Ilyen idő volt 1848. március 15-én a fővárosban

1848
A Magyar Nemzeti Múzeum épülettömbje, előterében az 1848 március 15-én összegyűlt forradalmi tömeggel (egykorú akvarell)
Vágólapra másolva!
1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt: Budán egész nap borult volt az idő, és kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából közölt visszatekintésében.
Vágólapra másolva!

A levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra, gróf Széchenyi István tréfásan

esernyőforradalomnak is nevezte az eseményt, de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.

A feljegyzett adatok szerint Budán egész nap borult idő volt, de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy

kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső.

Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma. A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.

Az Időjárás című folyóirat 1848-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint - amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza -

a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt.

Hozzátették: a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján az akkori klimatológiai átlagnál kissé enyhébb volt az idő, és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.