Ferenc pápa egyik legsikeresebb utazása volt a magyarországi

Még a pápalátogatások közötti összehasonlításban is a legjobban sikerültek közé sorolhatjuk a magyarországi pápalátogatást, és a Vatikánból eddig érkező jelzések is ezt támasztják alá – jelentette ki Érszegi Márk Aurél az Origónak adott interjúban. A Vatikán-szakértő, aki korábban hazánk szentszéki nagykövetségén Habsburg-Lotharingiai Eduard nagykövet első beosztottja volt, kérdésünkre kifejtette, hogy Ferenc pápán látszódott, hogy nem pusztán udvariassági mosollyal vett részt az egyes programokon, hanem szívvel-lélekkel, és nagyon jól érezte magát nálunk.

Érszegi Márk az Origónak hangsúlyozta a háromnapos pápalátogatás kapcsán, hogy Ferenc pápa kifejezetten élvezett minden találkozást, amelyen részt vett, és jóleső lehetett számára az iránta tanúsított szeretet, mert ezt tapasztalhatta meg már a repülőtéri fogadásakor, majd a különböző találkozókon át egészen az elutazásának időpontjáig. Beleértve az állami találkozókat is – tette hozzá.

Az embereknek közük van a pápához

Magyarország és a magyarok számára felekezeti hovatartozástól függetlenül a Szentszékkel, a pápával való kapcsolat valamilyen módon hozzátartozik a nemzeti identitáshoz, a gyökerekhez, és így a jelenhez is. Érszegi Márk elmondta:

ez az elmúlt hétvégén kifejezetten megtapasztalható volt, mert az emberek nem egy sztárt akartak megnézni, nem egy celebet, hanem valakit, akihez úgy érezték, hogy közük van, még akkor is, ha nem hívő emberek.

A hívő embereknek pedig különösen fontos volt ez a találkozó a Szentatyával. Volt egyfajta őszinte reakció a magyar hívek, a magyar egyház és mindenki más részéről is, de ugyanez igaz Ferenc pápára is.

Egy kölcsönös öröm megnyilvánulása volt ez a háromnapos látogatás.

AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

A pápa gesztusai nagy jelentőséggel bírtak, és üzenetet hordoznak

Érszegi Márk szerint itt elegendő arra gondolnunk, amikor a záró szentmise a nemzet főterén zajlott, a Szent István-bazilikában pedig

az egyházi személyekkel való találkozáskor a pápa a kezébe vette, és megcsókolta a Szent Jobbot, Magyarország egyik legfontosabb ereklyéjét.

Hasonlóképpen fontos az a tény, hogy a Várban volt a hivatalos fogadása, de az is, hogy elment a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre. Ferenc pápa ritkán megy egyetemi közegbe, ez nem annyira az ő stílusa, így ezzel a látogatással nagy gesztust tett a katolikus felsőoktatás felé az egyetem alapításának 30. évfordulója alkalmából. Ott egyetemes üzenetet fogalmazott meg, amely mások számára is fontos maradhat a jövőben – tette hozzá a szakértő.

Idézett az Alaptörvényből, és felkészült a magyarokból

Ferenc pápa beszédei sok szempontból hozták azt, amit vártunk tőle, főleg egyházi vonatkozásban – fejtette ki Érszegi Márk. Hozzátette: a Szentatya korábbról is ismert gondolatai is visszaköszöntek szavaiban: a nyitottság, az egyház elvilágiasodásától való óvás, az „Isten mindig megbocsát" üzenet – ezt az Arénában a fiatalokkal többször is elismételtette –, amik most itt értő hallgatóságra találtak. A szakértő úgy látja, hogy Ferenc pápa megfogalmazott olyan specifikus üzenteket is, mint például a Karmelita kolostorban elmondott beszédében, amely kifejezetten tele volt a magyaroknak címzett üzenetekkel. A szakértő elmondta:

annyi dicséretet és elismerést már régen kaptunk bárkitől, mi magyarok, mint most Ferenc pápától. Például az Alaptörvényből legalább ötször idézett.

AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK!

Érszegi felhívta a figyelmet arra, hogy a pápa idézte belőle azokat a passzusokat, amely a más nemzetekkel való együttműködésre vonatkoznak; illetve a velünk élő nemzetiségek mint államalkotó tényező megbecsülését tartalmazó részt; sőt, utóbbit kifejezetten evangéliumi megközelítésnek nevezte; tehát közvetve dicsérte a magyar kisebbségpolitikát is, az egyik mondatában pedig kifejezetten üdvözölte a határon túli magyarokat. A magyar családpolitikát példaértékűnek nevezte, és ebben a kontextusban érdemes értékelni azt is, hogy Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy Európának bölcsőkre van szüksége, nem pedig sírhantokra. Ez a megállapítása nemcsak a háborúra, hanem a családpolitikára is vonatkozott, amely a tervezett és vágyott gyermekek megszületését célzó politikát feltételez.

A magyar családpolitikát kifejezetten megdicsérte a pápa, de azokat az erőfeszítéseket is elismerte, amelyeket hazánk az üldözött keresztények megsegítése érdekében tesz – ilyen nyilvánosan még ezt nem említette meg a Szentatya.

Sokat dicsérte a magyarokat

Ferenc pápa hasonlóképpen megemlítette, és megköszönte a magyar egyháznak és hatóságoknak az Ukrajnából érkező menekültek befogadását és ellátását. Érszegi hangsúlyozta azt is, hogy

ezen dicséretek fényében kell értelmezni, amikor Ferenc pápa egy nyitott és befogadó országról – falak helyett hidakról – beszélt. A Szentatya Szent István Intelmeit is idézte, ami szintén egy fontos és erős gesztus volt.

A Kossuth téri szentmisén említett nyitott és befogadó egyházat nem kritikaként, hanem programként fogalmazta meg, és szerinte efelé tart a magyar egyház és állam is, mert ellátja ezt a feladatát a maga lehetőségei szerint.

A magyar szentek példaképek

Érszegi Márk úgy látja, hogy Ferenc pápa sokszor példaképként említette meg a magyar szenteket és a többi hitvallót, akik a kommunizmus idején szenvedtek vértanúhalált. Hozzátette: nagyon megindító volt boldog Brenner János vértanú szintén pap testvérének tanúságtétele. Ugyanígy nagyon fontos elismerés volt, amikor azt mondta Ferenc pápa, hogy Magyarország feladata, hogy híd legyen. Kiemelte:

a pápa hídépítőnek nevezte a magyarokat, mert nálunk nagyon jól élnek egymás mellett nemcsak a kisebbségek, hanem a különböző keresztény felekezetek között is együttműködés és egyetértés tapasztalható.

Ezt példaként állította Európa más nemzetei elé, és azt mondta, hogy ennek fényében tudunk mi hídépítők lenni, kapcsolatokat teremteni.

Ferenc pápa szerint Európának meg kell találnia újból a lelkét, azt az utat, amit az alapító atyák elgondoltak, és a nemzetek tiszteletben tartásával kell tovább építeni az integrációt.

A remény adja a kapaszkodót

Érszegi Márk emlékeztetett arra is, hogy a reménység volt a visszatérő eleme Ferenc pápa magyarországi beszédeinek, miszerint nem szabad csüggedni, ha azt látjuk, hogy a világ rossz irányba halad. Erre az egyház részéről nem a bezárkózás a jó válasz, de nem is a világhoz való hasonulás, hanem a kitűzött, világos cél szem előtt tartása.

Ferenc pápát rengetegen fogadták a Kossuth téren Fotó: Polyák Attila - Origo

A szakértő hangsúlyozta:

a cél, aki a megoldást adni tudja, az Jézus Krisztus. Tehát az összes beszéde – és ez kifejezetten az egyházi beszédekben érhető tetten –, a reménynek az üzenete volt, miszerint egy rossz és nehéz világot élünk, de mi tudjuk, mit kell tenni azért, hogy más legyen.

Tudjuk, hogy kiben van a reményünk, és ezt visszhangozta a pápalátogatás mottója, miszerint Krisztus a jövőnk! A pápa ezt a szlogent többször is említette a beszédeiben, tehát arról szólt minden, hogy bátran merjük Jézusra bízni az életünket! Ugyanezt fogalmazta meg a József Attila A Dunánál című verséből vett idézet is, mely reménykedve buzdít, hogy rendezni kell „közös dolgainkat", mind hazai, mind nemzetközi szinten – értékelt a Vatikán-szakértő.