Veszélybe kerültek-e az idei Erasmus-programok az Európai Bizottság döntése után? Hogyan kell ezt a bizottsági döntést értékelni?
Úgy kell értékelni, hogy Brüsszel most épp a magyar diákokon akar bosszút állni. Totális kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, olyanért akar büntetni, ami más nyugat-európai országban teljesen megszokott. Vannak komoly vitáink Brüsszellel a migráció, a gender és a szankciók ügyében, de ez nem ok arra, hogy büntessék a magyar diákokat. Természetesen tárgyalunk, magyarázatot várunk, és nem fogjuk ezt hagyni.
Mindenkit szeretnénk megnyugtatni, ha a brüsszeli tárgyalások nem vezetnek eredményre, a kormány biztosítja a szükséges összeget, a magyar diákokat nem érheti hátrány.
A 2023-as Erasmus-programok zavartalanul folyhatnak, azaz mind a tavaszi, mind pedig az őszi félévben lehet nemzetközi tanulási-oktatási csereprogramban részt venni. A 2024-es keretek pedig 2023. május-júniusban kerülnek elbírálás alá, de bízom benne, hogy addigra – tekintve, hogy igazunk van - sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal.
Ha mégsem az igazság alapján születne meg a döntés, akkor pedig a kormány állni fogja az Erasmus program költségeit, hiszen kiemelten fontos számunkra, hogy hallgatóink, oktatóink nemzetközi tapasztalatokkal gazdagítsák a magyar felsőoktatási tudáskincset.
Úgy vélem, hogy ez a mostani döntés teljes mértékben kettős mércén alapul a modellváltó intézmények esetében. Egyre többször tapasztaljuk, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával, és újabb feltételeket támaszt a Magyarországnak járó uniós források kifizetéséhez. Magyarország mindent megtett, hogy meg tudjunk állapodni Brüsszellel, volt 17 feltételük, azokat mind teljesítettük és teljesítjük, most újabbakat találtak ki. Brüsszelnek ki kell fizetnie a Magyarországot megillető uniós forrásokat. A Bizottság által az amúgy Magyarországnak járó forráshoz való hozzájutáshoz kért két módosítást az Országgyűlés végrehajtotta.
Az Unió elvárása az volt, hogy a közbeszerzési törvényben nevesítve jelenjen meg a közbeszerzési kötelezettsége a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak és az általuk fenntartott egyetemeknek. Hiába magyaráztuk, hogy ez eddig is vonatkozott rájuk, hiszen ha nem vonatkozott volna, akkor nem indult volna el 2022-ben 520 közbeszerzési eljárás, köztük számos uniós eljárásrend szerint.
De ez nem volt elég, így a végén szó szerint beemeltük ezen alapítványokat is a közbeszerzési törvénybe. Az összeférhetetlenségi szabályok kapcsán pedig az Unió által kért szabályozást vezettük be szó szerint, még egy pontosvesszőt sem változtattunk, mi több, valamennyi alapítvány ezt már alapító okiratába is beemelte. A két feltételt teljesítettük, ezért értetlenül állunk a minket az Erasmus-programot és más direkt uniós finanszírozási pályázatokat érintő döntés előtt.
A magyar kormány egyértelműen kifejtette a biztosoknak írt levelében, hogy a döntés diszkriminatív lépés, amely súlyosan korlátozza az oktatás és a kutatás szabadságát.
Ha már a kuratóriumi tagokat nézzük, fontos azt is megemlíteni, hogy a magyar tudományos szabadságot egyáltalán nem éri hátrány, mivel a modellváltó egyetemeket fenntartó kuratóriumokban az akadémiai világ tagjai, köztük volt rektorok központi szerepet játszanak az intézmények irányításában.
Számos esetben ők az alapítványi elnökök, és rajtuk kívül rektorok, üzleti és közéleti meghatározó szereplők a kuratóriumi tagok. Akik valamilyen módon szakterületi vagy regionális szempontból kötődnek az egyetemhez, ahogy más országokban is, nincsenek kettős mérce alatt. Amúgy pedig a nyugati világban sem szokatlan, hogy politikusok vesznek részt az egyetemi kuratóriumok munkájában, így van ez Németországban, Belgiumban és Ausztriában is. Mindezek alapján itt valamit nagyon félreértettek, félreértelmeztek.
Vagy szándékosan értették félre a dolgokat...
Tény, hogy amióta nemzeti kormány van Magyarország élén, folyamatosak a támadások, a „félreértések". Egyszerűen politikai nyomást akarnak helyezni a kormányra, a brüsszeli baloldal kormányváltást akar, mert az útjukban állunk, amiért nem engedjük be a migránsokat, nem engedjük rá a gyermekekre az erőszakos LMBTQ-lobbit, és Magyarország nem adja fel a nemzeti szuverenitását sok téren.
Az meg különösen felháborító, hogy az Európai Parlamentben az a brüsszeli baloldal támadja folyamatosan Magyarországot, amelyről most kiderült, hogy nyakig úszik a durva korrupciós ügyekben.
Egyre versenyképesebb a magyar felsőoktatás; a tények azt mutatják, hogy nemzetközi indexált folyóiratokban 2021-ben az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt a közlemények száma. A modellváltás előtti évhez képest tavaly 7,5 százalékkal volt magasabb a felvettek száma. 2019-hez képest 180-180 új alap- és mesterképzési szak indult el a modellváltó egyetemeken.
Nemzetközi szinten is vonzó a magyar felsőoktatás, közel 40 ezer főre nőtt a külföldi hallgatók száma. Közel 40 százalékkal nőtt a modellváltó egyetemek kutatás-fejlesztési-innovációs ráfordítása; 15 százalékkal a kutatói létszáma és több mint háromszorosára a szabadalmi bejelentések száma. Mindezek következménye, hogy már 11 magyar intézményünk van a világ élvonalában a legjobb 5 százalékban, olyan nemzetközi versenyben, ahol egyre erősebben jelennek meg az ázsiai egyetemek mellett az afrikai intézmények is. Azaz már a TOP ligába való bekerülés és bennmaradás is nagy eredmény.
Összegezve, ezek a tények mind-mind azt mutatják, hogy az oktatás-kutatásnak Magyarországon nemcsak szabadsága, hanem dinamikus fejlődése is van.
Nem ígérkezik könnyű évnek 2023. Mit jelent ez a felsőoktatás számára?
A 2023-as költségvetési keretek jelzik a kormánynak azon törekvését, hogy az innovációt, felsőoktatást, felnőttképzést és szakképzést stratégiai ágazatnak tekinti. 2020-hoz képest megduplázódott a felsőoktatásra fordított működési keret, és ez a szint továbbra is megmarad. Míg tavaly a modellváltott felsőoktatási intézmények finanszírozásának 30 százaléka volt minőségfüggő, addig idén ez már 40 százalék. Ebbe beletartozik a tudományos publikációk száma, a nemzetközi aktivitás, a későbbi elhelyezkedés, a lemorzsolódás csökkentése és a rangsorokban való előrelépés. Az eredményszemléletet továbbra is tartjuk.
Hogyan alakul az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek száma?
Míg 2010-ben az új felvettek aránya 69 százalék volt az államilag finanszírozott helyek tekintetében, addig ez tavaly 80 százalékra emelkedett. Vélelmezzük, hogy ez idén is így fog alakulni. Ez európai és világviszonylatban is irigylésre méltó. Persze képzési területenként ez változik. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy a megváltozott finanszírozás miatt az állam egy felsőoktatási hallgatóra évente átlagosan 1,5 millió forintot fordít, tudva azt, hogy az a tudás majd erősíti nemzeti közösségünket. Ki kell emelni, hogy mindezek mellett még a magyar állam 72 milliárd forintnyi egyéb ösztöndíjat biztosít a hallgatók számára, és ezzel 170 ezer tanulót érünk el. Magyarország elkötelezett abban, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek.
Mennyire adnak versenyképes tudást a hazai egyetemek?
A legfontosabb, hogy a teljesítményfinanszírozás került a középpontba. Amelyik intézmények teljesítenek, azok emelkednek.
Persze a nemzetközi ranglistákat tekintve is sokan kritikusak, de nekünk ezekben is jól kell teljesíteni. A legerőteljesebb emelkedést a Semmelweis Egyetem érte el, mivel mára a világ 28 ezer egyeteme közül a legjobb 250 között van, míg a régióban az első helyen áll. Számos szakterületen pedig a TOP100-ban, a TOP50-ben vannak képzéseink. A felsőoktatásban egyértelműen szükség van zászlóshajókra, mert ez húzhatja feljebb a többi intézmény színvonalát is.
A versenyképességet vajon az alapítványi, vagy pedig a korábbi modell segíti? A felsőoktatási vezetésnek van-e valamilyen preferált célja a modellek területén?
Aki alapítványi modellt választott, az autonóm módon maga döntött erről. A modellváltott intézmények esetében a szenátusok tagjainak 87 százaléka voksolt a modellváltásra. Ez egy megkérdőjelezhetetlen eredmény.
Fontos megemlíteni, hogy a világ 10 legjobb egyeteme közül 7 alapítványi struktúrában működik. Ez a fenntartói modell adja meg azt a rugalmasságot, ami a haladáshoz és a versenyképesség erősítéséhez kell. Magyarországon is azt mutatják az eredmények, hogy a modellváltás sikeres volt. A szenátusokon múlik, hogy egy-egy intézmény kíván-e élni a modellváltással. A kormányzat nem gyakorol hatást erre a folyamatra, ellenben az Unióval. Persze, ha egy ilyen kezdeményezés elindul, akkor azt a kabinet értékeli majd, és meghozza a megfelelő döntést.
Hogyan látja, milyen hatással lesz a felsőoktatás átalakítása a jövőre nézve?
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság előrébb kerüljön, még több diplomásra van szükség. Ezt úgy próbáljuk megoldani, hogy a magyar felsőoktatás felvételi rendszerét rugalmasabbá tettük, illetve nyitunk a felnőtt korosztályok és a nemzetközi hallgatók felé is.
A felvételi rendszer átalakításának során megmarad a mindenki által megszokott és ismert 500 pontos rendszer. A legfontosabb szempont az volt, hogy az adott képzési hely határozza meg autonóm módon a belépési követelményeket, és ne az állam. Így 2023-ban mindazok mellett, hogy a felvételi teljesen elektronikus lett, az intézmények maguk dönthetnek a minimumpontokról és az emelt vagy középszintű érettségikövetelményekről.
2024-től pedig a rugalmasság tovább bővül, hiszen mind a tanulmányi, mind az érettségi esetében az 5. tantárgy kiválasztása intézményi hatáskör lesz. Továbbá a két felvételiként számító érettségi tárgyról is dönthetnek az intézmények.
Az eddigi államilag szabályozott 100 pont is intézményi kompetencia lesz, hogy mire és mennyi plusz pontot adnak az egyetemek. Így akár lehet szóbeli felvételi, motivációs interjú és sok más az egyetem egyediségére szabott plusz pont is. Mindezek mellett az önkéntes katonai szolgálat többletpontjai is biztosítottak. Az új rendszerben nyitunk a diaszpórában élő magyarok felé is, és folyamatosan segítjük és erősítjük a felsőoktatásunk nemzetköziesítési képességét.
Jó volt látni a lüktetést a múlt héten zajlott Educatio szakkiállításon, ahol a Kárpát-medence valamennyi meghatározó magyar felsőoktatási intézménye mellett oktatók-kutatók és rengeteg gazdasági szereplő vett részt. De ami a legfontosabb, az eseményre kilátogató sok-sok leendő hallgató. Ahogy a megnyitón mondtuk, a világ legjobb dolga egyetemistának lenni Magyarországon. Ez egy 300 ezres közösség, egy igazi dinamikus életérzés, ahol a hallgató már azt tanulja, ami a jövője szempontjából igazán érdekli, és ahol a hallgató már nem is hallgató, hanem kolléga.
Mire számíthatnak a felsőoktatásban dolgozók a bérek tekintetében?
2021-ben és 2022-ben is 15-15 százalékos béremelés zajlott az ágazatban, sőt egyes modellváltó egyetemeken még ezt meghaladó mértékű. A finanszírozás növekedésével ténylegesen teljesítményelvűvé tettük a bérezést. Nem szabad elfelejteni azokat a pályázati lehetőségeket sem, amik szintén nagyban segítik a bérek értékállóságának a megőrzését.
Sokan azt vetik a kormány szemére, hogy tudatosan egy összeszerelő üzemet épít az országban. Ezek a kritikák mennyiben állják meg a helyüket?
Az államtitkárság öt területért felel: szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás, innováció és tudománypolitika. Ezek a területek jól kiegészítik egymást, direkt társadalmi, gazdasági kapcsolódási pontjai vannak. A szakképzésnek magabíró szakembereket, mestereket kell képeznie, a felsőoktatásnak a magyar nemzet jövőjét és a tudásgazdaság megerősödését kell garantálnia. Az innovációnak korunk technológiai és társadalompolitikai kihívásaira kell válaszolnia, ezzel is szolgálva a magyar gazdaságot. A felnőttképzés pedig gyors reagálási lehetőséget biztosít arra, hogy a folyamatosan változó munkahelyi elvárásoknak meg tudjunk felelni. Mindezek mellett az elmúlt évek során megújított struktúráknak kiemelt célja az érték- és közösségteremtés, valamint a mai változó világunkban azt a választ megadni, amely segíti a magyar társadalom továbberősödését a Kárpát-medencében.
A szakképzést kiemelve, elmondhatjuk, hogy 2020-tól jelentős és sikeres átalakítás történt, mivel a képzéseket a piaci igények szerint alakítottuk ki. Ezt a munkaerőpiac is visszaigazolja.
Továbbá a szakma és érettségi megszerzése mellett, ha a diák továbbtanulási ambíciókat érez magában, a szakirányú középfokú végzettség ma már előnyt is jelent a felvételiben is. A legnagyobb újdonság pedig, hogy elindult az okleveles technikusképzés, ahol a sikeres felvételit követően akár egy félévnyi tanulási idő is beszámítható.
Mit vállal az ország az innováció területén 2030-ra?
2021-ben a 22., míg 2022-ben a 21. helyen álltunk az Európai Innovációs Eredménytáblán (European Innovation Scoreboard). 2030-ra a tizedikek szeretnénk lenni ezen a listán. Ennek kulcspontja, hogy erősítjük a tudástermelést, azaz a PhD-hallgatók, kutatók létszámát, és tovább ösztönözzük a kiválósági programokat. Fokozzuk a tudásáramlást, azaz egyetemek, kutatóhelyeink egymás közötti és ipari szereplőkkel való kapcsolatát, valamint meggyorsítjuk a tudáshasznosítást, a termék- és folyamatinnovációkat és ezek társadalmi, gazdasági hasznosítását. Más szavakkal élve kereskedelmiesítését.
Milyen út vezetett a felsőoktatási államtitkári székhez?
Egy erős gyógyszerészi tradíciókkal rendelkező családból érkezem. A Semmelweis Egyetemen gyógyszerészként végeztem, és ott is kezdtem el dolgozni, főgyógyszerész, majd rektorhelyettes lettem, ezt követően pedig habilitált egyetemi docens. Mindezek mellett 2010-től az egészségügyi államtitkárságot segítettem szakértőként, voltam a felsőoktatás területén orvosegyetemek fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, majd felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Jelenleg államtitkárként Csák János miniszter úr megtisztelő felkérése révén felelek a felsőoktatás mellett az innovációért, a tudománypolitikáért, a szakképzésért és a felnőttképzésért. Több mint 20 éve Gödöllőn élünk családommal. Négy gyermekünk van feleségemmel, közülük a legidősebb már részt is vesz a hazai felsőoktatásban, a második jövőre felvételizik. Így szülőként is van személyes tapasztalatom a hazai egyetemi világról, vagy akár a most átalakuló felvételi rendszerről.