Újabb videófelvétel került elő arról, hogy Márki-Zay Péter milyen formában magánosítaná a hazai egészségügyet. A baloldali listavezető amerikai mintára Indiába küldené szemműtétre a magyarokat. Nemrég azt mondta Gyurcsány jelöltje a szemműtétek kapcsán, hogy az amerikai biztosító is azt mondja, hogy inkább menjen el, adok egy repülőjegyet, menjen el Indiába. Az elmúlt napokban derült ki, hogy Márki-Zay kórházakat zárna be, visszahozná a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és teljesen magánosítaná az egészségügyet, ahogyan azt a Gyurcsány-Bajnai-kormány szerette volna. 

És vannak olyan speciális kezelések, amit önök nem akarják, hogy Makóra vigyék önöket. Az amerikaiak a szemműtétek bizonyos fajtájára, amit a zöldhályognak hasonlóan nagyon ritka szembetegségek, inkább az amerikai biztosító is azt mondja, hogy inkább menjen el, adok egy repülőjegyet, menjen el Indiába 

- minderről Márki-Zay Péter baloldali listavezető beszélt még 2021. december 15-én egy fórumon. Szerinte Indiában népbetegség, az ottani orvosok naponta csinálnak százas sávban ilyen műtéteket, nagy rutinjuk van, profin megcsinálják, olcsón. Az amerikaiak nem láttak ilyen betegséget évtizedek óta. Most, ha ott kezd el babrálni a szikével valakinek a szemébe azért, hogy hát most én nem emlékszem, tíz éve nem csináltam ilyet, de megpróbáljuk.  Inkább menjen Indiába olyanhoz, ahol sokszor csinálja - tette hozzá. - Önöknek, hogyha egy profi, speciális beavatkozásra van szüksége, oda kell menjenek, ahol azok az emberek és feltételek adottak, akik ezt meg tudják csinálni a legjobb módon. Én azt gondolom például, ha már szemészetet mondtam, a legtöbb szemészeti beavatkozás az nem egy sürgősségi beavatkozás, menjenek oda, ahol a profik vannak, emeljék el, menjen oda, ahol MRI van - mondta Márki-Zay. 

A baloldali listavezető nyilatkozatát az alábbi videóban nézhetik meg. 

Kórházakat zárna be Márki-Zay

Márki-Zay Péter leépítené az egészségügyi ellátórendszert. A baloldal miniszterelnök-jelöltje tavaly ősszel beszélt arról, hogy a járóbeteg-ellátásban támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, vagyis azt, hogy több intézményből csak egy maradjon meg, a többit pedig megszüntessék. Tömegesen záratna be szülészeti és sürgősségi osztályokat is. Márki-Zay a különböző nyilatkozataiban azt is egyértelművé tette, hogy kormányon az egészségügyi intézmények fizetőssé tételében is a 2010 előtti balliberális vezetés politikáját követné. 

Igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében – jelentette ki Márki-Zay tavaly ősszel, megdöbbentő mondatát többen is szemlézték (például itt és itt). A baloldal miniszterelnök-jelöltje ezt annak kapcsán mondta, hogy támogatja az egészségügyi intézmények centralizálását, így kormányra kerülve számos vidéki településen építené le az egészségügyi ellátórendszer különböző elemeit.

Magánosítaná a hazai egészségügyet Márki-ZayForrás: Hans Lucas via AFP/Valeria Mongelli / Hans Lucas/Valeria Mongelli

A hódmezővásárhelyi polgármester ebben a kérdésben is a 2010 előtti balliberális kormányzatok politikájához kísértetiesen hasonló nézeteket vall. Emlékezetes: A GYURCSÁNY-FÉLE MEGSZORÍTÓCSOMAG RÉSZEKÉNT SZÁMOS KÓRHÁZAT SZÜNTETTEK MEG AZ ORSZÁGBAN, köztük az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Gyurcsányék emellett több kórházban számolták fel az aktív ellátást, és úgynevezett elfekvőket alakítottak ki. Az aktív kórházi ágyak számát a baloldali vezetés összesen 16 ezerrel csökkentette. A 2010 előtti baloldali kormányok alatt összesen több mint 650 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el.

Jönne a vizitdíj és a kórházi napidíj 

Mint egyik korábbi cikkünkben felidéztük, Márki-Zay egy 2018. márciusi kampányfórumon arról beszélt, hogy a szerinte rossz mai állapotokon „csak egy drasztikus magánosítás segíthet". GYURCSÁNY JELÖLTJE TEHÁT MAGÁNKÉZBE ADNÁ AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁST, A KÓRHÁZAKAT ÉS A RENDELŐINTÉZETEKET. Ez azzal járna, hogy profitorientáltan működnének az egészségügyi intézmények, szemben a jelenleg működő állami fenntartással és ezzel együtt felelősséggel.

Ahogy arról beszámoltunk, Márki-Zay a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében is a gyurcsányi politikát követné kormányra kerülve: egy 2019-es Facebook-videójában az Alkotmánybíróságot bírálta, amiért az átengedte a Fidesz által kezdeményezett, szociális népszavazás kérdéseit. Emlékezetes: az érvényes referendumon a voksukat leadó magyarok több mint négyötöde döntött úgy, hogy nem kérnek a Gyurcsányék által bevezetett újabb sarcokból.

Az egészségügy privatizációját tervezi a baloldal
A baloldali kormányzás idején, 2009-ben végleg bezárt Schöpf-Merei Ágost Kórház épülete előtt tartott csütörtökön sajtótájékoztatót Böröcz László, országgyűlési képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy hova vezethet az ellenzék egészségpolitikája, amely a kórházak magánkézbe adásán és egészségügyi intézmények bezárásán alapszik. Mindezekkel szemben bemutatta azt a folyamatos fejlődést, amelyet a kormány által finanszírozott egészségügyi fejlesztések biztosítanak Budapest belső kerületeiben is.

Márki-Zay Péter drasztikus magánosítást lát szükségesnek az egészségügyben. Sőt, az emberei már egyes kórházi osztályok bezárásának tervét sem tagadják. Gyurcsány és Márki-Zay egészségügyi főembere elmondta, hogy szerinte "mindenhol a világon" ez történik a kisebb kórházakban a sürgősségi osztályokkal és a szülészetekkel. Gyurcsány másik főembere, László Imre 2021 júniusában ennél is tovább ment: „Magyarországon jelen tudomásom szerint 164 fekvőbeteg-gyógyintézet van. Ez nagyon sok, ez indokolatlanul sok. [...] 90-100 kórház nagyon biztonsággal, magas szakmai színvonalon el tudja látni az országot." – mondta Újbuda jelenlegi balliberális polgármestere. A Gyurcsány-párt egészségügyi szakértője szerint tehát 60-70 kórházat kellene bezárni a jövőben.

Ezt a baloldali programot már jól ismerjük, és tudjuk mit jelentett Budapest belső kerületeiben! Amikor a baloldal volt kormányon, akkor ezen a környéken, Belső-Ferencvárosban a Bakáts téri Schöpf-Merei Ágoston Koraszülő-Koraszülött Kórházat zárták be. 2007 áprilisában szűnt meg a fekvőbeteg-ellátás a kórházban, 2009-ben pedig, 125 év után véglegesen bezárták az intézmény kapuit. A kórházbezárások miatt országszerte 8000 egészségügyi dolgozó elveszítette munkahelyét, nem volt elég eszköz, gyógyszer, mentőautó, orvos, ápoló.

Ehhez képest az elmúlt években a kormányzati finanszírozású Egészséges Budapest Program keretében Belváros-Lipótváros egészségügyi felszereltségét többek közt csecsemővizsgáló-asztalokkal, nőgyógyászati ultrahang diagnosztikai készülékkel, EKG berendezésekkel, világszínvonalú műtőasztalokkal és kardiológai ultrahanggal bővítették, valamint épületkorszerűsítésre is sor került. A minap átadták az I. kerületieknek az állami finanszírozásból felújított Csalogány utcai rendelőt, és 2023 végéig megújul a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Központ is. Kormányzati támogatással egy új, ötemeletes épülettel bővül az intézmény.