Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Ki a Momentum új vezetője, aki hátba szúrta a régóta kinevetett, most meg is bukott Fekete-Győr Andrást?

Fekete-Győr András, Orosz Anna, Momentum, politika, párt
Vágólapra másolva!
Barátokból politikai ellenfelek – röviden így lehetne összefoglalni Fekete-Győr András és Orosz Anna kapcsolatának alakulását, igaz, történetük ennél jóval komplexebb. A pártelnök bukása után egykori bizalmasa került nyeregbe, így ügyvezető elnökként legalább novemberig irányíthatja a Momentumot. Orosz Annába azonban ennél jóval több motiváció szorult, és feltehetően megpróbálja majd elfoglalni az elnöki széket. Erre komoly esélye mutatkozik, hiszen minden megvan benne, ami sikeressé teheti a Momentumban: baloldali aktivista múlt, befolyásos, KISZ-vonalon mozgó apuka, erős migrációpártiság, munkatapasztalat a részben Soros György finanszírozta Political Capitalnél, és ami a legfontosabb: Újbudán a Gyurcsány-párt jóvoltából alpolgármesteri tisztség. Amennyiben megkaparintja a hatalmat, akkor a Momentum várhatóan még jobban be fog tagozódni a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogásba – derül ki a Kontra.hu portréjából.
Vágólapra másolva!

fogalmazott a Kontrának a Momentum belső ügyeire rálátó párttag néhány nappal az vasárnap megtartott küldöttgyűlést követően.

Előbújt a háttérből, hátba szúrta Fekete-Győrt

Mint ismert,

Fekete-Győr azután kezdeményezett maga ellen bizalmi szavazást, hogy a Gyurcsány-show-n miniszterelnök-jelöltként alaposan leszerepelt. A hivatalos eredmények szerint mindössze 20 944 szavazatot kapott, ami alig 3,4 százalékra volt jó.

Összehasonlításképpen: a győztes Gyurcsánynéra (DK) hivatalosan 214 319 voks érkezett, amivel több mint 37 százalékot ért el.

„Egész egyszerűen elfogyott Andris körül a levegő. Igaz, ha nem nyújtja be az indítványát, minden bizonnyal megúszta volna. Így viszont magas labdát adott a párton belüli ellenfeleinek, akik szépen kicsinálták.

Anna sajnos elvállalta a hóhér szerepét

– értékelte a Kontra informátora a kialakult helyzetet.

Orosz Anna és Fekete-Győr András Forrás: Facebook

Szerinte a volt pártelnök kudarcában erősen közrejátszott a „kifejezetten rosszul sikerült" jelölti kampány, a kínos sajtószereplések (a partizános interjúja és rolleres megnyilvánulása), valamint az elnökségen belüli széthúzás.

– emelte ki, hozzátéve, hogy a bukdácsolás ellenére a momentumosok nagy része kitartott Fekete-Győr mellett, és kockázatosnak tartotta a lecserélését.

Csakhogy a váltásról nem ők döntöttek, hanem a küldöttgyűlés, ahol kétharmados többséggel a pártelnök eltávolítására szavaztak.

Fekete-Győr ment, Orosz Anna jött

– röviden így foglalható össze, mi történt a határozat elfogadása után. Ezzel a pártelnök korábbi ellenzéke átvette a hatalmat, igaz, egyelőre csak ideiglenesen.

A párt ugyanis novemberben választ új elnököt, akkor derül ki, milyen felállásban vágnak neki '22-nek. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a jelentkezők elkezdtek gyülekezni a megüresedett elnöki szék körül. A Kontra informátora szerint többen is pályáznak a tisztségre; többek között Fekete-Győr András régi párton belüli ellenfelét, Soproni Tamás terézvárosi alpolgármestert, Nemes Balázs pécsi politikust, Bárdi Zsuzsanna elnökségi tagot, erzsébetvárosi alpolgármestert említette.

És mondott még egy nevet, aki véleménye szerint mindenkinél esélyesebb: Orosz Anna.

– élt focis példával az informátor.

Barátságnak indult, rivalizálás lett a vége

2017 februárjában a baloldali média látványosan megtámogatott egy új szervezetet, a Momentum Mozgalmat. Az apropó a 2024-es nyári olimpia budapesti megrendezése ellen irányuló NOlimpia-kampány volt.

A kezdetekkor rendre egy fiatal, mosolygós, göndör hajú lány szerepelt Fekete-Győr András mellett a nyilvánosságban, arcot adva a szervezetnek. Orosz Anna az elsők között, 2015-ben kezdte a momentumozást, de jó kommunikációs képességének és megjelenésének köszönhetően hamar előre lépett a ranglétrán. A mozgalom 2017-es tisztújító közgyűlésén elnökségi tagnak választották a küldöttek.

Kettőjük kapcsolata ekkor még kiváló volt, a nézeteltérések ellenére összekötötte őket a tenni akarás és persze a kormányellenesség. Egyértelműen a közöttük meglévő összhangot jelezte, hogy életük első televíziós interjúját közösen adták.

Egyébként ebben az időben a baloldali médiumok tárt karokkal várták a jövő reménységeit, és valós politikai súlyuknál jóval nagyobb médiaszereplési lehetőséget biztosítottak számukra.

A baloldali sajtó 2017 elején feltűnő gyakorisággal és lelkesedéssel cikkezett „a friss arcokról", „a politikai árvákról" és a (szerintük) szimpatikus kezdeményezésről. Kérdés, hogy Orosz Anna mennyire számított politikai árvának vagy az új politikai generáció releváns szereplőjének. Feltehetően semennyire.

Kellemetlen szocialista múlt a családban

Orosz Anna családja a kommunista rendszer kegyeltje volt, ennek következtében erősen baloldali neveltetést kapott.

Édesapja, dr. Orosz Csaba, a rendszerváltás előtt a KISZ BME bizottsági titkára volt, ami akkoriban meglehetősen befolyásos pozíciónak számított.

Egy dokumentum a sok közül, ami Orosz Anna édesapjának kommunista múltját rögzíti Forrás: KONTRA.HU

A korabeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy rendszeresen részt vett az MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülésein.

Nem sokkal a szocialista rendszer összeomlása előtt, 1989 májusában pedig más minőségében bukkant fel az összejöveteleken: a Budapesti Pártbizottság felsőoktatással megbízott tagjaként, és értelemszerűen a BME volt a „vadászterülete".

Egy másik dokumentum, ami Orosz Anna édesapjának kommunista múltját igazolja Forrás: KONTRA.HU

Ahogyan később lánya, Orosz Csaba is kiválóan tudott helyezkedni. A Petőfi Népe 1988 márciusában arról cikkezett, hogy felszólalt a Reformpárti Esték Sorozatán. A rendezvény jelszava az volt, hogy

„irány a demokratikus szocializmus!".

Ebből pedig az következik, hogy a momentumos politikus édesapja egy évvel a politikai fordulat előtt még nem elhagyni akarta a szocializmust, hanem megújítani.

Forrás: KONTRA.HU

Ahogy az nem egy esetben előfordult, a hithű kommunista Orosz megúszta a rendszerváltást, és jelenleg egyetemi docensként taníthat a műszaki egyetem Út és Vasútépítési Tanszékén. Kutatási területe a városi közlekedés, közlekedéstervezés, közlekedésgazdaság.

Időközönként megszólal politikai kérdésekben:

nyilatkozataiban jellemzően a jobboldalt vagy az Orbán-kormányt támadja.

Ilyen családi háttérrel nem feltétlenül véletlen, hogy lánya a nemzetközi baloldalt mindenben követő Momentumban kötött ki.

Régóta a migráció bűvöletében él Orosz Anna

Orosz Anna hivatalos életrajza szerint 2007 és 2008 között a Budapesti Gazdasági Egyetemen, majd 2008 és 2010 között a Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodás szakán tanult. Később Berlinbe sodorta az élet, ahol két éven át a Humboldt Egyetem Közgazdaságtan és Üzleti Tanulmányok szakának a hallgatója volt.

A külföldi kaland után hazatért, és a Budapest Intézetnél helyezkedett el. Az intézmény önmeghatározása szerint „2008 novemberében alakult fiatal, elméleti és gyakorlati tudással, kormányzati és kutatási, valamint hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező közgazdászok-politológusok partnerségében".

A Tűzfalcsoport Blog nevű oknyomozó portál júniusban arról cikkezett, hogy

az elemző intézetet Soros György amerikai milliárdos víziója, a nyílt társadalom szolgálatába állították.

Ezt arra alapozva írták, hogy a szervezet honlapján nyíltan kiálltak a Soros-egyetem (CEU) mellett, és partnerei a szintén az amerikai milliárdos által támogatott Magyarországi Európa Társaságnak.

Orosz Anna 2015-ben, a migrációs válság csúcspontján két társával arról írt tanulmányt, hogy „középtávon a hazai munkavállalók számára előnyös a bevándorlás, mivel a bérük megnő". Az állítást gyenge lábakon álló nyugat-európai példákkal próbálták alátámasztani.

A Momentum jelenlegi ügyvezető elnökét ekkoriban már élénken foglalkoztatta a migráció, illetve a migránsok helyzete.

A Kontra birtokába jutott poszt arról tanúskodik, hogy már 2015-ben adománygyűjtésbe kezdett a „Magyarországra érkező menekülteknek". A bejegyzés szerint 100 ezer forintot sikerült összeszedniük, amit aztán pokrócokra költöttek el.

Forrás: FACEBOOK/KONTRA.HU

Mint ismert, a migránsok ekkoriban támadtak rá az ország déli határánál szolgálatot teljesítő rendőrökre, és tüntettek a Keleti pályaudvar előtt.

Orosz mentségére szóljon, hogy a Momentumban a migrációpártiság nem számít kirívónak, sőt, mintha egyenesen kötelező lenne.

Eltávolodtak egymástól

Orosz Anna baloldali családi hátterével, aktivista-elemző múltjával érkezett meg a Momentum Mozgalomba, ahol egyből politikai otthonra lelt. Ahogy korábban említette a Kontra, eleinte kifejezetten jó volt a kapcsolata Fekete-Győr Andrással, már-már barátiként lehetett jellemezni.

Csakhogy a NOlimpia-kampány sikerében fürdőző párt gyorsan lejtmenetbe került, aminek következtében felszínre törtek a belső konfliktusok.

2017 végén komoly hatalmi harc bontakozott ki az elnökség két tagja, Fekete-Győr András és Soproni Tamás között, amit egyúttal a mozgalom történetének legsúlyosabb válságaként lehet értékelni.

Soproni Tamás és Fekete-Győr András éppen azt bizonyítják, hogy országos cimborák Forrás: Facebook

Orosz Anna pedig – szintén elnökségi tagként – elkötelezte magát az egyik oldalon, de nem a pártelnök mellett.

Egy kiszivárgott belső levél szerint a belháború kirobbanása előtt egy hónappal összejött Sopronival.

„Érzelmileg zsarolják egymást a politikai döntéseknél, így egyszerűen nem szavaznak egymás ellen fontos kérdésekben az elnökségben" – derült ki az írásból, milyen feszült volt a helyzet a pártban.

Ez volt az a pont, amikor Orosz kikerült Fekete-Győr bizalmi köréből, és a két politikus eltávolodott egymástól.

Ekkor már látni lehetett, hogy a 2018-as parlamenti választás nem lesz diadalmenet a Momentum számára. Így is lett: az alig több mint 3 százalékos eredménnyel nem sikerült bejutniuk a parlamentbe, aminek következtében a párt teljes vezérkara – Fekete-Győrrel, Sopronival és Orosszal együtt – lemondott.

A pártelnök emlékezetében élénken éltek a kavarások, így mindenáron meg akarta akadályozni, hogy Soproni újra bekerüljön az elnökségbe, és Oroszt is megpróbálta partvonalon kívülre helyezni. Fekete-Győr akarata szerint alakult minden, és a nem kis választási bukta ellenére újra megválasztották elnöknek. Soproni háttérbe húzódott, Orosz Anna pedig átmenetileg kivonult a politikából, abban bízva, hogy a politikában a szerencse forgandó. Neki lett igaza.

Soroséktól tért vissza és László Imre gyurcsányista polgármester beosztottja lett

„Örömmel közöljük, hogy mától Orosz Anna elemzőként és kommunikációs munkatársként a Political Capital csapatát erősíti. Ezt megelőzően a Momentum Mozgalomban viselt tisztségeiről lemondott, párttagságát és politikai tevékenységét felfüggesztette" – írta ki a PC meglehetősen váratlanul a közösségi oldalára.

Az erősen meglepő váltásra pár hónappal a tisztújítást követően került sor.

Úgy tudja a Kontra, hogy Orosz sértődöttségében hagyta ott a pártot, és nézett új munkahely után.

Nehezen tudta elfogadni, hogy parkolópályára került, és nem nézte jó szemmel, hogy minden úgy megy tovább, ahogy korábban.

Mint ismert, a Political Capital egy erősen baloldali elemző cég, bevételeinek jelentős része Soros Györgytől származik.

Tehát Orosz közel sem került ki a pixisből, megmaradt ugyanabban a körben.

Mint kiderült, nem bírta sokáig politika nélkül: tavalyelőtt júliusban közleményben jelentette be, hogy az önkormányzati választáson baloldali képviselőjelöltként méretteti meg magát Újbudán. Orosz úgy kerülhetett újra a képbe, hogy a Momentum továbbra is komoly káderhiányban szenvedett, kevés volt a kiállítható és alkalmas politikus a pártban.

A „száműzött" politikus élt a lehetőséggel, és miután megnyerte körzetét, a baloldali alkuknak köszönhetően alpolgármesternek választották meg a gyurcsányista László Imre vezette kerületben.

László Imre, Újduba DK-s polgármestere Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Mivel Orosz Anna a Gyurcsány-párt polgármesterének lett az alpolgármestere, így ismét megerősödött a Momentumon belül, befolyása számottevően nőtt. Főleg, hogy a tavalyi tisztújításon 2018 után ismét bejutott a Momentum egyik legfontosabb testületébe, az elnökségbe.

Bosszú, édes bosszú

A tavalyi év közepére így már bőven előnyös helyzetbe került ahhoz, hogy megvalósítsa a terveit. A Kontra információi szerint az elnökségben a kezdetektől fogva tudatosan pozícionálja magát Fekete-Győr belső ellenzékeként.

Ez eleinte kevésbé domborodott ki, de ahogy időben közeledett az előválasztás, egyre egyértelműbbé vált.

Pártbeli pletykák szerint nem egyszer előfordult, hogy egy másik elnökségi taggal, Bárdi Zsuzsannával erősen konfrontatívan viselkedtek a testület ülésein, nehezítve Fekete-Győr elképzeléseinek megvalósítását.

A Kontra több forrása is azt állította, hatalmas stratégia hiba volt a pártelnök részéről, hogy elindult a miniszterelnök-jelöltségért. „Senki nem gondolta komolyan, hogy nyerni tud" – tette hozzá egyikük, kiemelve, hogy „ez vakmerő húzás" volt, és „az egész eleve kudarcra volt ítélve".

Egyébként ezt Fekete-Győr is elismerte, egyik televíziós interjújában arról beszélt, hogy nem számolt győzelemmel.

Az sem erősítette a versenyben, hogy a hátországa erősen ingott, az elnökség gyakorlatilag két részre szakadt. Az is egyértelmű, hogy ekkor már többen is „fenték rá a késüket", és nagyban készültek a hatalomátvételre.

Érdemes megfigyelni, hogy milyen mozgások történtek az erősen irányított baloldali sajtóban: Orosz Anna kimagasló újbudai szerepléséről számos cikk született, miközben Fekete-Győrről sorban érkeztek a gyászos hírek.

Ez már erősen abba az irányba mutatott, hogy a Momentumban időközben megváltoztak az erőviszonyok.

És ki volt az a momentumos politikus, aki burkoltan ugyan, de elsőként kritizálta a pártelnök gyenge szereplését? Éppen Orosz Anna.

– jelentette ki Soros György blogjának, a 444-nek, ami utólag visszaolvasva több mint jelzésértékű.

A sokáig mellőzött, a Gyurcsány-párt támogatásának hála Újbudán Orosz Anna tehát bosszút állt Fekete-Győr Andráson.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről

Választások - 2024. június 9. Helyi önkormányzati választások,
Nemzetiségi önkormányzati választások
és Európai parlamenti választás
Tovább a választási hírekhez