A hazai baloldal nemzetközi propagálása

A Fidesz-KDNP 2010-es és azt követő kétharmados választási győzelmei óta a nemzetközi balliberális világ újra és újra gondviselő ölelésével fogadja a hazai baloldal aktuális „megváltóit". Így volt ez akkor, amikor Bajnai Gordon 2012-ben bejelentette, hogy visszatér a politikába. Szintén ez játszódott le Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltté, majd miniszterelnök-jelöltté válásakor, és ugyanezt tapasztalhatjuk most, Márki-Zay Péter előválasztási győzelmét követően is - írja elemzésében a Századvég.

A nemzetközi baloldali segítségnek mindig megvan a maga ára. A jelölteknek hűségesküt kell tenniük a nyugati, liberális értékek mellett, és vállalniuk kell a balliberális fősodor által diktált politikai szerepkört és tempót.

A hazai baloldal teljesen behódolt, esküt tett a nemzetközi migrációpárti, globalista baloldal mellett. Forrás: MTI

A történelmi tapasztalat pedig egyértelműen azt mutatja, hogy ennek a „játszmának" visszatérően, mindig mi, magyarok isszuk meg a levét.

Az vita tárgyát képezheti, hogy a hazai ellenzék által alkalmazott kommunikációs eszközök és politikai üzenetek kívülről vagy belülről származnak-e, ellenben azt széles konszenzus övezi, hogy az aktuálisan felkarolt baloldali vezetőknek meghatározott dolgokban egyet kell (!) érteniük a nemzetközi baloldali áramlattal. I

lyen - többek között - a migráció kérdése, a nemzeti szemléletet felváltó globalista paradigma, és az LMBTQ-lobbi is.

Ezen balliberális értékekre történő feltétel nélküli rábólintás, minimum követelménye annak, hogy a hazai baloldal jelöltjét akceptálja a nemzetközi balliberális hálózat, mely a nyugati sajtó és politikai élet szereplői mellett, egyaránt tömöríti a nem kormányzati szerveknek titulált NGO-kapcsolatrendszert is.

Bajnai Gordon 2012. október 23-án jelentette be, hogy –rövid, de annál megszorítóbb miniszterelnöki pályafutása után – vissza kíván térni a politikába.

Bajnai Gordon Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A korábbi kormányfő nem kevesebbre vállalkozott, minthogy Együtt 2014 néven olyan centrista erőt szervez, melybe egyaránt integrálni kívánja a bal- és a jobboldal szavazóit is, és amely alkalmas arra, hogy megreformálja a rendszerváltás utáni korszak politikai dimenzióját.

Az exkormányfő 2012-es visszatérése volt a nemzetközi baloldali hálózat összehangolt működésének első főpróbája. „A leginkább várt döntés", „a magyar Obama", „a messiás", ilyen és ehhez hasonló gondolatok záporoztak – olykor-olykor kiegészülve Orbán Viktor miniszterelnök bírálatával – a balliberális sajtó hadában a The Wall Street Journal-tól kezdve, egészen a Frankfurter Allgemeine Zeitungig. És bár a főpróba a maga módján sikeresen végre lett hajtva, a megújulást célul kitűző Bajnai – közel 8 évvel járunk a 2021-es ellenzéki előválasztás előtt – végül egy MSZP-EGYÜTT-DK szövetségi konstrukcióban indult el a 2014-es országgyűlési választásokon. A csalódáskeltő eredmény nem is maradt el: Bajnaiék kevesebb mint 20%-os produktumukkal csúnyán leszerepeltek a választásokon, a magyarok pedig világossá tették,

nem kérnek a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett megújulás politikai termékéből.

Bár Bajnai Gordon után több epizódszereplővel is találkozhattunk a baloldali térfélen – gondoljunk csak az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének, Botka Lászlónak a személyére, akit szintén a baloldal korszakos vezetőjeként predesztináltak, ő azonban végül nem kért ebből a lehetőségből –, mégis az utóbbi időszak legnagyobb beteljesületlen ígéretének, az a Karácsony Gergely bizonyult, aki nemrég szintén visszautasította a neki rendelt szerepet azzal, hogy visszalépett az előválasztástól.

Karácsony Gergely Fotó: Csudai Sándor - Origo

Karácsony korábban többször is kinyilatkoztatta, hogy hazai viszonylatban egyedülálló nemzetközi baloldali kapcsolatrendszerrel rendelkezik – melyet az ország érdekében kevésbé, egyéb célokra viszont annál is inkább felhasznál –, így nem meglepő, hogy mind a főpolgármester-jelöltsége idején, mind az előválasztás során kitüntetett figyelemben részesítette őt a nemzetközi baloldal összes szereplője.

Főpolgármesterré választását követően a baloldali érdekkörök kíméletlenül be is nyújtották a számlát a volt LMP-s politikusnak:

Karácsony Gergelynek nyíltan kellett lobbiznia az NGO-k uniós finanszírozása mellett, közfeladatokkal kellett megbíznia olyan sorosista szervezeteket, mint a Transparency International és az LMBTQ-lobbi elvárásainak is meg kellett felelnie.

Karácsony a miniszterelnök-jelöltségére készülő időszakban már kevésbé hatékonyan tudta kamatoztatni széles kapcsolatrendszerét. Hiába a baloldali média hátszele és melegszívű támogatása, Budapest főpolgármestere számtalan hibát elkövetett, melyek rendkívül negatívan érintették megítélését.

A sort az Economistnak adott interjújával indította, mely során a baloldal első számú béketeremtő politikusaként beharangozott miniszterelnök-jelölt, testi adottságainak kifigurázásával sértegette Orbán Viktort. Bár az interjút követően Karácsony Gergely elnézést kért, rövidesen újabb hibát könyvelhetett el, amikor a liberális német lapilappal, a Die Zeittal készített interjúja során világossá tette, hogy

a céljuk a bevándorlók jogainak biztosítása, ezt ugyanakkor nem fogják hangoztatni kampányuk során.

Karácsony Gergely korábban is hitet tett a nyugati típusú bevándorláspolitika mellett és nyíltan ellenezte a déli határzárat, éppen ezért nem volt kérdéses, milyen álláspontot foglal el a témában. Mindemellett a migrációs politika és a nemzetbiztonság, olyan létfontosságú nemzetstratégiai terület, melyekkel kapcsolatban a választók félretájékoztatása, semmiképpen sem növeli egy jelölt politikai és szakmai hitelességét.

Nem meglepő tehát, hogy Karácsony Gergely körül fokozatosan elfogyott a levegő, és megcsappanó népszerűsége következtében visszalépni kényszerült az előválasztástól.

Pár nap sem telt el, és a nyugati sajtó - igazodva a megváltozott körülményekhez - bejelentette a baloldal soron következő reményét, Márki-Zay Pétert.

Márki-Zay Péter Forrás: MTI/Mohai Balázs

Azonban míg Karácsony Gergely gyengébb karaktere mentén adott volt a stratégia, addig Márki-Zay esetében már nehezebb volt hitelesen eladni a béketeremtő politikus képét. A megváltozott felállás összehangolt stratégiaváltásra kényszerítette a nyugati sajtó szereplőit, különös tekintettel Hódmezővásárhely polgármesterének korábban elhangzott szélsőséges politikai üzeneteire, homofób megnyilatkozásaira és alkotmányellenes kiszólásaira.

Így születhetett meg a Gyurcsány Ferenccel szövetkező jobboldali politikus paradox terméke, melyet ugyancsak fegyelmezetten tettek magukévá a nemzetközi baloldal erői.

A hódmezővásárhelyi polgármester előválasztási győzelméről az egész nemzetközi baloldali sajtó fegyelmezetten beszámolt. E „nemzetközi viszonylatban is jelentős" győzelemről adott hírt az amerikai Bloomberg és a The Washington Post, a francia Le Monde, a német Der Tagesspiegel, de a Financial Times, a BBC, a Yahoo! és a Politico is beszámolt Márki-Zay Péter sikeréről.

Kivétel nélkül mindegyik írás jobboldali jelöltként mutatta be a Gyurcsány Ferenccel parolázó hódmezővásárhelyi polgármestert, és kritika nélkül emelte át a Márki-Zay Péter által megfogalmazott szélsőséges politikai ígéreteket. Többek között a demokráciáért és a jogállamiságért gyakorta aggódó amerikai Bloomberg sem emelt kifogást az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének illegitim alkotmányozási és törvényhozási terveivel szemben.

De a nemzetközi sajtó komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében is, hogy Márki-Zay Péter személyes és anyagi függetlenségét kellőképpen felerősítsék. A Yahoo! News írásában részletezte, hogy Márki-Zay Péter voltaképpen külső segítség és anyagi erőforrások nélkül vitte végig kampányát, a felhasznált több 10 millió forintos erőforrás pedig kizárólag állampolgári adományokból származott. A Der Tagesspiegel beszámolója szerint pedig a Demokratikus Koalíció – mint a várhatóan a legnagyobb jövőbeli ellenzéki frakcióval rendelkező párt – által támogatott Márki-Zay Péterrel Magyarország és a magyar baloldal kiléphet Gyurcsány Ferenc árnyékából.

Mindezek világosan megmutatják a nemzetközi baloldal hálózatának stratégiai sajátosságait, egyben előrevetítik, hogy mire kell számítania az elkövetkezendő időszakban a polgári konzervatív oldalnak. Bár a kettős mérce és a kíméletlenül célorientált működés korábban is általánosan elfogadott metódus volt a nemzetközi baloldali hálózat berkein belül,

ennek ellenére a nyíltan szélsőséges nézeteket valló Márki-Zay Péter baloldali átmentése egy új és minden eddiginél következetlenebb lépésként értékelhető.

Márki-Zay Péter interjúja a CNN-en, illetve az amerikai primary és a magyar előválasztás összemosása

Márki-Zay Péter 2021. október 20-án adott interjút a CNN „sztárriporterének", Christiane Amanpournak. A tizenhárom perces beszélgetés tökéletesen alátámasztja, amit a nemzetközi baloldali hálózatról megfogalmaztunk: ha valaki a baloldal jelöltje lesz Magyarországon, azt automatikusan felkarolják. Már a felvétel, amely „Magyar ellenzéki vezető: Orbánban semmi keresztény nincs" címen került fel az internetre, egyértelműen bizonyítja, hogy a nyugati mainstream sajtó melyik oldalon áll. Márki-Zay Péter egyelőre semminek nem az országos vezetője, csak egy jogi szabályozás nélküli, újdonságnak számító, gyakorlati jelentőségét tekintve súlytalan előválasztást nyert meg, illetve a hódmezővásárhelyi polgármester ezen idézetét betenni Orbán Viktorról a címbe nem más, mint a magyar jobboldal elleni hergelés.

A műsorvezető azzal kezdte, hogy a magyar miniszterelnök több mint tíz éve irányítja az országot, egyre autokratább módon, most azonban felbukkant egy 49 éves, mérnökből lett politikus kihívója, aki óriási győzelmet aratott az interjút megelőző hétvégén.

Márki-Zay Péter október 23-án ünnepi beszédében védelmébe vette Soros Györgyöt és Gyurcsány Ferencet is. Fotó: Koncz Márton - Origo

Óriási győzelemnek nem lehet nevezni, hogy valaki, aki mögött öt párt, illetve egy mozgalom (Mindenki Magyarország Mozgalom) állt, 57-43 százalékarányban legyőzött valakit, aki csak egy párt támogatását élvezte.

Az pedig már-már komikus, hogy a világ egyik legismertebb amerikai hírcsatornája a közjogilag teljesen irreleváns magyar előválasztás miniszterelnök-jelölti aspiránsok második fordulójának eredményével foglalkozik. Amanpour elmondta, hogy Orbán Viktor nem szereti a bevándorlókat, különösen a muszlimokat, megszállónak hívja őket. A kérdésre, hogy egyetért-e a kormányfővel, az alföldi politikus azt válaszolta, hogy természetesen nem, eltérőek a nézetei. Márki-Zay a miniszterelnököt azzal vádolta, hogy gyűlöletkampányt folytat, amit soha, senkivel szemben nem lenne szabad, mindenkivel humánusan kellene bánni, nyilatkozta.

Ezzel az egyesült magyarországi baloldal jelenlegi miniszterelnök-jelöltje állást foglalt a migráció mellett, hitet téve a bevándorláspárti nyugati elitnek és a finanszírozó szerepét magára öltő Soros Györgynek.

A riporter Márki-Zay Pétert hívő kereszténynek nevezte, és megkérdezte, mi az, amit ennek ellenére másképp lát, mint Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter. Erre az interjúalany, vallási meggyőződésüket megkérdőjelezve, azt mondta az említett két kormánytagra, hogy számára nincs bennük semmi keresztény. A legnagyobb probléma Orbán rendszerével a korrupció, amiben semmi keresztényi nincs – folytatta.

A műsorvezető azzal folytatta, hogy Márki-Zay megnyerte az előválasztást – amit Amanpour „primary"-nek nevezett –, amire senki nem számított, azzal a stratégiával, amit láttunk, hogy bevált Izraelben és Csehországban is: különböző pártok összeállnak, hogy elmozdítsák a miniszterelnököt. A CNN munkatársa ezzel egyértelműen azt az érzetet kívánta kelteni a hallgatóságban, hogy a 49 éves polgármesternek is győznie kell, ahogy az az említett országokban is sikerült többpárti koalícióknak. Két dolgot érdemes azonban megjegyezni. Csehországban épp hogy egy jobboldali koalíció győzte le az egyébként liberális (bár V4-szinten kiválóan együttműködő) kormánypártot, az ANO 2011-et, illetve a felsorolt országokban az együtt induló pártoknak egyértelműen többségük volt a kormánypártokkal szemben, míg hazánkban a kutatásokat végző intézetek többsége a Fidesz győzelmét prognosztizálja még az egyesült ellenzékkel szemben is.

Magyarországon autokrata kormányzás zajlik, nem lehet máshogy leváltani, nincs sajtószabadság, Orbán Viktor kénye-kedve szerint változtatja a választási törvényt, „ezen a héten is három módosítása volt" – panaszkodott a CNN-nek a miniszterelnök-aspiráns. Szerinte, ebből következően, az egyetlen megoldás a teljes ellenzék egyesítése jobboldalitól baloldaliig. E

z most az elmúlt évtized legnagyobb esélye Orbán és az autokrata rezsimjének a legyőzésére."

– állította. Márki-Zay csak azt felejtette el, hogy korántsem egyesült minden ellenzéki párt.

A teljesség igénye nélkül, nem része az „összefogásnak" a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Munkáspárt, a Volner Párt, illetve az ISZOM.

Márki-Zay Péter saját legitimációját bizonygatva elmondta, hogy a szavazók extra magas számban vettek részt az előválasztáson. Ez a szám, a rekordnak számító második fordulóban 662.016 fő volt. A 2018-as adatok szerint Magyarországon a választásra jogosultak száma meghaladta a 8,3 millió főt, az országgyűlési választáson pedig mintegy 5,8 millióan voksoltak, közel kilencszer annyian, mint az előválasztáson.

Ezen adatok is azt bizonyítják, hogy a magyarországi baloldal által szervezett, adatgyűjtésre kiválóan alkalmas, kétfordulós „házi bajnokság" eredményéből korántsem lehet messzemenő következtetéseket levonni a tavaszi választásokkal kapcsolatban, már csak azért sem, mert a Fidesz-KDNP pártszövetség nem vett részt ezen a „megmérettetésen".

Amanpour Krekó Pétert idézte, miszerint Márki-Zay Péter Donald Trumphoz hasonlítható: párt nélküli játékos, aki új és meglepő dolgokat mond, aki a semmiből bukkant elő és szembemegy a konvencionális politikai logikával. A baloldali miniszterelnök-jelölt azt mondta, „ezt el tudom fogadni".

Az álkonzervatív politikus többször is védelmébe vette az illegális migrációt és világossá tette, hogy a nemzetközi baloldal kívánalmainak megfelelően beengedné a migránsokat. Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Szerinte szókimondóan kell beszélni (amihez az emberek nincsenek hozzászokva), hogy sajtószabadság híján át lehessen törni a kommunikációs buborékokat. A műsorvezető ezzel felhívta mindenkinek a figyelmét, hogy Márki-Zay egy teljesen új szereplő, új lehetőségekkel – ezzel is a lehető legjobb színben feltüntetve –, valamint Donald Trumphoz hasonlította, aki köztudottan jobboldali, ezzel is erősítve azt a képet, amit a polgármester magáról szeretne kialakítani, miszerint ő jobboldali. A baloldal jelöltje elmondta, csak úgy van esélyük nyerni, ha összefognak. Az interjú tehát egy jó lehetőség volt, hogy nézők milliói előtt foglaljon állást a baloldali pártok és politikusok összefogásának fontossága mellett.

A riporter szerint, aki nem először viselkedik a magyar és a lengyel jog szakértőjeként, hazánkban és Lengyelországban is visszaszorulnak az LMBTQ-jogok, gyengül a jogállamiság és a sajtószabadság, ami miatt az EU számos szankciót alkalmazott. Amanpour úgy véli, nemcsak Magyarországon kell visszaállítani a demokráciát, hanem az USA-ban is vannak problémák, például, amit január 6-án láthattak a Capitolium ostromakor – amit a balliberális média konzekvensen Trumphoz és az ő szavazóihoz köt.

Ezt követően, látszólag megsajnálva Márki-Zay Pétert, illetve megpróbálva szimpátiát ébreszteni iránta a nézőkben, elmondta, hogy még az USA-ban sem egyszerű helyrehozni a sérült demokráciát, hát még akkor milyen nehéz dolga lehet a magyar baloldal kormányfőaspiránsának. Az országos politikai célokkal rendelkező polgármester szerint az USA-ban továbbra is működő jogállam van, illetve sajtószabadság, Orbán viszont valóban ki tudta kapcsolni a fékek és ellensúlyok rendszerét:

ma dönt valamiről és holnap megtörténik, legyen szó az Alaptörvényről vagy a választási törvényről."

Amanpour 2016-os populista és nacionalista hullámról beszélt, amire Márki-Zay úgy reagált, hogy a változás 2019-ben elkezdődött, amikor arra számítottak az emberek, hogy Orbán Viktor, az AfD, Salvini és Le Pen fognak megerősödni, azonban nem így történt. Most láthatjuk a változást több helyen, például Csehországban, és reméljük nálunk is eljön, a szerencse fordulni látszik – zárta a gondolatát.