloldalnak mindenáron össze kell fognia a Jobbikkal.

"A politika nem erkölcsi olimpia. Sajnos eleve sok piszokkal, megalkuvással, számítással, átveréssel kísért játék – már az Ókor óta. Azonban van egy erkölcsi határ, amelynek áttörése megkérdőjelez, beszennyez minden praktikus-taktikus számítást. Amikor az a józan számítás, hogy nem lépek bele a szennybe" - foglalta össze a zsidó kulturális folyóirat főszerkesztője.

"...az a politikai erő, csoportosulás, aki támogatta – bizonyára „csak" vak és kisszerű érdekekből (ha bejön, ha nem: egyre megy) – Bíró László szerencsi indulását, az nemcsak erkölcsi szempontból vesztette el a legitimációját a magyar nép képviseletére a magyar parlamentben, de az emberi minőség megítélése – s van-e ennél lényegibb megmérető képesség? – vizsgáján is elbukott" - írja.

Mint ismert, a jobbikos Bíró Lászlónak több, durva antiszemita megnyilvánulása is napvilágot látott az elmúlt hetekben.

A szerencsi és környékbeli szállodákban lakó izraeli, oroszországi, lengyelországi zsidó turistákat "tetűcsúszdásoknak", Budapestet pedig "Judapestnek" nevezte. Máskor pedig arról írt, hogy "kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését".

A zsidóellenes kirohanásai ellenére a baloldal nem vonta meg tőle a támogatást, sőt, vezető politikusaik sorban álltak ki mellette. Kunhalmi Ágnesen kívül Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Fekete-Győr András Momentum-elnök, Karácsony Gergely főpolgármester, Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, és Varju László, a DK parlamenti képviselője is részt vett a kampányában.

Az egykori baloldali politikusok, és a baloldali értelmiségiek közül ugyanakkor többen erőteljesen bírálták a baloldali pártokat, amiért egy antiszemita politikus mögé álltak. Schiffer András LMP-alapító a baloldal elvtelenségéről beszélt, Kovács László volt pártelnök pedig azt kifogásolta, hogy az MSZP támogatja Bírót. Az egykori külügyminiszter az Origónak nyilatkozva leszögezte, pártjának nem lenne szabad támogatnia a judapestező borsodi jelöltet.

Rajtuk kívül Tamás Gáspár Miklós filozófus, Somogyi Zoltán politikai elemző, és Böcskei Balázs politológus is bírálta a baloldalt, amiért részt vesz az együttműködésben.